Sírok vagy írok. Inkább körmölök. A drága mamám is ezt tanácsolná. Édesanyámat ma délelőtt tíz óra után néhány perccel vesztettem el. Csendben örökre elaludt, életének 95. esztendejében. A sors kegye, hogy mindvégig mellette lehettem. Különös, hogy ugyanabban a Szentpéteri kapui kórházi épületben, ahol édesapám hunyt el 1962-ban, amikor 12 esztendős voltam.
Ez a hetem tragikusra sikeredett. Szerdán anyósomat, Kéri Zoltánnét, Ircsi mamát helyeztük örök nyugalomba Mezőcsáton, s mire hazaértünk Miskolcra máris rohanhattunk Jolikával a kórházba. Manapság illő szidni az egészségügyet, trendi panaszkodni az ellátásra, a kezelés körülményeire, most viszont mégse tenném ezt. A kórház kardiológiai osztályának orvosai, ápolói már nem először küzdöttek édesanyám életéért. Hála és köszönet mindannyiuknak. Ujj Róbert háziorvosa szinte naponta látogatta édesanyámat. És minő véletlen, most is az a kedves mentőorvos hölgy és teamje vitte szerdán a kórházba, akik októberben szemem láttára élesztették újjá. Egy ideiglenes pacemakert tettek a szíve mellé, még a lakásán.
Mit kell tudni mamámról, a számomra legfontosabb Olvasómról? Kíméletlen kritikusomról?
Jolika 1920-ban született Hernádvécsén, többen voltak testvérek és vele kihalt a Guttmann család. Nagyimat sosem láthattam, 1938-ban hunyt el még a békeidőkben. Majd anyám megjárta a poklok poklát, Auschwitz után hét munkatáborban építette a nemzeti szocializmust és különös szerencsével szabadult ki a gázkamrából.
A forradalom idején egyedül gondoskodott a Széchenyi út 50. szám alatti ház összes lakójáról. A legnagyobb harcok idején is ő hordta haza zöld lódenja alatt a kenyereket mindenkinek a közeli Marinov pékségből. Mondván, őt a golyó nem fogja.
Évtizedekig dolgozott különböző beosztásokban: laboránsként is a Malomipari Vállalatnál a Zsolcai kapuban. Optimizmusa töretlen volt, életszemlélete mindvégig egy sajátos, maga által kreált világ.
Nagyobb vesztesség már nem is érhetett volna .
Aki mindent akar tudni róla, olvassa el az Isten szabadságra ment című könyvet. Ez Jolika élete, a múlt század tömör történelmi korrajza.
Temetése most vasárnap egy órakor lesz a miskolci zsinagóga udvarán. Radnóti Zoltán rabbi és Szlukovinyi Péter kántor búcsúztatja.
