A különbségek egyik oka, hogy a fővárosban vannak a jobb állások.
Az országos átlagnyugdíj a KSH szerint 2020-ban mintegy 140 ezer forint havonta. Ám a fővárosban például ez az átlagos összeg meghaladja a 160 ezer forintot, ez pedig messze a legmagasabb a többi megyéhez viszonyítva. Értelemszerűen más területeken viszont lényegesen alacsonyabb, messze az országos átlag alatti ez az összeg.
Ami a konkrét számokat illeti: a főváros toronymagasan vezeti a listát a 160 ezer forintos átlaggal, a második 23 ezer forinttal lemaradva Fejér megye, a dobogó harmadik fokán pedig Pest megye áll. A lista legaljára a szabolcsi régió került, alig kétezer forinttal kap többet az átlagnyugdíjas, mint a minimálbérből a levonások után maradó nettó 107 ezer forint. Négyezer forinttal előzi meg Békés, további 1600-zal Bács-Kiskun megye a következő.
De mi a megoszlás oka? A legkevesebb az átlagnyugdíj a munkanélküliségi mutatóban élen járó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol mindössze 109 800 forintot kap kézhez az átlagnyugdíjas, még akkor is, ha a jövedelmi megoszlás szerint ennek nem kéne így lennie: a jövedelmi lista legalján ugyanis legkisebb lélekszámú megyénket, Nógrádot találhatjuk. Szintén nem tükrözi a bérekben betöltött nem túl hízelgő helyét Baranyának a megyei nyugdíjstatisztika, itt 124 990 forint az átlagjuttatás, amely épp a közepe az országos ranglistának.
Szakértők általában nem mulasztják el megemlíteni, hogy általában azokban a régiókban, ahol alacsonyabb a jövedelem, s esetleg a nyugdíj is, ott a megélhetés sem olyan költséges, mint például a fővárosban. Ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, hogy a több mint ötvenezer forintos különbség Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között lényegesen alacsonyabb életszínvonalat tesz lehetővé a keleti megyében.
(Ez is érdekelheti: Kiderült, milyen nyugdíjra számítanak a magyarok)
Farkas András, a nyugdijguru.hu alapítója szerint számtalan oka van annak, hogy országon belül ilyen jelentős eltéréseket figyelhetünk meg a keleti és nyugati megyék, illetve a főváros között.
– Budapestre összpontosul a jó állások nagyon nagy része, amikkel jól is lehet keresni, tehát aki ilyen helyen dolgozik, vagy itt van vállalkozása, értelemszerűen magasabb nyugdíjra számíthat. Befolyásolja az átlagot, hogy a fővárosban él a legtöbb nagynyugdíjas, akik 300-400-500 ezer forintot kapnak havonta. Jellemzően a multik központjaiban dolgozó közép- és felsővezetők keresnek annyit, hogy ekkora legyen a nyugdíjuk, épp ezért magasabbak az átlagok például Győr, Kecskemét vagy éppen Székesfehérvár esetében is – sorolta a Blikknek a szakértő az eltéréseket magyarázó lehetséges okokat.
Mindemellett nem elhanyagolható tényező az sem, hogy mekkora arányban élnek egy adott területen új és régi nyugdíjasok.
Mint arra Farkas András rámutatott, régebben megállapított nyugdíjak méltánytalanul, sokkal alacsonyabbak voltak, az ebben érintett idősek aránya nagyobb a keleti megyékben.
– Nem szabad elfelejteni, hogy Budapesten jóval drágább az élet, mint például Szabolcsban, ahol egy alacsonyabb nyugdíj is többet érhet, mint egy magasabb fővárosi – tette hozzá, bár akadt olyan nyugdíjas, aki erre csak annyit vágott rá, a kenyér vidéken sem olcsóbb.
Erre költenek az idősek
A nyugdíjasok leginkább élelmiszerekre, rezsire, illetve gyógyszerre költenek. Utóbbi kettő esetében nincs nagy mozgásterük, ha viszont spórolniuk kell, az étellel kezdik, például nem veszik meg a rohamosan dráguló szezonális zöldségeket vagy bizonyos húsárukat. A nyugdíjaskosarak még országon belül is jelentősen eltérőek lehetnek, hiszen ha vidéken van valakinek egy kis kertje, ahol zöldséget termeszt, arra már nem kell külön költenie a boltban.
Mindenkinek járna emelés
– A nyugdíjam kevesebb mint százezer forint. Igazságtalannak tartom, hogy Budapesten valaki ugyanannyi munka után magasabb járandóságot kap. Itt sem olcsóbb az élet. Az évi 3-4 százalék emelés messze elmarad az árak növekedésétől – mondta Éva (74) a Békés megyei Mezőkovácsházán.
– Mennyi az átlag, komolyan 160 ezer? Nekem 107 ezer jut, amiből nagyjából 60 ezer, ami minden hónapban a kötelező számlák. Egyedül élek, könnyebb azoknak, akik ketten vannak. Azt mondom, ha felemelnék 180-200 ezerre, abból tisztességesen meg lehet élni – mondta a Cegléden élő Sándor (80)
– Hát ha 140 ezer az átlagnyugdíj, akkor én csak rontok az átlagon. Pedig itt Pest megyében tényleg még a jobbak közé tartozunk. Mindenki magából indul ki, én ezt is nagyon méltánytalannak tartom. A bérek emelkednek, én a nyugdíjak értékét legalább harmadával emelném – vélekedett Ágnes (74)
