ujkeletlive
Éjszakai támadások
Súlyos károk, és újabb áldozatok
4 halálos áldozata van az ország középső régióit célzó éjfél előtt indított iráni rakétatámadásnak, a különböző helyszíneken történt becsapódások súlyos károkat is okoztak.
Adanim mosávban [Saron] régió egy 30 év körüli külföldi vendégmunkás vesztette életét egy becsapódó repesztől. A fészerben tartózkodó munkás belehalt sérüléseibe mire a Magen David Adom mentőszolgálat kiért a helyszínre.
- A mosávokban dolgozók kiszolgáltatottak, nem lévén a közelben megfelelő óvóhely. A Kneszetben néhány órával korábban tárgyaltak a helyi dolgozók védelmének biztosításáról.
- Az érdekvédelmi szervezetek hangsúlyozták, hogy a korábbi adatok szerint 2024 végéig 20 mezőgazdasági dolgozó sebesült meg, és 12 vesztette életét az október hetedikei mészárlások után kitört háborút követően.
- Döntés egyelőre nem született, de az állami számvevő szerint a mezőgazdasági munkahelyek felmérése szükséges, és mindenhol meg kell vizsgálni a védelmi felszerelések, illetve óvóhelyek állapotát, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna.
Az éjféli támadást érintő másik helyszínen, a Palesztin Hatóság területén csapódott be törmelék 3 palesztin nő életét követelve. A közel három hete tartó iráni háború első palesztin áldozatait egy kazettás bomba darabjai okozták a Hebron melletti Beit Awwa településen, – közölte a WAFA palesztin hírügynökség, hozzátéve, hogy a becsapódás következtében 13 személy sebesült meg, közülük egy súlyos állapotban került kórházba.
Az Irán által napi szinten kilőtt kazettás munícióval felszerelt ballisztikus rakéták előli megmenekülésnek kizárólag biztonságos óvóhelyen van esélye, ami a vitatott Júdea és Szamáriai területeken nem biztosított.
A február 28-án kirobbantott iráni háborúnak Izraelben eddig legalább 15 halálos áldozata van, és több ezren sérültek meg.
A háború eszkalálódása – Izrael iráni olajlétesítmények ellen indított támadást
Az izraeli légierő tegnap első alkalommal támadást intézett egy földgázfeldolgozó üzem ellen Irán délnyugati részén. A 10 nappal korábban irániakat kiszolgáló polgári olajinfrastruktúra elleni izraeli csapások miatt nézeteltérés alakult ki Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Donald Trump elnök között, ez utóbbi úgy véli, hogy az akció stratégiailag ellenkező hatást eredményezhet, azaz a rezsim mellé állíthatja az iráni társadalmat, miközben felhajthatja az olajárakat, ami időközben meg is történt.
Izrael állítása szerint az akkori támadást egyeztették az amerikaiakkal, akik szerint a gondot az okozta, hogy a csapás mértékét illetően felejtettek egyeztetni. Netanjahu legradikálisabb eszközöket is készen áll bevetni, mondván ilymódon lehetséges az ajatollah rezsim megbuktatása, amelyet állítólag jobban gyűlöl, mint Trump, – nyilatkozta az Axiosnak egy fehér házi forrás.
A Hormuz-szoros miatt kialakulóban lévő globális gazdasági válság közepette, és számos eddigi sikertelen stratégiai próbálkozás után, 10 nappal a korábbi izraeli csapást követően Trump ezúttal áldását adta az iráni földgázlétesítmények bombázására, melyek a helyi gazdaság kulcsfontosságú elemei.
Az Iránhoz kapcsolódó South Pars mező, illetve a katari North Field kiterjesztéséhez tartozó létesítmények elleni támadás megnyitotta az utat a sorozatos oda-vissza történő megtorlócsapások előtt, egyben maga után vonva az érintett Öböl-államok tiltakozását, és az újabb olajáremelkedést.
Annak ellenére, hogy Izraelben úgy vélik, miszerint az arab államok amerikai létesítményei ellen irányuló iráni revánsok miatt a diplomáciai kapcsolatokkal nem rendelkező arab országok – és főleg Szaúd Arábia közeledése várható Jeruzsálem irányába, a semlegességükhöz ezidáig ragaszkodó Öböl-államok élesen elítélték a tegnapi izraeli akciót.
Az arab kormányok felháborodtak Izrael támadása, és az Egyesült Államok kudarca miatt, hogy ezt megakadályozzák, holott erőteljesen lobbiztak a Trump-kormánynál, hogy állítsák le az amerikai és izraeli csapásokat az iráni energiainfrastruktúra ellen, és most úgy érzik, célkeresztbe kerültek,” – idéz a Walk Street Journal forrásokat, továbbá megjegyezve, miszerint Trump azért hagyta jóvá a támadást, hogy nyomást gyakoroljon Iránra a Hormuz-szoros felszabadítása érdekében. Az elnök szerint Teherán megértette az üzenetet, és nem kíván további támadásokat indítani az iráni energiainfrastruktúra ellen, amennyiben Teherán továbbra is akadályozza a tartályhajók szabad áthaladását a stratégiai jelentőségű szoroson, az elnök nem zárkózik el újabb iráni gáz- és olajipari célpontok elleni támadásoktól.
Az elnök többször említette, hogy akár az egész elektromos hálózatot is kiiktathatná áram nélkül hagyva Iránt, bár tisztában van azzal, hogy ezáltal a legnagyobb csapást pontosan azokra mérné, akiket állítólag meg akar menteni – azaz az iráni népre, akiket folyamatosan a rezsim megbuktatására szólít fel.
Az elnök kihátrál
A konfliktus eszkalálódása közepette Trump kihátrált a felelősség alól, és Izraelt okolta a katari érdekeltségű gázmezők támadása miatt.
Truth Social saját közösségi platformján az elnök azt állította, hogy az izraeli erők dühükben „erőszakosan visszavágtak, a Közel-Keleten történtek miatt,” és ezért hajtottak végre csapást az iráni gázmezőre, ami szerinte csak egy kis részt érintett. Továbbá kijelenti – „az Egyesült Államok semmit sem tudott erről a konkrét támadásról,” emellett Katar semmilyen módon nem volt érintett benne, és fogalma sem volt, hogy meg fog történni. Végül, Trump azt ígérte, miszerint Izrael nem fog több támadást indítani olajlétesítmények ellen.
A fehér házi pánik az első iráni megtorlócsapást követően jelentkezett, miután katari tisztségviselők felvették a kapcsolatot Trump megbízottjával – Steve Witkoffal, a CENTCOM parancsnokaival, illetve a Trump-adminisztráció más magas rangú tisztségviselőivel. Az ügyet ismerő forrás szerint azt követelték, hogy az USA árulja el: volt-e előzetes tudomásuk az izraeli csapásról.
Witkoff számos telefonbeszélgetést folytatott katari illetékesekkel annak érdekében, hogy sürgős egyeztetést szervezzenek Trump, és a katari emír között, – állítja az Axiosnak nyilatkozó, az ügyet ismerő forrás, míg más amerikai és izraeli tisztviselők szerint Trump kijelentései nem feleltek meg a valóságnak.
Mindenesetre a tegnapi izraeli csapást követően elindult a láncreakció, és Irán ígéretének megfelelően az arab államok olajinfrastruktúráit támadta, ami a referenciaértéknek számító határidős Brent-olaj hordónkénti árát hirtelen 110 dollár közelébe emelte, miközben az európai gázárak 6%-kal ugrottak meg, és Trump közösségi médiában közzétett ígérete ellenére sem mérséklődtek.
„Azáltal, hogy Izrael az Iránhoz kapcsolódó South Pars mezőhöz, és a katari North Field kiterjesztéséhez tartozó létesítményeket vette célba, veszélyes és felelőtlen lépés a régióban jelenleg zajló katonai eszkaláció közepette,” – közölte Majed Al Ansari, Katar miniszterelnökének tanácsadója a közösség médiában, míg az Egyesült Arab Emírségek szerint a gázmező elleni támadás veszélyt jelent a globális energiabiztonságra.
Eközben, Lindsey Graham republikánus szenátor (Dél-Karolina) a felelősséget az európai szövetségesekre hárítja, mert nem hajlandók katonai erőforrásokat küldeni a Hormuz-szoros blokádjának feloldása érdekében, majd azzal fenyegetőzött, hogy ez a hozzáállás „széles körű és mélyreható” következményekkel járhat az illetékesekre nézve.
Graham szenátor közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt állítja, hogy beszélt Trump elnökkel „az európai szövetségesek azon vonakodásáról, hogy erőforrásokat biztosítsanak a Hormuz-szoros működésének fenntartásához,” azzal fenyegetőzve, hogy „még soha életemben nem hallottam [Trumpot] ilyen dühösnek,” – bár ha minden igaz, akkor a katari felháborodás nyomán az izraeli támadás váltotta ki az említett haragot.
A tegnapi csapásokat megelőzően az Egyesült Államok a hétvégén támadást indított az iráni Kharg-szigeti olajexport-terminál ellen. Az akció katonai célpontokra összpontosult, és elkerülte az energetikai infrastruktúra megsemmisítését, Trump azonban kijelentette, hogy szárazföldi offenzívát fontolgat a sziget elfoglalására, ami tovább fokozta az aggodalmakat, és nem segített az olajárak mérséklésében.
A WSJ összegzése szerint a South Pars-létesítmény napi 730 millió köbméter gázt termelt, ami nem sokkal marad el az Európai Unió átlagos napi gázigényétől. A létesítményben kitermelt gáz elsősorban az iráni belföldi felhasználókat, például az áramtermelőket, és a műtrágyagyártókat látja el.
A háború harmadik hetébe lépve a Perzsa-öböl államai máris példátlan termelésleállásokkal küzdenek, – „egy olyan környezetben, ahol a globális ellátás napi közel 7 millió hordóval elmarad a kereslettől, a piac egyensúlyának helyreállítása csak a fogyasztás hasonló mértékű csökkenésével lehetséges,” – nyilatkozta WSJ megkeresésére Natasha Kaneva, a JPMorgan elemzője.
Trump a háború kiterjesztését tervezi, és a Pentagon csillagászati háborús költségvetése
Az iráni gázmezők elleni izraeli támadás utáni viharok parázs vitái közepette az is nyilvánosságra került, hogy Trump elnök újabb, több ezer fős hadtest küldését fontolgatja a Közel-Keletre, a hadművelet szárazföldi kiterjesztésének céljával három kritikus területen
- hajózás szabadságának biztosítása a Hormuzi-szorosban;
- Kharg-sziget elfoglalása;
- valamint a dúsított urán eltávolítása Irán területéről.
A szárazföldi offenzíva kimenetele bizonytalan, és azontúl, hogy várhatóan megemeli az amerikai veszteségek számát, a háború további eszkalálódását jelentené, így a Reuters úgy tudja, hogy Trump nem hozott még döntést a szárazföldi bevetést illetően.
A Pentagon viszont máris csillagászati méretű, 200 milliárd dolláros költségvetési kiegészítést kér az iráni háború finanszírozására, – jelentette a The Washington Post. A kérelmet állítólag továbbították a Fehér Háznak, annak viszont, hogy ekkora volumenű háborús kiadást a Kongresszus elfogadjon, csekély az esélye.
- Megjegyzendő, hogy az közzétett adatok szerint a háború első hetének költségei kapásból elérték a 11 milliárd dollárt. A Pentagon pótköltségvetési kérelme a háború nettó költségein kívül tartalmazza azon jelentős beruházást, ami a precíziós bombák, rakéták és védelmi rendszerek sürgős gyártására vonatkozik, miután az Iránnal vívott háború során a készletek jelentősen leapadtak.
Tudván, hogy ekkora méretű kiadást a Kongresszus biztosan elutasítana, a Fehér Ház egyelőre azon dolgozik, hogy egy jóváhagyható összegre mérsékelje a költségvetési kiegészítést, melynek megvitatására borítékolhatóan viharos politikai csatározások vannak kilátásban.
A republikánusok elvileg elkötelezettek a megszavazás mellett, de nem mindenáron, ugyanis Trump megválasztása előtt szavazóiknak a külföldi kalandok befejezését ígérte, és gyakran bírálta a Biden-kormányt az Ukrajna finanszírozására jóváhagyott összegek miatt.
Káosz az El Al körül
Az izraeli óriás légitársaság tegnap bejelentette, hogy a Ben Gurion repülőtér működésére vonatkozó korlátozások, és a Polgárvédelem (Pikud HaOref) utasításai miatt március 21. és 27. között számos európai, és amerikai járatot töröl.
Az érintett városok között szerepel London (Luton), Frankfurt, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Zürich és Barcelona, valamint Boston és Fort Lauderdale.
Az El Al jelezte, hogy a korlátozások miatt nem tudnak alternatív járatokat felajánlani, így az utasok teljes visszatérítésre, vagy utalványra jogosultak, majd nem sokkal később a társaság újabb jelentős változásról számolt be, miszerint a Polgárvédelem friss utasítása alapján 50%-kal kell csökkenteni az Egyesült Államokba induló utasok számát, azaz járatonként maximum 130 fő utazhat, így az ezen utazásokra már regisztrált utasok fele várhatóan szintén lemondó üzenetet kap.
Az El Al azt is közölte, hogy egyelőre leállítja az új foglalásokat az amerikai járatokra, és azt javasolja az azonnali utazásra kényszerülőknek, hogy keressenek más alternatívákat, amelyről azt állította korábban, hogy nem léteznek. Így végezetül, akinek törlik a járatát, legfeljebb a pénzvisszatérítés, és az utalvány között választhat.
Az egyetlen jó hír ezidáig, hogy az Egyesült Államokból Izraelbe tartó járatoknál jelenleg nem várható változás.
Az utóbbi fejlemények gyakorlatilag felülírják a mindössze két napja jóváhagyott irányelvet, amely zöld utat adott az izraeli légitársaságoknak a teljes kihasználtságot igénybevevő (akár 300 fős) amerikai járatok indítására, illetve az európai járatok fokozatos bővítésére, ami a helyzet újbóli értékelése után vált rövid időn belül érvénytelenné. A megváltozott polgárvédelmi direktíva valószínűleg a Ben Gurion repülőtér területén lévő három magánrepülőgép rakétarepesz-találatai után következett.
The post 4 halottja van az éjszakai támadásoknak, Trump kihátrált az iráni gázmezők bombázására vonatkozóan first appeared on Új Kelet Live.
