Kinyitotta a stuttgarti zsidó közösség ajtaját, és megcsinálta azokat, amik egykor voltak: a város társadalmának természetes része. Joel Berger 80 éves.
Stuttgart – Ő a kalapos férfi. De sokkal több, mint ennek a megjelenésnek a leírása, egyben az önéletrajz címe is: A személyiség mint tanár, mentor, tudós, szerző és humanista. „Joel Berger egy tanár a judaizmus, a szó szoros értelmében vett”, felismeri őt Barbara Traub, tábla szóvivője a Zsidó Hitközség Württemberg (IRGW). Szinte szenvedélyesen kommunikálhatott a judaizmus tudásával és a zsidó és az európai kultúrát kiterjedt kulturális tudással. Ezzel a mentális és vitális elvileg a Tübingeni Egyetem első előadóként, majd jutalmul díszdoktora, Berger ült karakter után IRGW 1980 kinevezte főrabbi.
A szabadság nagy értéke
Budapesten született 1937-ben 1968-ban sikerült Magyarországról kivándorolni. Mögötte volt az év fenyegetés és elnyomás. A budai gettóban élte túl a Shoát. Az anyát és a fiút a deportálás útlevele védette, az apa túlélte a Bergen-Belsen koncentrációs táborban. A náci terrort a kommunizmus követte új elnyomással, kémkedéssel és üldöztetéssel: “Soha nem tudnám elzárva tartani a száját” – mondja Berger. Az átvételi tartalmazza a letartóztatást követően a magyar felkelés 1956 három hónap szabadságvesztésre ítélték, újra kirekesztés és csökkentése, ahogy volt tanulmányozása után a Rabbiképző Budapesten és a tárgyak a történelem és pedagógia az iskolák, a Debreceni Egyetem munka és tanítani. “Csak a demokráciában, egy új Németországban sikerült visszanyernem az emberiség iránti bizalmamat”, mondja Berger. A szabadság magas értéke is elég indokolást jelentett számára a megfélemlítésbenKülföldi zsidók , hogyan élhet a gyilkosok földjén.
Regensburg, Düsseldorf, Göteborg (Svédország), Bremen és végül Stuttgart voltak az állomások, ahol Berger rabbiként szolgált és 2002-ig állam rabbinak tart. “Az önkormányzatnak 600 tagja volt és zárt tartalékban élt”, Berger emlékeztet az itt talált helyzetre. Ez megváltozott, köszönhetően Bergers feleségének, Noemi-nak is, miután tanulmányozta a judaizmust és mint a zsidó vallás tanítóját, mint a férje és a bécsi is bájos. Megint újjáélesztette a Wizo női szervezetet, és egy bazárral rohantak.
Nincs nyugdíjazásról beszélni
Berger legnagyobb feladata az 1990-es orosz bevándorlók beilleszkedése, ami lehetővé tette a közösség 3000 tagú növekedését. “A bevándorlás nyereség” – mondja Berger. A mai napig, ő és felesége Bad Kissingenben ismerik a bevándorlókat a zsidó élet minden területén. Berger számára az érdem érmét követően elnyerte a Szövetségi Érdemes Keresztet. Stuttgart állampolgárai október 20-án díjat adnak neki.
Bergerben nem beszélnek nyugdíjról. Azt mutatja az SWR, rádió Bremen, MDR Figaro és Bayerischer Rundfunk, kurátor felesége zsidó kulturális hét, és dolgozik a kutatási szerződést a House of History of the Jewish népi kultúra a délnyugati. A történelmi ház ünnepli Bergers születésnapját is .
“Hálás vagyok a nagy boldogságért az életemben” – mondja Berger. Soha nem volt semmiféle rossz és antiszemita tapasztalata a szabad Nyugaton. De a legnagyobb boldogság a családja: “A feleségem, a két gyermek Michael és Margalit és hat unokája. Remélem, hogy a szerencse Istene egy kicsit többet ad nekem. ”
