A képen látható úr Szegfű György nemzetközi barátom, aki a legutóbbi miskolci dedikálásomon jelen volt. Köszönöm neki.
Annyit illik tudni – hogy sokáig együtt gyerekeskedtünk – mígnem pontosan 1966 nyarán váratlanul eltűnt. Külföldre ment és évtizedekig nem is hallatott magáról. Majd pontosan harminc év elteltével találkoztunk újra. Azóta is tartjuk a kapcsolatot a határokon is túl. Hamarosan közeleg a születésnapja – az enyém december harmadikán volt – sose felejti el, ilyenkor telefonál – most én következek, 16 -án felköszönteni Őt.
Gyuri barátom Miskolci a gépipari technikumban végzett és külföldön lett mérnök és tavasszal teszi le a lantot. Nyugdíjas lesz. Lehet, hogy most sokan felismerik még így is – valamikor a miskolci lányok bálványa volt. Mára elment a dús haja és egyre inkább Kojakra hajaz.
szantograf.hu