ujkeletlive

Erősödő koalíciós nyomás alatt az ultraortodox sorozási törvény

Binjámin Netanjahu miniszterelnök hétfői Kneszet felszólalása kapcsán ugyan heves szónoklatban védte meg Boaz Biszmut (Likud), a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke által összeállított ultraortodox sorkatonai szolgálatra vonatkozó javaslatot, mondván ezáltal a kormány csökkenti a tartalékosok terheit, és növeli a háredi sorozást minden eddiginél nagyobb toborzási célokat érve el, a kormányzó Likud, illetve a Vallásos Cionizmus frakciók képviselői között azonban egyre inkább növekszik a törvénytervezet ellenzőinek száma.

Az úgynevezett sorozási (giusz) törvényt a Kneszet előzetes olvasatban megszavazta, majd átkerült a Külügyi és Védelmi Bizottság elé jóváhagyásra, jogerőre akkor emelkedhet, ha végül a plénum második és harmadik olvasatban is megszavazza, és feltéve, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem helyezi hatályon kívül. A bizottság korábbi elnöke, Juli Edelstein (Likud) nem volt hajlandó egy látszat törvény összeállítására, ami a tartalékoskra, és az adófizetőkre is újabb terheket ró, ezért Netanjahu menesztette. Utódjaként, Biszmut olyan tervezettel állt elő, ami ellenőrzés, és szankciók nélkül biztosítja az ultraortodoxok kvázi kibújását a sorkatonai szolgálat alól jelentős költségvetési összegek kifizetése mellett. Az ultraortodox frakciók, és a mögöttük álló vallási vezetők visszatérésüket a kormányba a törvény gyors megszavazásától teszik függővé.

A KAN közszolgálati csatorna tegnap esti hírműsorában nyilatkozó Edelstein bírálta a Biszmut-féle javaslatot, hozzátéve azt is, hogy Netanjahu szemmelláthatóan annyira nem küzd a törvény elfogadása érdekében. A Likud frakción belül többször is a miniszterelnök elleni lázadással vádolt Edelstein az Izraeli Védelmi Erők létszámhiányáról szóló jelentéseivel érvelve bírálta a törvény azon szakaszait, amelyek nem relevánsak a műveleti szükségletek szempontjából.

„A hadsereg egyik magas rangú képviselője azt mondja: ’12 ezer harcos és harctámogatóra van szuksegt,’ majd megjelenik egy bekezdés, amiről másfél éve senki nem beszélt nekem,” – utalva az úgynevezett „kecsketaktikára,” ami a javaslatokba iktatott olyan kevésbé fontos paragrafusokra vonatkozik, melyeket a viták utáni sikeres megállapodásokra hivatkozva törölnek.

„Most harc lesz ez ellen a bekezdés ellen, kiveszik, és a képviselők egy részének azt fogják mondani: ‘látjátok, harcoltatok, és  lám, milyen eredményt értetek el.’”

Továbbá, Edelstein szerint Netanjahu korántsem annyira elkötelezett a törvény megszavazását illetően, mint amennyire állítja, mondván „harminc éve dolgozom együtt a miniszterelnökkel. Tudom, mi történik, amikor ‘életét adja’ valamiért. Ez nem az az eset. Tudom, hány telefonhívást intéz naponta, tudom, hány találkozót tart minden ingadozó képviselővel. Nála nincs olyan, hogy ‘nem lehet meggyőzni’.” Végezetül megjegyezte, hogy a törvény jelenlegi formában való előmozdítása súlyosan árt a Likudnak a választásokon, – „ami ott le van írva, az kibúvás a szolgálat alól, nem toborzás. A Bismut-féle törvény, sajnálatos módon a kibújás törvénye. Minden józan ítélőképességű ember tudja, hogy ez ártani fog a választásokon. Az ellenállás a törvénnyel szemben nem a ‘kaplanisták’ részéről jön, hanem a jelenlegi koalíció, a Likud és a vallásos cionizmus szavazói felől.”

Politikai karrierjét illetően, azt nyilatkozta, hogy a párton belüli népszerűségvesztése ellenére nem áll szándékában kilépni, – „a Likudhoz tartozom, a Likud tagjainak többségét képviselem, és nem értem, miért kellene azon gondolkodnom, hogyan meneküljek a Likudtól. Nem először vagyok kisebbségben. Nem akarom elbagatellizálni az ügyet, engem egy valódi toborzási törvény érdekel,” – tette hozzá, majd ellentétben a miniszterelnök álláspontjával az állami vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazta az október hetedikei mészárlások kivizsgálására, hangsúlyozva, hogy „az elmúlt két évben nem változott az álláspontom. Nem azért, mintha annyira lelkesednék a Jichák Amit bíró [a Legfelsőbb Bíróság elnöke] iránt, hanem mert a közvélemény többsége meg van győződve arról, hogy egy állami vizsgálóbizottság objektívebb bármely más fórumnál.”

Edelstein volt párttársa, Sharen Haszkel tegnap este egy rádióinterjúban [103fm] megerősítette a folyamatban lévő toborzási törvény elleni tiltakozását.

Korábban a Likudból kilépő Haszkel, Gideon Sza’ar – szintén volt likudnyik Új Remény pártjához csatlakozott, és az idén a kormányba visszatérő Sza’art és frakcióját követte ugyan, külügyminiszter-helyettes illetve a Külügyi és Védelmi Bizottságban is helyet kapva azonban kizárta a Likudba való visszatérését. A Biszmut-féle javaslat, és általában a háredi sorozás alóli felmentést ellenző liberális képviselőnő tiltakozásként bejelentette, hogy szülővárosából, Kfar Szavából Jeruzsálembe  izraeli zászlóval tiltakozó menetben indul el a törvényjavaslat ellen.

A rádióban nyilatkozva Haszkel tegnap este hangsúlyozta, miszerint – „ezt nem szabad levenni a címlapokról. Vasárnap délután úgy döntöttem, hogy kimegyek a házból, és tiltakozom a toborzási törvény ellen. Ezt nem szabad elengedni. A törvény társadalmi szinten árt nekünk, elmélyíti a megosztottságot, demoralizálja a katonákat. Árt a gazdaságnak, és a biztonságnak, és nem ad választ azokra a humánerőforrás-igényekre, amelyekre a hadseregnek szüksége van.”

A képviselőnő, továbbá bírálta a Likudot, megjegyezve a törvény elleni koalíción belüli ellenállást, – „több mint másfél éve közöltem, hogy nem térek vissza a Likudba. A Likud már nem az én pártom; valaha az volt. Az egyik fő probléma, hogy nem képviseli a saját szavazóit. Többen vannak, akik ellenzik a törvényt. Én és további hat képviselő szavazunk a jelenlegi változat ellen. Nincs meg hozzá a többség, jelenleg nem megy át. De 120 km/órával rohannak, és szerintem néhány héten belül megpróbálják átvinni. Ez abszurd,” – tette hozzá, majd kijelentette, miszerint – „be akarják venni a toborzási kvótákba a ZAKA-t, ez a legnagyobb őrültség. Számotokra ez egyenlő teherbírásnak hangzik? Másfél évre akarnak kvótát számítani, plusz hat hónaptól egy évig tartó ellenőrzési időszakkal. Ha akár egyetlen ultraortodox fiatal bevonul, én csak két és fél év múlva tudom meg. Mit csinálunk két és fél évig? Választások? Koalíciós megállapodások?”

Diplomácia

Gideon Sza’ar izraeli külügyminiszter és bolíviai kollégája, Fernando Aramayo Washingtonban tartott ceremónia keretében egyezményt írtak alá a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok újbóli kiépítésére vonatkozóan. Az eseményen részt vett José Gabriel Espinoza, Bolívia pénzügyi és gazdasági minisztere is.

„Az országok várakozással tekintenek a népek közötti kapcsolatok megújulása elé, beleértve a Szentföld spirituális és kulturális örökségének újrafelfedezését a bolíviaiak részéről, valamint az izraeliek újbóli visszatérését Bolívia lélegzetelállító természeti szépségeinek, gazdag kulturális hagyományainak és meleg vendégszeretetének felfedezésére. Tudatában a történelmi lehetőségnek, hogy közös erőfeszítéssel elősegítsenek egy stabilabb, biztonságosabb és virágzóbb jövőt mindkét nép számára, a felek törekednek a teljes diplomáciai kapcsolatok, a barátság és az együttműködés megújítására,” – áll az egyezményben, amit Sza’ar beszédében is méltatott, mondván – „ma lezárunk egy hosszú és felesleges szakaszt a két nemzet kapcsolatában. Megállapodtunk a teljes diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról és nagykövetek kinevezéséről a közeljövőben. Kölcsönös meghívókat cseréltünk a kormányzati és magánszféra képviselői számára. Látogatni fogjuk egymás országát, hogy új együttműködési lehetőségeket vizsgáljunk meg. A két külügyminisztérium folyamatos párbeszédet folytat majd bilaterális, regionális és multilaterális ügyekben. Célunk a kapcsolatok megerősítése és elmélyítése számos területen. Az izraeli turisták számára eltörölt vízumkötelezettség után tudom, hogy évente több ezer izraeli tér majd vissza ebbe a gyönyörű országba, ami hozzájárul népeink közötti kapcsolat megerősítéséhez.”

Izrael és Bolívia közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele az 1950-es években kezdődött, ám többször megszakadtak az izraeli katonai műveleteket elutasító, hosszú ideig regnáló baloldali kormányok ellenállása miatt. Legutóbb a gázai háború kitörésekor Jorge Quiroga kormánya rendelte vissza nagykövetét. A korábbi bolíviai elnök, Evo Morales 2009-ben, a gázai Öntött Ólom hadművelet miatt függesztette fel a kapcsolatokat Izraellel, majd 2014-ben felmondta az Izraellel kötött vízummentességi megállapodást is. Morales 2019-ben történt lemondását követően, Bolívia bejelentette, hogy felújítja a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.

A kapcsolatok újrafelvételét Sza’ar már korábban jelezte, elmondása szerint a legutóbbi bolíviai választásokon „politikai változás történt, amely lehetővé tette a lépést. Beszéltem az új elnökkel egy nappal a megválasztása után. Előttük egy nagyon baloldali kormány volt, amely szoros kapcsolatban állt Iránnal és más problémás szereplőkkel, és többek között megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Holnap találkozom a külügyminiszterükkel, és aláírjuk a kapcsolatok helyreállítását,” – közölte néhány nappal ezelőtt.

A tavaly októberi választáson Rodrigo Paz Ferreira jobbközép jelölt nyert, miután a második fordulóban mintegy 54,5%-os többségi szavazatot szerzett Jorge Quiroga ellen. Húsz éve először fordult elő, hogy a baloldal jelöltje, az Evo Morales volt elnök vezette „Mozgalom a Szocializmusért” párt, nem jutott be a döntő fordulóba.

Megszakadt a kapcsolat egy Asdodból elindult jachttal

Izraeli, görög és ciprusi erők kiterjedt keresést folytatnak az Asdodból négy személlyel a fedélzetén kihajózott jacht felkutatása érdekében, amellyel a kapcsolat Ciprushoz közeli vizeken szakadt meg a Byron vihar tetőzése közben.

A meteorológiai szolgálat „narancssárga figyelmeztetést” adott ki a heves esőzések, illetve az orkánerejű szél miatt a közelgő 24 órára a Földközi-tenger térségében, hangsúlyozva, hogy a hullámok magassága elérheti a 180 centimétert.

Időközben Izraelt is elérte a Görögországot, és Ciprust érintő Byron, a partokon végigsöprő esőhullám nyomán rekord csapadékot rögzítettek.

  • Ein Karmel kibuc – 47,7 mm; Haifai Egyetem 46,2 mm; Technion 45,2 mm; illetve a haifai olajfinomítók területén 37,1 mm eső esett. Emellett Zikhron Jaakovnál 32,6 mm; Afek kibucban 22,7 mm; Shavei Cionnál – 18,1 mm; Rosh Hanikranál – 16,6 mm; Gilad kibucban – 10,0 mm; Eilon kibucban – 9,9 mm; Ein Hahoresh kibucban – 9,0 mm; Harashimnál – 8,8 mm; Ein Hashofet kibucban – 8,4 mm; a haderai kikötőben – 7,6 mm; Newe Yaarnál – 7,2 mm; Názáretben – 2,7 mm; Afula Nir Ha’emeknél – 2,7 mm; Kfar Járokban – 2,2 mm; és a Tel-avivi tengerparton – 0,8 mm eső zúdult le néhány órán belül.

The post Edelstein a sorozási törvényről, megújuló bolíviai kapcsolatok, és eltűnt jacht után kutatnak a Byron nyomán first appeared on Új Kelet Live.