ujkeletlive
Trump fenyeget, de közben tárgyalni akar Iránnal
Donald Trump korábbi ígéreteit követően az iráni tüntetők támogatására irányuló útban lévő segítségre vonatkozóan, ezúttal kihagyva a tiltakozók ezrei elleni halálos agressziónak, és Ali Hamenei ajatollah rezsimjének véget vető támadásra való utalást, az elnök más retorikát használva a régióba koncentrált „gyönyörű armada” fenyegetésén keresztül, sürgős megállapodásra szólít fel az iráni nukleáris képességek fejlesztésének megállítása érdekében.
Legutóbbi nyilatkozata szerint, időkorlátok megnevezése nélkül, Trump azt tanácsolta Iránnak, hogy „gyorsan kössön megállapodást” nukleáris programjáról, mert egy újabb amerikai támadás az ország ellen ezúttal „sokkal rosszabb lesz,”mint az előző, tavaly júniusi 12 napos háború idején volt.
„Remélhetőleg Irán gyorsan »a tárgyalóasztalhoz ül«, és egy tisztességes, méltányos megállapodást köt – ATOMFEGYVEREK NÉLKÜL –, amely minden fél számára előnyös. Az idő fogy, minden pillanat számít! Ahogy azt már korábban is mondtam Iránnak: KÖSSENEK MEGÁLLAPODÁST! Nem tették meg, és jött az »Éjféli Kalapács Hadművelet«, amely hatalmas pusztítást végzett Iránban. A következő támadás sokkal súlyosabb lesz! Ne hagyják, hogy ez megismétlődjön,” – közölte az elnök saját közösségi oldalán.
Az elnök fenyegetéseire válaszul Teheránban ismételten hangsúlyozták, miszerint bármilyen amerikai csapás esetén, hasonló intenzitású válasz várható.
Ali Samkháni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára, héberül és perzsa nyelven is nyomatékosítva X-en tette közzé, hogy „a korlátozott [amerikai] csapás illúzió. Amerika bármilyen katonai akcióját, bármilyen formában, és bármilyen szinten, a háború kezdetének tekintjük, és a válasz azonnali, átfogó és példátlan lesz, az agresszorra, Tel-Aviv szívére, illetve mindazokra irányulva, akik támogatják az agresszort.”
A kulisszák mögött – Trump megváltozott retorikáját, mellyel azt üzenetet közvetíti, hogy Irán tárgyalni akar, elemzők is alátámasztják, hozzátéve, hogy az országot, és a rezsimet egyaránt összeroppantó nagy tömeget vonzó tüntetések miatt Hamenei rendkívül óvatosan közelít a Washington által diktált megállapodás irányába, ugyanakkor így vélik a szándék egyértelmű.
Abbász Aragchi iráni külügyminiszter azontúl, hogy fegyveres erőik határozott válaszát helyezi kilátásba bármilyen amerikai katonai művelet esetén, szintén arra utal, miszerint – „Irán mindig is üdvözölte a kölcsönösen előnyös, tisztességes, és méltányos nukleáris megállapodást: egyenlő feltételek mellett, kényszertől, fenyegetéstől és megfélemlítéstől mentesen, amely biztosítja Irán jogait a békés nukleáris technológiához, és garantálja a nukleáris fegyverkezés kizárását.”
Ilymódon, a diplomáciai közvetítés egyelőre Oman, Törökország, és Katar tárgyalóin keresztül történik, mivel Hamenei egyelőre megtiltotta a közvetlen iráni-amerikai tárgyalásokat. Eközben a háttérben minden forgatókönyvre felkészülve az amerikai hadsereg terepen az iráni megelőző csapások, és válaszcsapások elleni védekezést gyakorolja, a CENTCOM [Egyesült Államok Központi Parancsnoksága] pedig folytatja az előkészületeket egy közeli támadásra.
Trump köztudottan rövid lefolyású, de a leghatékonyabb csapást várja el kritikus fontosságú iráni célpontok ellen, ami a rezsim teljes összeomlását, illetve olyan mértékű meggyengülését eredményezi, ami megadásra kényszerít Hameneit. Elemzők, és saját közeli tanácsadói sem biztosak abban, hogy a teheráni rezsim célzott likvidálási kísérlete, főleg nem rövid idő alatt, valóban eléri Trump céljait.
Az amerikai erők felkészítése egyelőre védelmi jellegű, és arra összpontosít, hogyan reagáljanak esetleges iráni támadásokra. Időközben egy megelőző, meglepetésszerű iráni támadással is számolnak, bár ennek valószínűsége egészen minimális.
Amennyiben Trump parancsot ad iráni célpontok támadására, akkor viszont erőteljes, többfrontos válaszra lehet számítani. Teheránban egyrészt ballisztikus rakéták, támadó drónok és cirkálórakéták sorozatos indítását tervezik, elsősorban a régióban található amerikai bázisok, hajók és gazdasági érdekeltségek ellen, illetve valószínűleg Izrael, és az említett tel-avivi támadás is napirenden van. Emellett, azon öbölmenti arab országok energetikai létesítményei is a célpontok közzé tartozik, amelyek lehetővé teszik az amerikaiak számára, hogy területükről támadják Iránt. A Trumppal való kifejezetten jó baráti, és a két ország közötti kiemelkedő gazdasági kapcsolatok ellenére, Szaúd Arábia hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában légterét rendelkezésre bocsátani egy lehetséges háború esetén.
Emellett, egy másik lényeges front, a tengeri háború fenyegetése is várhatóan bekövetkezne az amerikai támadás következtében, így az iráni rezsim tengeri aknákkal blokkolhatja a Hormuzi-szorost; bevethet támadó drónokat, és partmenti rakétákat, illetve gyorsjáratú, fegyverekkel felszerelt kisméretű hajók sokaságát.
A tengeri blokád megbénítaná az Ázsiába, és Európába irányuló közel-keleti olaj- és gázszállítás jelentős részét, emellett Hamenei valószínűleg mozgósítaná a jemeni hútikat.
Izrael, vihar előtti csend – az izraeli hadsereg minden forgatókönyvre felkészülve egyelőre kivár, míg Binjámin Netanjahu miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, miszerint – „amennyiben Irán súlyos hibát követ el, és megtámadja Izraelt, olyan erővel válaszolunk, amilyet Irán még nem látott,” majd azzal kapcsolatban, hogy tervez-e Irán elleni megelőző csapást, Netanjahu kitért a válasz elől, mondván – „Trump elnök eldönti majd, amit eldönt; mi pedig azt döntjük el, amit mi döntünk el. Figyelemmel kísérjük a történéseket, és minden forgatókönyvre felkészültünk. Itt a lényeget mondtam el – ha Irán hibát követ el és megtámad minket, olyan válaszra számíthat, amilyet el sem tud képzelni.”
Költségvetés első olvasata – semmi új a nap alatt
A legutolsó percig kihúzott Kneszet-szavazásnak az idei állami költségvetés első olvasatára vonatkozóan a médiát ébren tartó, újabb trükkös háredi fenyegetések ellenére, sem igazán volt tétje, ezért nem okozott különösebb meglepetést, hogy hosszú plénumvitát követően végül 62 igen és 55 nem arányban átment, Binjámin Netanjahu kormányának újabb két hónap túlélést, a háredi frakciók számára pedig jól jövedelmező időhúzást biztosítva.
Az ország felett lebegő újabb iráni háború ellenére, a miniszterelnök ismételten ígéretet tett a vallásos vezetőknek az ultraortodox sorkatonai szolgálat alóli kvázi kibújást törvénybe iktató javaslat „nagyon hamar” történő Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottsága jóváhagyása utáni parlamenti véglegesítésére.
Az eredetileg két nappal korábban esedékes szavazásra rátromfoló háredi frakciók, és a mögöttük álló vallási vezetők kötelező elutasító körei miatt tegnapra halasztott parlamenti jóváhagyás matematikai egyenlegét a miniszterelnök már korábban biztosította, azaz a szefárd Sász, és az askenázi Jahadut Hatora, Degel HaTora haszid ágának voksai mellett, belefért a litván Agudat Jiszráel, és szintén külsős Avi Maoz [Noam] ellenszavazata is.
A mintegy 811,74 milliárd sékel rekord kiadást, és mintegy 3,6%-os hiányplafont tartalmazó költségvetés, a tegnapi sikeres akadály után a Kneszet pénzügyi bizottsága elé kerül megvitatásra, míg az utolsó két olvasat elfogadásának legkésőbb március végéig kell megtörténnie, ellenkező esetben a parlament automatikusan feloszlik.
A két ultraortodox frakció ismételten kijelentette, hogy a költségvetés elfogadását illetően továbbá nem segédkeznek a kormánynak, amennyiben a sorkatonai mentességről szóló törvény elfogadása nem történik meg, megjegyzendő hasonlókat ígértek az első olvasat esetében is, sőt tavaly is szinte ugyanaz a forgatókönyv volt terítéken, de végül ismét maradt minden a régiben.
A tegnap esti maratoni vita, és számos felszólalást követően Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] pénzügyminiszter, előre tudva a szavazás eredményét, magabiztosan ismertette a szerinte mindenki számára előnyös költségvetés erényeit:
„Befektetünk a mesterséges intelligenciába, és a digitalizációba, növeljük az oktatásra, az egészségügyre, és a mentális egészségre szánt forrásokat. Emeljük a szociális költségvetést, különös tekintettel a közösségi ellátásra. Hány éve beszélünk a metróról? És íme, megalkottuk a törvényt, és végrehajtjuk. A költségvetés nem csupán gazdasági dokumentum. Azt üzeni a világnak, hogy – hála Istennek – Izrael Állama és Izrael gazdasága erősebb, mint valaha,” – mondta.
Továbbá, kiemelte a tartalékosok támogatását célzó 6,2 milliárd sékeles segélycsomagot, majd 5,2%-os idei GDP-növekedést ígérve, azt állította, hogy Izrael a legtöbb OECD-országot messze maga mögött hagyva az infláció visszatér a célsávba. Ezt követően, pedig az ellenzéket azzal vádolta, hogy korábban felhajtották a lakásárakat, de semmire sincs alternatívájuk, majd is állítva, hogy „eladják az országot a terror támogatóinak.”
Szmotrich elődje, az említett ellenzéki párt egyik vezetője, Avigdor Liberman [Jiszráél Beitenu] a szavazás után hangsúlyozta, miszerint – „blöff kormány, blöff költségvetést terjeszt elő. Ez a költségvetés 100%-ban a katonai szolgálatot elkerülőknek szól, és 0%-ban azoknak, akik szolgálnak. 100% koalíciós pénzosztás, 0% felkészülés az Irán elleni küzdelemre. Miközben a hadseregnek meg kell válogatnia lőszereit, Gafni és Deri pénzt intéznek a szolgálatmegtagadóknak,” – tette hozzá, míg a párt szóvivője közölte, hogy „az október 7-i kormány költségvetése nem Izrael állampolgárait, hanem a Hamászt szolgálja. Több tízmilliót szánnak Gáza újjáépítésére, és teherautók ezreire az adófizetők pénzéből. Az október 7-i kormány finanszírozta a Hamászt, és továbbra is finanszírozza.”
Mose Gafni [Degel HaTora] és Árje Deri [Sász] az első olvasat megszavazását az úgynevezett giusz-törvény bizottsági akadálymentesítéséhez kötötte, ami egyelőre még várat magára, ettől függetlenül nem állták szavukat a Kneszet feloszlására vonatkozóan; ugyanakkor a Degel HaTora párt este közleményt adott ki: „a pénzügyminiszter állítása, miszerint elköteleztük magunkat a költségvetés második és harmadik olvasatban történő megszavazása mellett, egyszerűen nem igaz, és ezt mindenki tudja.”
A tegnapi szavazást megkönnyítendő, a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke Boaz Biszmut (Likud) a miniszterelnök korábbi szavait megerősítendő, kijelentette – „a célvonalhoz érkezünk, hamarosan szavazunk a törvényről a bizottságban a második és harmadik olvasatra. Ami évekig húzódott, ami újra és újra elakadt a végtelen vitákban, az az én időszakomban előrehaladt, mert világos cél volt: a törvény. Nem viták a viták kedvéért, hanem valódi szándék a megoldásra jutásra. Tégláról téglára. Párbeszéddel, együttműködéssel és elszántsággal,” – közölte, majd hozzátette – „ahogy ma este a miniszterelnök is mondta, a sorozási törvény elfogadásának küszöbén állunk. A staféta átkerül a következő szakaszba. Most az egész Kneszet feladata folytatni az utat a plenáris ülésen történő – történelmi sorozási törvény jóváhagyásáig, amely megerősíti a hadsereget, és az egész izraeli társadalmat.”
A bizottság Biszmut által lezártnak nyilvánított ülésén, a Netanjahu által említett konszenzus helyett a szakma képviselői, és az érintett tartalékosok ismételten hangsúlyozták, miszerint a javaslat szerint semmi sem garantálja az ultraortodoxok besorozását a következő években, ami újabb terheket jelent katonákra, tartalékosokra, és a társadalomra egyaránt.
A szakmai aggályok, és a hadsereg adatokkal alátámasztott érvelése mellett, a bizottság jogi tanácsadója is kijelentette, miszerint ebben a formában nem támogathatja a sorozási törvényt.
A Külügyi és Védelmi Bizottság jogi tanácsadója, Miri-Frenkel Sor közölte, hogy a jesivatanulókra vonatkozó szankciókról szóló paragrafus tekintetében módosításokra van szükség, melynek hiányában nem áll módjában támogatni a javaslatot. A jogi tanácsadó azt kéri, hogy a mentességi törvényt ideiglenes rendelkezésként határozzák meg, nem pedig végleges törvényként, azaz öt évre korlátozzák, és tartalmazzon megszűnési mechanizmust arra az esetre, ha nem teljesülnek a célok. Továbbá, Sor újabb módosítást kér „a jesivatanulók státuszának rendezése, illetve „besorozásuk” paragrafust illetően, mint a szankciók azonnali, nem pedig fokozatos kiterjesztésére vonatkozóan; emellett jelentős ellenőrzési mechanizmus bevezetését indítványozza a jesivákban való jelenlét igazolására, valamint annak a jogkörnek az eltörlésére vonatkozóan, amelyet a „szellemi tanácsadó bizottság” kapott, és amely a jelenlegi szöveg szerint jogosult csökkenteni a sorozási célokat, ha rabbik úgy vélik, hogy a hadsereg nem eléggé alkalmazkodik az ultraortodox katonákhoz.
A háredik.azonban ragaszkodnak az állandó törvényhez, amely ha ebben a formában át is menne a bizottsági, majd a Kneszet szavazáson a Legfelsőbb Bíróságon biztos elbukna. A vallási vezetők pontosan azonban pontosan arra számítanak, hogy bírósági folyamat miatt néhány évig időt nyernek, a szankciók, és juttatások befagyasztását törlik, miközben eleve nem fognak hozzájárulni sem a jesivában tanulók, sem azok, akik nem tanulnak besorozásához.
The post Irán: Trump támadna, és tárgyalna, Teherán Tel-Aviv bombázásával fenyeget first appeared on Új Kelet Live.
