ujkeletlive

A héber médiának nyilatkozó izraeli források szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnöknél tartott megbeszélésen a béketerv-megállapodás első szakaszának, a Hamász részéről történt  megszegésére tervezett válaszlépések megvitatása volt napirenden. Úgy, tűnik a tűzszünet megszegése miatti megtorlócsapások következhetnek, és a hadsereg sem jelezte a tűzszünet további folytatását. A várható további támadások mellett, a tegnapi megbeszélés végén a miniszterelnök úgy döntött, hogy Izrael kiterjeszti a hadsereg által megszállt területet a Sárga Vonalon túlra, amit a KAN közszolgálati csatornának nyilatkozó forrás szerint Netanjahu egyeztetett amerikai tisztviselőkkel.

A hadsereg gázai övezetben kezdeményezett támadásait, illetve a tervezett szankciókat a miniszterelnöknek előzetesen koordinálnia kell, és egyelőre nem világos, hogy a tegnap bemutatott terveket az Egyesült Államok minden részében jóváhagyja.

Az elmúlt napokban több nyugati országban találkozók zajlottak izraeli, katari és amerikai képviselők között a tűzszüneti megállapodás megsértése, illetve az elrabolt holttestek visszaszolgáltatásának késleltetése miatti válság megoldására.

A miniszterelnöknél zajlott megbeszélésen elhangzott további megtorlócsapások ellenére Donald Trump elnök hangsúlyozta, hogy „semmi sem veszélyezteti” a gázai tűzszünetet, ugyanakkor hozzátette, hogy Izraelnek „vissza kell vágnia,” ha katonáit megölik.

Az elnök kijelentései azt követően hangzottak el,  hogy JD Vance alelnök hasonlóan nyilatkozott, mondván a fegyvernyugvás várhatóan tovább folytatódik, annak ellenére, hogy kedden ismét összecsapásokra került sor.

„A tűzszünet érvényben van. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének kisebb összetűzések itt-ott. Tudjuk, hogy a Hamász, vagy valaki más Gázából megtámadott egy izraeli katonát,” – közölte Vance a Capitoliumban, a tűzszünet megszegését nyíltan nem hárítva a Hamászra, majd hozzátette – „arra számítunk, hogy az izraeliek reagálni fognak, de úgy gondolom, az elnök békéje ennek ellenére is fennmarad.”

Az összecsapások az övezetben még visszatartott 13 meggyilkolt túsz holttestének visszaadása körüli feszültség közepette történtek A tegnapi fiaskó, és az erőteljes megtorlócsapás közepette a Hamász hivatalos közleményben bejelentette, miszerint megtalálta a túszként elhurcolt, majd a fogságban meggyilkolt Amiram Cooper (85), és Sahar Baruch (25) holttestét.

Amiram Cooper a Nir Oz kibuc egyik alapítója, kulcsfontosságú tagja volt a közösségnek, és elkötelezett híve a cionizmus értékeinek. Közéleti tevékenysége mellett alkotóművész is volt; dalok tucatjait írta, és komponálta.

Sahar Baruch, a Ben-Gurion Egyetem villamosmérnök, illetve számítástechnika szakos hallgatója volt, akit otthonából raboltak el, majd 64 nap fogság után gyilkoltak meg a Hamász fogságában, a hadsereg meghiúsult mentési kísérlete során.

Izrael azt állítja, hogy a Hamász szándékosan szegi meg a tűzszünetet, és nem tesz eleget a megállapodás szerinti elesett túszok maradványainak visszaadásának. A Hamász ösztönzése érdekében a kormány több szankció bevezetését vetette fel, beleértve a rafahi átkelő teljes lezárását, és a humanitárius segély leállítását, de az amerikaiak már korábban is megvétózták, és nem valószínű, hogy a tegnapi incidens után változtatni fognak álláspontjukon ezügyben.

A Hamász viszont azt állítja, hogy Izrael szándékosan akadályozza a keresési műveleteket, és a szükséges mérnöki eszközök bevitelét, továbbá ellenzi a Vöröskereszt, illetve a palesztin frakciók csapatainak bejutását Kelet-Gázába annak érdekében, hogy felgyorsítsák a romok alatti keresést, mely állításokat Izrael elutasít, mondván a terrorszervezet a holttestek kiszabadítását használja álcának, hogy agresszív műveleteket hajtson végre, és felszólította a közvetítőket, hogy vállaljanak felelősséget.

A sorkatonai szolgálat alóli mentesség törvénye

A kormányból és koalícióból távozó ultraortodoxok frakciók – a szefárd Sász, és az askenázi Jahadut HaTora, visszatérését szorgalmazó látszat sorozási törvény körüli homályt Amit Szegal, a 12-es csatorna riportere oszlatta el, amikor tegnap este nyilvánosságra hozta a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke,  Boáz Biszmut (Likud) által készített új törvényjavaslat tervezetét.

Az előre borítékolhatóan széleskörű társadalmi, és szakmai elutasítást kiváltó tervezetet, amelyet Biszmut először Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek jutatott el átnézésre, és jövő héten kerül a bizottság elé, jelentős eltérést mutat a bizottság éléről menesztett Juli Edelstein (Likud) korábbi javaslatához képest; összességében a toborzási célok minimálisra való csökkentése mellett, lényegében mellőzi a szankciókat a kibújókra, és külön bizottságot is létrehoznak, amelyben a háredi jesivák tanácsának képviselője kap helyet.

Az új változatban nincs külön kvóta a harcoló katonák számára, és a polgári szolgálat – mint például a Magen David Adom, a tűzoltóság, a polgárőrség vagy más mentőszervezetek keretében történő jelenlét a toborzási cél részét képezi.

Az úgynevezett szankciókat két fő kategóriába sorolják, mint

  • Azonnali szankciók – azokra vonatkoznak, akik nem jelennek meg a szolgálatra;
    • külföldre utazás tilalma 23 éves korig,
    • jogosítvány megszerzésének tilalma 23 éves korig,
    • felsőoktatási ösztöndíjak megvonása,
    • állami intézményekben való munkavállalás tilalma reprezentációs pozíciókban.
  • Fokozatos szankciók – a jesivákra, és a teljes háredi közösségre vonatkoznak, amennyiben nem teljesítik a toborzási célokat.
    • szankciók az első év után (ha csak 75% teljesül)
    • az állami támogatás megvonása napközikre vonatkozóan,
    • a kedvezmények megszüntetése a tömegközlekedésre, és a társadalombiztosításra vonatkozóan,
    • részvétel megszüntetése a „Lakás kedvezménnyel” programban,
  • Második év után:
    • megvonják az állami támogatással nyújtott lakásvásárlási segítséget,
  • Harmadik év után:
    • elveszik az ingatlanvásárlási adókedvezményt (illetve -mentességet),
  • Gazdasági szankciók a jesivák számára:
    • az első két évben megvonás, ha nem teljesül a toborzási cel legalább 75%-a,
    • harmadik évben 80%-ra emelkedik.
  • Toborzási célok és polgári szolgálat:
    • A tervezet évente növekvő toborzási küszöböt határoz meg: az első évben legalább 4800, a másodikban 5760, a harmadikban 6840, a negyedikben 7920 háredi újoncot kell toborozni.
  • Az ötödik évben a cél, hogy a haredi oktatási rendszer végzőseinek legalább 50%-a bevonuljon.
  • A polgári–biztonsági szolgálat (pl. a ZAKA-ban végzett munka) is beszámít a toborzási célba, de legfeljebb 10%-os arányban, hogy a katonai szolgálat maradjon elsődleges.
  • A védelmi miniszternek kötelező lesz ellenőrzéseket végezni a jesivákban, az eddigi „felhatalmazható” helyett „köteles” megfogalmazással.
  • A törvény eltörli a korábban vitatott ujjlenyomat, és biometrikus azonosítási követelményt, ilymódon nem ellenőrizhető, hogy hányan tanulnak valóban az intézményekben.

A két első szankció esetében külön mentességi bizottság működik humanitárius okokból, és Edelstein tervével ellentétben, a háredi jesivák tanácsának képviselője is tagja lesz.

Biszmut tegnap bejelentette, hogy a törvénytervezetet még nem küldi szét a bizottsági tagoknak, és a csütörtöki vitát hétfőre halasztják, hogy a miniszterelnök előbb áttanulmányozhassa a szöveget.

A jelentősen felhígított ultraortodoxok sorkatonai szolgálat-tervezet a tartalékosok, az egyetemek, és politikai körökben is széles körű felháborodást keltett.

„A Bismut által kiszivárogtatott törvénytervezet az állam biztonságának aláásása. Ez nem az ‘Együtt győzünk’, hanem a megosztás törvénye,” – közölte a Tartalékosok Koalíciója, és csütörtökön 16:00-kor a Kneszet előtt tiltakozó demonstrációt hirdetett az „egyenlőségért és Izrael biztonságáért.”

The post Trump, és Vance szerint a tűzszünet érvényben van, Izrael újabb megtorlócsapásra, és szankciókra készül first appeared on Új Kelet Live.