Tizennégyezer bejelentés alapján készült el az ország poloskatérképe.
Már nincs olyan térsége Magyarországnak, ahol ne jelentek volna meg az elmúlt öt évben az invazív címeres poloskák – derül ki a Bábolna Bio által indított Sokk a rovar Facebook-közösség felméréséből.
Az ország több mint háromezer települése közül több mint 1800-ból jelentett poloskaészlelést a két hét alatt a kérdőívet kitöltő 14 ezer résztvevő. A legtöbb Budapestről és a legnagyobb városokból érkezett, de a valós fertőzöttséget jobban mutatják a lakosságarányos számok.
A déli megyékben tapasztalták a legmagasabb mértékben az invazív címeres poloskák jelenlétét. Baranyában a legnagyobb fertőzöttség a lakosságarányos észlelések alapján, de Tolna és Békés megye sem sokkal marad el. A legalacsonyabb számokat Vas, Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mutatja a térkép.
Budapest közepesen fertőzöttnek számít, de a kerületek között nagy a szórás, jelentősebb poloskafertőzöttséget nem meglepő módon ott tapasztaltak a kérdőívet kitöltők, ahol nagyobb a zöldfelületek aránya.
A nálunk régebb óta megtelepedett ázsiai márványpoloskát és a zöld vándorpoloskát már szinte mindenhol észlelik az országban, de a kérdőívet kitöltők 26 százaléka a Magyarországra csak az utóbbi időben behurcolt nyugati levéllábú poloskával is találkozott már, ami azt mutatja, hogy ezek a fajok nagyon rövid idő alatt képesek elterjedni. A levéllábú poloska jelenléte egyébként területileg más képet mutat, mint a másik két invazív fajé.
A Bábolna Bio a poloskafelmérést időről időre szeretné megismételni, hogy információt lehessen kapni ezeknek a rovarfajoknak a további terjedéséről a lakossági megfigyelések alapján és egy új felmérést is indítanak, hogy képet kapjunk arról, hogy a közegészségügyi veszélyt is jelentő patkányok és egerek hol és mennyire terjedtek el Magyarországon.
