Izrael és az Egyesült Arab Emírségek csütörtök este bejelentette a kapcsolatok teljes körű normalizálását az Egyesült Államokkal közösen kiadott nyilatkozat formájában.
A Walla és az axios riporterének, Barak Ravidnak nyilatkozó fehér házi tisztviselők szerint a felek közötti tárgyalásokban az áttörésre két hónappal ezelőtt került sor.
A tárgyalások több mint egy éve zajlottak, de új löketet kaptak Benjamin Netanjahu július 1-jére kiszabott határideje előtt, ami a Júdea és Szamária zsidó közösségeinek és a Jordán-völgy annektálási folyamatának kezdetét jelölte.
„18 hónapon keresztül mindkét oldallal beszéltünk, de az annekálás kérdése megteremtette azt a légkört, amely elősegítette egy megállapodás létrejöttét” – mondta a riporternek nyilatkozó amerikai tisztviselő.
Az Egyesült Arab Emírségek határozott nyilvános nyilatkozatokat adott ki az izraeli annektálás ellen, és zárt ajtók mögött hangsúlyozta, hogy katasztrofális csapást fog mérni Izrael reményeire, hogy normalizálja a kapcsolatait az Öböl-államokkal.
Legfontosabb fejleményként júniusban, az izraeli közönségnek címzett első közvetlen nyilatkozatában Yousef Al Otaiba, az Egyesült Arab Emírségek USA nagykövete figyelmeztetett, hogy Izraelnek választania kell az annektálás és a kapcsolatok normalizálása között.
Június végén Al-Otaiba Jared Kushnerhez és a Fehér Ház képviselőjéhez, Avi Berkowitzhoz fordult azzal a javaslattal, hogy az Egyesült Arab Emírségek belemenne a normalizálásba Izraellel, ha cserébe izraeli bejelenti, hogy az annektálási terve lekerült az asztalról.
Kushnernek tetszett a javaslat, és Berkowitz megpróbálta előkészíteni a terepet a megvalósításhoz.
A Fehér Háznak is meg volt a saját fenntartása az annektálással kapcsolatban, amit Berkowitz június végén a háromnapos izraeli útja során megvitatott Netanjahuval.
A Fehér Ház az annektálás előmozdításáért cserébe egy gesztust követelt Izraeltől a palesztinok felé, mint például Júdea és Szamária területének 5–10% -a feletti irányítás átruházását. Netanjahunak ez nem tetszett. A találkozó tartalmáról tájékoztatott források szerint a miniszterelnököt felháborította a javaslat.
A Fehér Ház számára az is világos volt, hogy Netanjahu koalíciós partnere, a Kék-Fehért vezető Beni Ganz védelmi miniszter és rotációs miniszterelnök valamint Gabi Askenázi külügyminiszter ellenzik az egyoldalú lépéseket.
Berkowitz ekkor alternatívát javasolt az annektálásra, felvetve kapcsolatok normalizálásának ötletét az Egyesült Arab Emírségekkel, amire Netanjahu azt mondta, hogy ha ez valóban komoly javaslat, hajlandó megfontolni.
Az azt követő hét hétben felgyorsultak az események. Kushner többször beszélt telefonon Mohammed Bin Zajed koronaherceggel, az Egyesült Arab Emírségek de facto uralkodójával. Továbbá Kushner és Berkowitz legalább két tucat találkozót tartott Izrael washingtoni nagykövetével, Ron Dermerrel és az Emírségekbeli kollégájával társa Al-Oteibával.
Néhány nappal ezelőtt elvben megállapodásra juttak, de ezt Gantz és Askenázi előtt is titokban maradt.
A dealt szerdán Trump elnök, Netanjahu és Mohammed Bin Zajed közötti konferenciabeszélgetés útján véglegesítették.
Azonban a bejelentést követő órákban, miközben a vezetők közös nyilatkozata meglepte a világot, Trump, Netanjahu és Mohammed Bin Zajed különbözően értelmezte a feljemény következményeit, különös tekintettel az annektálás kérdését.
Bin ZaJed azt mondta, hogy a megállapodás megállította az izraeli tervet, míg Trump kijelentette, hogy az ügy „nem csupán lekerült az asztalról”, és Izrael beleegyezett abba, hogy nem hajtja végre – ellentmondva Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek órákkal korábbi nyilatkozatának, miszerint „továbbra is az asztalon van.”
David Friedman, az Egyesült Államok izraeli nagykövete tisztázta a helyzetet: „A felfüggesztés szót gondosan választotta meg az összes fél. A felfüggesztés, a meghatározás szerint, nézd meg, ideiglenes leállítást jelent. Most lekerült az asztalról, de nem véglegesen”- mondta a nagykövet. „A békét prioritásként kezeljük a szuverenitási felett… Úgy gondolom, a kettő egyszerre nem megy.”
Kushner az újságírókkal tartott eligazításban azt mondta, hogy ez a megállapodás stratégiai szempontból jobb lesz az annektálásnál Izrael, az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek számára.
Időközben Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közvetlen tárgyalásokat folytatnak a nyilatkozatban szereplő megállapodások sorozatáról – például a nagykövetségek megnyitásáról, a közvetlen járatok engedélyezéséről és a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítéséről.
Kushner a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy arra számít, hogy további arab országok követok az Egyesült Arab Emírségeket az Izraellel való kapcsolatok normalizálásában – talán még az elkövetkező napokban.
A média szerint Bahrein és Omán lehet a következő a sorban.
A megállapodás bejelentésekor Trump kijelentette, hogy ez sok muszlim számára lehetővé teszi Izrael történelmi helyszíneinek meglátogatását és „békés imádkozást az Al Aksza-mecsetben, ami számukra nagyon fontos, amihez sok évtizede hozzáférést akarnak.”
„Fél évszázad után Izrael és az Egyesült Arab Emírségek teljes mértékben normalizálják diplomáciai kapcsolataikat. Senki sem gondolta, hogy ilyesmi megtörténhet. Ez a legfontosabb diplomáciai áttörés az Egyiptom és Izrael közötti békemegállapodás több mint 40 évvel ezelőtti aláírása óta”- mondta az elnök.
Trump kifejezte reményét, hogy akár már három héten belül sort keríthetnek ah aláírási ceremóniára a Fehér Házban.
