Ahogyan azt már megszokhatták az érintettek, jövő januárban is emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék havi (és napi) összege. A változásra azoknak kell figyelniük, akik köznyelvi fordulattal élve „maguk után fizetik a TB-t”, vagyis más módon nem biztosítottak.
2026.január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 12 300 forint, törthónap esetén napi összege 410 forint, írja tájékoztatójában a NAV.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2025-ben is emelkedett. Januártól napi 390, illetve havi 11 800 forint volt az összeg.2023-ban még csak 9600 forint volt a havi fizetendő, 2022-ben pedig 8400 forint.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot azoknak kell megfizetniük,
- akik nem biztosítottak, azaz
- nincs munkaviszonyuk,
- nem egyéni vagy társas vállalkozók,
- nem biztosított őstermelők,
- nem kapnak álláskeresési támogatást és
- más módon sem jogosultak az egészségügyi ellátások igénybevételére.
Például a nyugdíjasok, nappali tagozatos tanulók vagy hallgatók, a szociálisan rászorultak, a különféle anyasági ellátásban részesülők jogosultak az egészségügyi ellátásra, így nekik nem kell fizetniük.
Jelenleg nem létezik nyilvános, megbízható adat arra, hogy hány ember fizeti maga után Magyarországon az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Képlékeny, gyorsan változó a hazai munkaerőpiac. A rendelkezésre álló források nem közölnek ilyen statisztikát — így bár vannak becslések, ezek túl bizonytalanok ahhoz, hogy megbízhó „lakossági létszámot” állítsunk fel.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék be nem fizetésének Magyarországon konkrét és elég szigorú következményei vannak. Ezeket a törvény egyértelműen meghatározza, és a gyakorlatban az alábbi sorrendben jelentkeznek:
Naponta növekvő tartozás: A NAV minden be nem fizetett napra TB-tartozást számít fel. A tartozás összege pontosan a járulék napi összege, ami automatikusan halmozódik, akkor is, ha az érintett nem tud róla.
Késedelmi pótlék: A NAV késedelmi pótlékot számít fel a felgyűlt összegre. Ez ugyan nem extrém magas, de hónapok alatt jelentős teher lehet.
NAV behajtás: A TB-tartozás ugyanolyan adótartozásnak minősül, mint bármely más köztartozás. A NAV a következő eszközöket használhatja: bankszámla inkasszó, munkabér- vagy nyugdíjletiltás, egyéb végrehajtási eljárás.
Egészségügyi ellátás, megkapod – de fizetned kell érte:
Magyarországon senkit nem tagadhatnak meg azonnali ellátástól, de ha valaki nem rendezte a TB-jét, az ellátást később ki kell fizetnie.
A NEAK általában kiszámlázza a vizsgálatok, kórházi ellátás, műtétek teljes költségét, ez nem kedvezményes ár, hanem a szolgáltató intézmény tényleges önköltsége (ezek gyakran sokszázezres–milliós tételek). A tartozás nem évül el gyorsan, és később is behajtható.
Jogosultsági jelzés a rendszerben („piros lámpa”): ha valaki nem biztosított és nem fizet járulékot, az EESZT-ben (elektronikus egészségügyi tér) „nem rendezett” státusz jelenik meg. Ez a háziorvosnál, szakrendelőben és a kórházban is látható. Ez nem jelenti az ellátás megtagadását, de jelzi, hogy az érintett nem jogosult térítésmentes ellátásra. Ha megszűnik a biztosításod (pl. a munkahelyed), a rendszer 45 nap “passzív” jogosultságot ad. Ha ezt követően sem vagy biztosított és nem jelentkezel be a járulékfizetésre, akkor 90 nap után a TAJ-számod “érvénytelen” státuszba kerül, kigyullad a piros lámpa.
Tartozás rendezése utólag: Ha valaki hónapokkal vagy évekkel később rendezi a TB-jét, akkor visszamenőleg is ki kell fizetnie a teljes elmaradt összeget, és csak ezt követően válik újra jogosulttá az állami egészségügyi ellátásra.
Külföldi tartózkodás esetén is keletkezhet tartozás: Ha valaki külföldön él és ott biztosított, de ezt nem jelenti be Magyarországon, akkor a NAV automatikusan járulékfizetőként tartja nyilván, így hamis tartozás halmozódik fel, amit később igazolással lehet töröltetni.
