Milyen év volt 2020? 

A rendszerváltás óta a legrendhagyóbb év. Az elmúlt száz évben gyakorlatilag a spanyolnátha óta olyan egészségügyi világjárvány nem volt, mint idén. Ez mindenre rányomta a bélyegét – ahogyan az emberek mindennapi életében, úgy a magyar, az európai és a világpolitikában.

Mi volt a siker, illetve a kudarc a Covid-fénytörésben? 

Én óvatosan használom a siker és kudarc kifejezéseket, mert egy világjárványról van szó, több, mint másfélmillió ember halt meg eddig világszerte. Minden megmentett élet, ellátott beteg, megőrzött munkahely, működő iskola – e nem túl szerencsés fogalomhasználattal – a “siker” kategóriájába tartozik. Miután még nem zárult le a járvány, részeredmények vannak, nehéz összegzést mondani.

Az első hullám után Orbán Viktor sikerről beszélt, Kásler Miklós történelmi érdemeiről, tisztelettel kalapot emelve az egészségügyben dolgozók, az orvosok, ápolók előtt. 

Tavasszal az első hullám után lehetett összegezni a tapasztalatokat, de akkor is mindig hozzátettük, aligha kerülhető el a második. Mindenféleképpen siker – ha ebben a kategóriában gondolkodunk -, hogy a magyar egészségügy képes volt mindenki számára az elérhető legmagasabb szintű ellátást biztosítani, mindenkinek jutott elegendő orvos, ápoló, kórházi ágy, lélegeztetőgép, gyógyszer, minden, ami jelenlegi tudásunk szerint elérhető és a koronavírus elleni védekezéshez szükséges. Ezért főhajtás illeti a magyar egészségügy valamennyi dolgozóját.

Az a siker, hogy nem láttunk olyan tumultuózus jeleneteket a televízióban, képeken, mint Olaszországban voltak a kórházi folyosókon, választani kellett, kit mentsenek meg, vagy például Belgiumból vonaton szállították a betegeket Németországba, mert összeomlott az egészségügyi rendszerük? 

Igen, szerintem ezeknek a helyzeteknek az elkerülése volt a kormány felelőssége és az egészségügy legfontosabb feladata.

Szeptemberben a miniszterelnök azt mondta, hogy amire figyelni kell, az a halálozások száma. 

Természetesen az emberi élet a legfontosabb.

Sokrétűek és egymásnak is ellentmondóak a statisztikák, Önök a koronavírus-járvány egészét nézik. November közepén például 1 millió főre vetítve valóban 481 volt az uniós halálozási szám, míg Magyarországon 317. Az ellenzék viszont  “világelsőségről” beszél, kiemelték december 20-át, aznap a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adatsora szerint valóban világelsők voltunk a 185 halálozással 1 millió főre vetítve… 

Ha egy-egy nap halálozási adatait ragadjuk ki az elmúlt 300 nap védekezéséből, annak sok értelme nincs, kivéve, ha valakinek egyetlen célja ebben a helyzetben is a nem túl ízléses politikai vádaskodás. Arra is tudok példát mondani, amikor Magyarország a világ 195 országából ezen a ranglistán a legjobban szerepelt, mivel még szeptemberben is volt olyan nap, amikor a vírus egyetlen áldozatot sem követelt. És a mögöttünk hagyott 300 napból lehet olyat is találni, amikor sokan vesztették életüket. Azért sem tartom túl ízlésesnek az ilyen jellegű versenyt, mert ha ezen a logikán megyek tovább, akkor már-már úgy tűnik, minthogyha az ellenzék annak örülne, ha minél rosszabb a helyzet…

Ők visszautasítják a “halálkampány”-vádat, illetve azt, hogy hogy az ellenzék a vírus oldalán állna. 

Ettől még a tény, az tény marad: úgy, hogy sem idén nem voltak, sem jövőre nem lesznek választások, a védekezésnek nem volt egyetlen napja sem, amikor az ellenzék akár csak azzal segítette volna a munkánkat, hogy nem minden energiáját a kormány és az egészségügy támadására, az ápolókat lejárató meghamisított kisfilmek készítésére fordítja. Miközben a kormány legfontosabb feladata a járvány közepette világos: biztosítanunk kell, hogy az egészségügyi védekezéshez szükséges minden feltétel adott legyen. Ha valaki megnézi a halálozási számokat, akkor azt látja, hogy Franciaországgal, Svédországgal, Horvátországgal vagyunk egy szinten. Ha az egészségügyi ellátórendszerünkről az elmúlt években elhangzott ellenzéki állításokat nézzük, akkor a magyar egészségügyi dolgozóktól naponta kérhetne elnézést az ellenzék, mert egy világjárvány alatt a svéd és a francia egészségüggyel azonos teljesítményre vagyunk képesek. Ez önmagában indokolja azt a soha nem látott mértékű orvosbéremelést, ami a hálapénz eltörlésével együtt január elsején hatályba lép, ahogyan az ápolók ebben a ciklusban megvalósuló 72 százalékos béremelését is.

Még nem tudjuk, mennyien írják alá az egészségügyi jogviszonyt… Karácsony Gergely Facebook-posztja szerint Orbán Viktor Ausztriát kísérleti laboratóriumnak tekinti, de ott az önkormányzatoknak a májusi 1 milliárd euró után most újabb 1,5 milliárd eurót ad az osztrák kormány, itthon viszont  “nem osztogatnak, hanem fosztogatnak”. A  kormány karácsonykor 21,8 milliárdos pénzadományt szétosztva “kivételezett” a kormánypárti vezetésű önkormányzatokkal, de az ellenzékiek összesen csak 1,9 milliárdot kaptak. És súlyos milliárdokat utaltak stadionra, a budai Vár rekonstrukciójára és közel 100 milliárdot a Mathias Corvinus Collegium alapítványának. 

Ha valaki megnézi a hazai önkormányzati bevételek alakulását, azt látja, hogy az önkormányzatok iparűzési adóbevételei 2012 és 2020 között 471 milliárdról 788 milliárd forintra nőttek. Ma az önkormányzatok feladatarányos bevételei nagyságrendileg nagyobbak, mint bármelyik baloldali kormány időszakában. Az is igaz, hogy amikor válsághelyzet van, a védekezéshez mindenkinek hozzá kell járulni, közös teherviselés van, a lex Rhodia elvét már a római jog is ismerte.

18:0-ra feladták Budapestet?

Budapesten 18:0-ra feladták a ’22-es választásokat az ellenzék javára ? Az iparűzési adó felének az elengedésével a főváros 20 milliárdtól esik el. A kompenzációkkal pedig a kormánypárti vezetésű városokat segítik, míg az ellenzékieket büntetik? 

Az ilyen kalkulációkkal legfeljebb az ellenzék akarja a saját esélyeit javítani. Nyilvánvalóan nem Budapesten a legmagasabb a kormány támogatottsága, de Európa bármelyik konzervatív pártja hálaimára kulcsolná össze a kezét, ha 40 százalék feletti támogatottsága lenne a fővárosában. A kormány az iparűzési adócsökkentéssel egyetlen fillért nem von magához az önkormányzatoktól. Ez a pénz azoknál a kis- és közepes vállalkozásoknál marad, akik a legtöbb magyar embernek adnak munkát. A döntés a kormánynak csak kiadást jelent, mert a 25 ezer lélekszám alatti önkormányzatoknál automatikusan visszapótoljuk a kiesést és a nagyobb, illetve nagyvárosok esetén is készek vagyunk segítséget nyújtani. Ez a hozzájárulás nem aránytalan. Tatabányán néhány hónappal ezelőtt a Szent Borbála kórház közel 20 milliárdos beruházásáról határoztunk, de Miskolc, Eger, Salgótarján és Érd is most kapott célzott támogatást, noha polgármesterük ellenzéki.

Karácsony Gergely posztolta az európai statisztikai hivatal egy 2020-as október-novemberi adatsorát és eszerint a többlethalálozás Budapesten 22 százalékkal fele az országos átlagnak. A kormány mindent megtesz, hogy titkolja, “elkenje” a megdöbbentő megyei adatokat, és a főváros nyakába varrja az első hullám magas halálozását. Sajnos valószínűleg sokkal többen veszítették el az életüket a járvány miatt, mint az a koronavírus-statisztikában szerepel – írta a főpolgármester. Mi a véleménye erről? 

Egy Facebook-főpolgármester esetén, akinek aktivitása jelentős része a közösségi médiában való szereplésre irányul, sok minden megbocsátható, de az egyszerű hazugság, hogy a kormány ne hozott volna nyilvánosságra minden a vírussal kapcsolatos adatot.

Facebook-főpolgármester? A miniszterek is aktívak a Facebookon. 

A baj nem a forma, hanem a tartalom. A főpolgármester tevékenysége kimerül a közösségi média-kommunikációban, miközben a városban egyre több hajléktalan van az utcán, egyre nagyobbak az általa előidézett közlekedési dugók és egyre több a szemét a közterületeken. Eközben az adatok “meghamisításával” vádolni a kormányt, úgy hogy mi minden adatot a járvány első pillanatától kezdve legjobb tudásunk szerint nyilvánosságra hoztunk…A koronavirus.gov.hun, a hivatalos kormányzati honlapon ott van megyei bontásban is a fertőzöttek száma. A KSH adatszolgáltatása sem változott egyetlen területen sem. Ezek a vádak teljesen megalapozatlanok.

Magyar felmérés: a társadalom egyharmada hajlandó azonnal oltatni 

Beoltatja magát miniszter úr?

Amikor sorra kerülök. Nyilván először azok kapnak oltást, akik az egészségügyben dolgoznak, a védekezésben nélkülözhetetlenek és utána pedig azok, akik egészségügyileg legveszélyeztetettebbek. Én a harmincas éveim végén nem tartozom ebbe a körbe.

A cseh miniszterelnök, Babis elsőnek oltatta be magát.

Netanjahu izraeli kormányfő is. De ez a belpolitikai különbségeket mutatja, mert Magyarországon, ha egy politikus elsők között oltatná be magát, úgy, hogy egyelőre csak néhány ezer vakcina áll rendelkezésre, a népharag miatt nem sokáig maradna hivatalban…

Ellenkezőleg, a vakcina iránti bizalmat erősítené. Az influenza ellen a miniszterelnök elsőnek oltatta be magát. A KSH december eleji felmérése szerint Magyarországon 14,9 százalék szeretne oltást, 28,3 százalék talán, 35,6 százalék pedig nem. A Publicus Intézet mérése szerint 47 százalék volt elutasító és 20, illetve 36 százalék között mérték azokat, akik kérik az oltást, vagy később meggondolják. 

Szerintem minden olyan oltás, amit a magyar egészségügyi hatóság, vagy más komoly kutatási háttérrel rendelkező nagy ország egészségügyi hatósága a három tesztelési fázis után engedélyezett, az megbízható.

És milyennel szándékozik beoltatni magát? Uniós amerikai Pfizerrel vagy a német CureVac, vagy orosz, kínai vakcina? 

Amilyen lesz. Az én és a nálam idősebbek kötelező gyermekkori védőoltásait a testvéri segítségnyújtás jegyében a Szovjetunió biztosította. Sem Amerikáról, sem az európai országokról, sem Kínáról nem feltételezem, hogy saját polgárainak millióit az egészségre káros vakcinával beoltaná. A három fázis során tízezreken tesztelik a vakcinát. Bármely engedélyezett vakcina kockázata összehasonlíthatatlanul kisebb, mint a vírusé.

4,4 millió Pfizer-vakcina érkezik ’21 végéig Magyarországra. Aki késlekedik, annak nem biztos, hogy jut?  

Aki szeretné magát beoltatni, regisztráljon, mindenkinek jutni fog.

Németországban 32 százalék azonnal beoltatná magát a YouGov felmérése szerint, 36 százalék kicsit később, és csak 19 százalék utasítja el a vakcinát. 

Az általam ismert magyar felmérés szerint körülbelül a társadalom egyharmada hajlandó magát akár azonnal beoltatni. Egyharmad, aki ezen gondolkodik – meggyőző-e számára az, hogy akiket már beoltanak, azoknál a vakcina védettséget nyújt -, és egyharmad az, aki pedig alapvetően elutasítja. Az oltás önkéntes, mindenki el tudja dönteni, hogy szeretné-e. A kormány 8,5 millió embernek elegendő oltóanyagot kötött le uniós beszerzés keretében, és Kínával is tárgyalunk még további vakcinavásárlásról.Magyarországnak tehát bőven lesz oltása. Az oltási hajlandóságnál figyelembe kell venni, hogy az elmúlt év tapasztalatai alapján  a vírus az idősekre és – kortól függetlenül – a valamilyen alapbetegséggel élőkre jelent halálos veszélyt. Az elhunytak átlagéletkora 75 év felett van. Ezért nem csoda, és közvélemény-kutatások is ezt igazolják vissza, hogy a fiatalok jelentős része nem érzi közvetlennek a veszélyt.

Ez bizalmi kérdés is. A kormány iránti bizalom, az egészségügyi rendszer iránti bizalom… 

Vagy éppen az Európai Unió, az Egyesült Államok vagy Kína iránti bizalom kérdése.

Az oroszoknak nincs elég kapacitása, EU-s és kínai vakcina jön

Nemzetállami szinten tudjuk jobban kezelni a koronavírus-járványt vagy uniós szinten ? Ursula von der Leyen azt twitterezte, amikor kiderült, hogy megvan a Pfizer-vakcina és december 27-én el lehet kezdeni az oltást az uniós tagállamokban, hogy ez az Európai Unió pillanata, a hashtag pedig az volt, hogy “stronger together”, együtt vagyunk erősek. Orbán Viktor viszont a rádióinterjújában azt mondta, hogy a britek már december közepén elkezdhetik az oltást, és ez olyan pofon Brüsszelnek Londonból, amit még ő itt Budapesten is érez. Azaz, aki nem Brüsszellel együtt van, hanem kilépett az EU-ból, az állampolgárai életét hatékonyabban tudja védeni, mint mi, akik “bennmaradtunk”. 

Észszerűnek tűnik, hogy a tagállamok az Unió keretei között közösen rendeltek vakcinák. Egy nagy beszerzés a vakcinagyártóknak üzletileg fontosabb, árban a piac logikája szerint olcsóbb. Ettől még a tény tény marad: mind az Egyesült Államokban, mind az Egyesült Királyságban, mind Kínában előbb állt rendelkezésre oltóanyag és előbb oltottak, mint az Európai Unióban.

Ha nem kaptunk volna Brüsszeltől, az Európai Uniótól tízezer Pfizer “Comirnaty” vakcinát, akkor nem oltottunk volna szombaton.

Nem tudjuk, hogy mi lett volna. Akkor minden tagállam egyedül fordult volna a gyártókhoz. Bár Magyarország nem a legnagyobb, de az egyik legtehetségesebb európai ország. Az először érkező Biontech vakcina feltalálója az Amerikában elő magyar Karikó Katalin professzor, aki a társaság alelnöke is.

Az oroszokkal, a kínaiakkal és az izraeliekkel is tárgyaltunk. 6000 orosz vakcina is érkezett a hétvégén Szijjártó Pétér külügyminiszter tárgyalásai nyomán, de még hónapokig kísérleti fázisban van az oltóanyag, nem engedélyezett. 

Oroszországnak nincs elegendő gyártókapacitása. A tesztelésben örömmel veszünk részt, de oltóanyag tömegesen az uniós beszerzések keretében vagy Kínából érkezhet.

Európai Unió? “Nincs alternatívája” 

Orbán Viktor rádiós interjúja után, miszerint az EU-n kívül, a pandémiától függetlenül is hatékonyabb lehet adott esetben az állampolgáraink védelme, sokakban felmerült, ez esetleg jelzés lehet-e az EU-ból való kilépésre. A nyilatkozata a vétó időszakában, az EU-csúcs előtt hangzott el. 

Aki erre a következtetésre jutott, az összetéveszti az általa megfogalmazott politikai vádakat a valósággal. A miniszterelnök egy tényt rögzített, azt, hogy az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban előbb oltottak, mint az Európai Unióban. Ha egy német politikust megkérdez vagy egy hollandot, szintén azt fogják mondani, hogy ott előbb oltottak. Ez nem hitvita, hanem ténykérdés. Ettől még nem hinném, hogy Németország, amely az uniós megrendelésekre tekintet nélkül különmegállapodás keretében 30 millió vakcinát kötött le a Biontech/Pfizernél, ki akarna lépni az Európai Unióból. A magyar jobbközép polgári kormányok mindig is racionálisan viszonyultak az Európai Unióhoz. Polgári kormány volt, amelyik az uniós csatlakozást célul tűzte ki: az Antall-kormány. Polgári kormány  tárgyalta végig az Európai Unióba való belépésünk feltételeit: az első Orbán-kormány. És mi adtuk az Európai Unió első magyar elnökségét is 2011-ben.

Ha most lenne a népszavazás az EU-ba való belépésről, igennel szavazna? 

Mivel Magyarországnak ma az az érdeke, hogy az Európai Unió tagja legyen, igen.

A kilépésre pedig nemmel? 

Elkerülendő a beugratós kérdéseket: a szavazatom attól függ, hogy mi Magyarország érdeke. Mivel ma az uniós tagság, ezért ennek megfelelően szavaznék be- és kilépésről egyaránt. Az Európai Unióval szemben szerintem nagyon-nagyon sok jogos kritika vethető fel. Ezeknek a száma nem csökken, hanem gyarapszik. Ez azonban nem változtat azon, hogy az európai országok önmagukban túl kicsik, a globalizált világ gazdasági versenykörülményei között együttműködésre ítéltettünk. Ezért az intézményesült európai együttműködésnek nincs alternatívája.

De akkor annak, hogy az európai uniós intézményeket, illetve Brüsszelt a Szovjetunióhoz, egy autoriter rezsimhez hasonlítják, egyenlőségjelet tesznek a kettő közé, az az üzenete, hogy Brüsszellel szemben folytatunk szabadságharcot? 

Ez tévedés, a miniszterelnök éppen azt mondta…

Dehogyisnem, folyton erről beszélnek.

Ez egy évtizedes tévedés. A hasonlóság és az összehasonlítás nem ugyanaz. Előbbi legfeljebb eredménye az utóbbinak. Az az állítás, hogy Brüsszel nem Moszkva, azt jelenti, hogy az összehasonlítás eredménye nem a hasonlóság, hanem a különbözőség megállapítása. Összehasonlítottuk őket és arra jutottunk, hogy a kettő nem azonos egymással. És mi tettük a legtöbbet azért, hogy ne is közlekedjenek.

“Már nem sok hiányzik hozzá” – ezt mondta a miniszterelnök a múlt héten a Welt am Sonntag-interjújában arra, hogy Moszkvához hasonlítja-e Brüsszelt. Vera Jourovával és a jogállamisági mechanizmus tervével indokolta, hogy ezt mondja. 

A magyar kormány a garancia arra, hogy Brüsszel ne válhasson Moszkvává. Amikor a jogállamisági mechanizmus kapcsán komoly vita vette kezdetét, a magyar álláspont mindvégig következetes volt: minden olyan európai rendeletet, szabályt, intézkedést támogatunk, amely az európai pénzügyi érdekeket védi, amely a csalás, korrupció elleni fellépést hatékonyabbá teszi. De jogállamiság címszó alatt nem lehet kulturális, migrációs vagy családpolitikai ügyek eldöntését Budapestről Brüsszelbe telepíteni. Az a legfontosabb kérdés: ki az, aki a politikai irányvonalat Magyarországon meghatározza? A magyar baloldal és az uniós elitek által megálmodott Európai Egyesült Államokban egyértelmű, hogy Brüsszel. A magyar alkotmány szerint a miniszterelnök. És amíg mi vagyunk kormányon, addig ez nem holt betű, hanem elő valóság. Az Európai Uniót államok alkotják. Az Európai Unió legfontosabb alkotóelemei nem az uniós intézmények, hanem az államok.

De nem függetlenítheti magát egyetlen tagország sem attól, hogy az Európai Unió egy értékközösség is. 

Igen, ezt mi osztjuk.

Brüsszelben akkor miért látják úgy, hogy nem? Az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben? 

Ma az európai értékekre való hivatkozás a brüsszeli elit szerződésszegő, lopakodó hatáskörbővítésre irányuló tevékenységének a szalonképes megfogalmazása. Brüsszel hosszú ideje arra törekszik, hogy ne csupán a szerződésekben az uniós intézményeknek kijelölt teret töltse ki, hanem egy lopakodó hatáskörbővítéssel döntési jogköröket vonjon magához a tagállamoktól. A migrációs vagy most legújabban az úgynevezett “genderpolitikát” Brüsszel jogállamisági kérdésnek tekinti, miközben amit ránk akarnak erőltetni, az éppen ellentétes mindazzal, amit mi “európai értéknek” gondolunk. Az, hogy az azonos neműek köthetnek-e házasságot vagy sem, legitim politikai döntése egy államnak és semmilyen módon nem része a jogállamiságnak. Az, hogy a migráció kapcsán ki fogad be bevándorlókat és ki nem, ez szintén legitim politikai döntés, nem része a jogállamiság fogalmának.

Nem lesz karantén-kötelezettség, a munkáltatók nem kötelezhetnek oltásra 

“Egészen biztos, hogy lesznek ilyen szabályok, nemcsak Magyarországon, hanem Európában mindenütt” – ezt mondta karácsony előtt a vakcina kapcsán arra, hogy előírhatják-e majd a mozik, a színházak vagy a fesztiválszervezők, hogy hozzájuk csak a koronavírus ellen beoltott vendégek léphetnek be. 

A kormány ugyan ilyen döntést nem hozott, de ha valaki beoltatta magát, akkor a határátlépésnél nincs értelme a karantén-kötelezettségnek. Hogyha valaki megnézi a légitársaságoknak az ezzel kapcsolatos terveit és már készülő szabályzatait, akkor könnyű belátni, az élet néhány területén lesz ilyen különbségtétel.

A kormány tervez kötelező erejű rendeletalkotást, hogy szabályozza a kérdést? A munkáltatók kötelezhetik majd a munkatársaikat, hogy beoltassák magukat? 

Szerintem az oltást nem lehet kötelezővé tenni. Alapelv, hogy az oltás önkéntes.

De ha a kormány nem alkot külön rendeletet, aki nem oltatja be magát, az nagy valószínűséggel nem mehet majd be sporteseményre, fesztiválokra, nem ülhet föl légitársaságok járataira. 

A következmények csak addig terjedhetnek, amíg az más egészségének és életének a védelme érdekében szükséges.

Horst Seehofer német belügyminiszter azt nyilatkozta a Bild am Sonntagnak, hogy nem szabad többletjogokat biztosítani mindazoknak, akik beadatják a koronavírus elleni oltást azokkal szemben, akik elzárkóznak ettől. 

Többletjogokról nincs szó. Ettől még lesznek olyan helyzetek, amikor nyilvánvalóan a német állam is más szabályokat fog megállapítani azokra, akik beoltatták magukat, mint azokra, akik nem. Ilyenek például a már említett karanténszabályok.

Tehát, ha egy légitársaság majd azt mondja, hogy csak akkor utazhatok a gépén, ha van QR-kódom, oltási igazolásom, akkor a magyar kormány ezt jóváhagyja? 

Az légitársaságoknál vélhetően egységes európai szabályozás lesz. Az a kérdés, hogy az államnak mi az ehhez való viszonya. Szerintem akkor lesz egységes szabályozás, amikor a vakcina mindenkinek elérhető lesz.

Jövő nyár? Augusztus, szeptember?

Azt reméljük, hogy az év első felében, legjobb esetben első negyededében már olyan mennyiségű oltóanyag áll majd rendelkezésre, hogy aki akarja, az beoltathatja magát.

A spanyol kormány bejelentette, listát készítenek azokról, akik elzárkóznak az oltástól. A nyilvántartás nem lesz nyilvános, de megküldik az európai partnerek hatóságainak. A magyar kormány készül ilyen listázásra? 

Nem készülünk, de az is valószínű, hogy lesznek olyan országok, akik például csak oltási könyvvel engednek valakit beutazni.

Lesz vakcina-útlevél? 

Valamilyen hiteles igazolásnak kell lennie.

Lesz Magyarországon mobiltelefonon alkalmazható, az oltást igazoló QR-kód? A miniszterelnök mondta karácsony előtt, hogy megnézték a vakcinaigazolás digitális verzióját. Arra készülnek ugyanis, hogy akik már védettek, átestek korábban a fertőzésen – vagy a vakcinával beoltatták magukat és védetté váltak -, nekik legyen egy igazolványuk arról, hogy ők már nem fertőznek meg senkit. 

A QR-kódok meghaladják az én digitális felkészültségemet. A Belügyminisztérium az uniós előírásoknak megfelelő technikai feltételeket biztosítani fogja.

A miniszterek számára kötelező lesz az oltás? 

Az oltás mindenkinek önkéntes, így a kormány tagjainak is.

Jogállamisági mechanizmus – a lengyel és a magyar kormány februárban a benyújtja a keresetet az Európai Bíróságra

Az EU-csúcson a jogállamisági mechanizmusról született megállapodás után Orbán Viktorról az ellenzéki oldalon is azt mondták, óriási bravúrt hajtott végre, amit az EU-ból távozó britek sem tudtak elérni: a miniszterelnök újradefiniálta az Európai Uniót. Így az elfogadott európai tanácsi konklúziók után – ami a jogállamisági mechanizmust “legyengítette” – az EU már nem egy értékközösség, hanem egy érdekközösség. 

A politikában a valóság egyre kevesebbet számít, de ha valaki az elért eredményt értékelni akarja, akkor a legjobb, ha mégis a valóságot hívja segítségül. Ehhez elég elolvasni azt a rendelettervezetet, amely a német elnökség és az Európai Parlament közötti egyeztetés eredménye – valamint az EU-csúcson elfogadott, konklúziónak nevezett dokumentumot. Az állam- és kormányfők által egyhangúlag elfogadott szöveg minden olyan kétséget egyértelműen és igényeink szerint tisztáz, amelyet mi bíráltunk és a rendelet nyitva hagyott. Ezért mondta helyesen a miniszterelnök, hogy ez a józan ész győzelme volt. Az a lengyel-magyar szándék érvényesült, mely szerint az uniós pénzeket a lehető legnagyobb gondossággal, pontos elszámolás mellett csalás- és korrupciómentesen kell elkölteni. Ennek megfelel a szöveg. De nem mutat túl ezeken. Néhány ország az Európai Parlamenttel szövetségben eszközt keresett ahhoz, hogy – az általunk is helyeselt közös célokra hivatkozással – hogyan lehet érdemi politikai döntési jogkört elvonni a tagállami kormányoktól. Ezt sikerült megakadályozni. Miután az elbukott kísérlet tisztességtelen volt, ezért a mi győzelmünk nem Magyarország győzelme más országok felett, hanem a józan ész győzelme a szerződést zárójelbe tenni akaró tagállami és uniós intézményi szándékok felett.

Ez azt is jelenti, hogy az uniós “atom”, a 7-es cikkelyes eljárás elveszíti a jelentőségét?

Már rég elvesztette a jelentőségét. Már sokkal kellemetlenebb azoknak, akik elindították, mint azoknak, akik ellen folyik. A meghallgatások nevetségesek, a többi tagállam pedig nem egyszerűen csak felkészületlen, hanem ők is érzik, hogy kínos az egész, mert számtalan országot lehetne sokkal megalapozottabb indokok alapján jogállamisági vizsgálat alá vonni, mint Magyarországot vagy Lengyelországot. Gondoljunk bele, hogy Hollandia egy évvel ezelőtt eltörölte a népszavazás intézményét a saját alkotmányos rendjéből. Képzelje el valaki azt, hogy Magyarországon holnap mi eltöröljük a népszavazást! Újságírókat sem nálunk gyilkoltak meg, hanem más tagállamokban. És nem Magyarországon hagytuk figyelmen kívül az Alkotmánybíróság – jogállamokban amúgy kötelező – döntését arról, hogy házasság csak egy férfi és egy nő között jöhet létre, hanem Németországban. Igaz ott az Alkotmánybíróság elnöke a kormánypárti frakcióból érkezett.

A jogállami mechanizmus alkalmazhatósága nehezített lett az EU-csúcsin született megállapodással. A ‘22-es választásokig befejeződne egy ilyen, most indított eljárás, különösen ha azzal az Európai Bíróság döntését is meg kell várni ? 

Nem. Sőt addig meg sem indítható az eljárás.

Miért? 

Mert februárban mi a rendelet értelmezését fogjuk kérni a bíróságtól.

Nem megtámadják a jogállamisági rendeletet? 

Magyarország formálisan kénytelen megtámadni a rendeletet a bíróságon, de az Európai Bíróság ítélete itt a rendelet alkalmazásának kereteit jelölheti majd ki.

Egyedül, vagy a lengyelekkel együtt nyújtják be a keresetet az Európai Bíróságon? 

A lengyelekkel együtt, a határidőnek megfelelően. Két hónap a határidő, és a bíróság döntéséig a jogállamisági rendelet nem is alkalmazható. Ennek a jelentősége azonban nem akkora, mint amit az ellenzéki médiában láthatunk. Még akik a megállapodás esetében csak “fél győzelemről” beszéltek és nem voltak képesek a győzelem teljességét elismerni, azok is ezt emelték ki, hogy milyen óriási  engedmény, hogy a magyar választásokig az új szabályozás nem alkalmazható. Szerintem nem ez a legfontosabb eredmény. Ennek az állam- és kormányfők által elfogadott konklúziók után már minimális a jelentősége. A megállapodás kétségkívül elvi szinten is kizárja a rendelet alkalmazását az Európai Bíróság ítéletéig. De miután az állam- és kormányfők az összes nyitott kérdést egyértelműen tisztázták, úgy, ahogy az nekünk is megfelelő, így nem kell tartanunk a rendelet hatályba lépésétől.

Nyilván az is fontos szempont volt a magyar kormány számára, amikor elállt a vétótól, hogy a ’22-es választások előtt ne születhessen döntés Magyarországgal szemben uniós források felfüggesztéséről. 

Az uniós forrásokat eddig is fel lehetett és ezután is fel lehet függeszteni, és mi soha nem az ellen küzdöttünk, hogy a Bizottságnak ilyen eszköze legyen, hiszen ma is van. Mindig az volt a véleményünk, hogy egy tagállamnak az őt megillető forrásokat úgy kell felhasználni, hogy az valamennyi uniós és hazai jogszabálynak megfeleljen. Nekünk az volt elfogadhatatlan, hogy a jogállamisági mechanizmus zsaroláshoz való jogot teremtsen Brüsszelnek. A győzelem lényege számunkra nem az, hogy elvi lehetőség sincs arra, hogy a magyar választások előtt ez a mechanizmus működjön, hanem hogy felszámoltuk az önkényes jogalkalmazásra teret adó szabályokat.

A miniszterelnök a legutóbbi Kossuth Rádiós interjújában azt mondta, hogy a vétó-EU-csúcs időszakában Soros György (a magyar baloldal közreműködésével) ott próbált meg ártani Magyarországnak, hol csak tudott, és ez már vízválasztó, nem lehet elintézni egy vállrándítással, az eddiginél is jobban kell védeni a magyar érdekeket. Ez új szabályozást jelent, egy lex Sorost? 

Az állami szuverenitás védelme, a spekulációval a fontot bedöntő, nálunk az OTP-t tönkre tenni akaró Soros György ténykedése elsősorban nem jogalkotási, hanem nemzetbiztonsági kérdés.

Előrehozott választás? “Sosem volt, most sem lesz” 

Előrehozott választás elképzelhető? 

Sosem volt, most sem lesz. Magyarország talán Európa egyetlen országa, ahol 1990 óta ez a nyolcadik parlamenti ciklus anélkül, hogy előrehozott választás lettek volna.

A 2021-es minden idők legnehezebb éve lesz a kormány számára? Kövér László azt mondta a Bayer-showban, hogy óriási erők készülnek Brüsszelben és a tengeren túlon, Washingtonban, hogy illegitim módon, manipulatívan befolyásolják a magyar választás eredményét, hogy az a globális elitnek, a láthatatlan háttérerőknek tetsző irányt vegye majd, vagyis hogy megbuktassák ezt a kormányt.

Kövér Lászlót idézte, de idézhette volna Török Gábort vagy a másik oldalról más hangszerelésben akár Soros Györgyöt is, akik szintén ugyanezt mondják.

Török Gábor az ATV-ben beszélt arról, hogy az amerikai elemző kollégáitól hallott “az új csapat felkészítéséről”… 

… hogy mindent meg fognak tenni a magyar kormány ellen.

Lényegében igen, úgy fogalmazott, hogy “annál is rosszabbra számítsunk, mint amire számítunk”. 

Valamivel még erősebb megfogalmazás, mint amit a házelnök használt. De ha Soros György írásait nézzük, aki a demokrata adminisztrációtól várja azt, hogy a világban meghatározza, hogy hogyan szabad gondolkodni más államoknak és miként tilos, abból is nagyjából értjük a szándékot.

Kövér László nagy pénzügyi globális erőket említett, de Soros György nevét nem. Sorosra kell gondolni?

Ha az ember Sorosra gondol, ritkán téved. De mégsem csak rá.

Hanem? 

Charles Gati javaslatai is jó példák erre. Ha az a kérdés, hogy a magyar kormánynak mi a hozzáállása az új amerikai adminisztrációhoz, akkor mi minden demokratikusan választott kormánynak az őt megillető tiszteletet megadjuk. Mi az Egyesült Államok szövetségesei vagyunk, ennek megfelelően minden amerikai kormánnyal racionális, értékalapú, szövetségesi együttműködésre törekszünk. Az a kérdés, hogy a másik oldalon erre van-e fogadókészség. Ha racionális alapon, kölcsönös érdekek mentén együtt tudunk majd működni, akkor ennek örülünk.

Biden “marhaságokat” mondott Magyarországról 

Van előzmény. A miniszterelnök Trumpra tett, B-terve nem volt, Szijjártó Péter pedig még az elnökjelöltsége alatt Joe Biden korrupciós ügyeit firtatta.

Akció–reakció. Joe Biden marhaságokat mondott Magyarországról.

Fehéroroszországhoz hasonlította Magyarországot. 

Mindannyian tudjuk, hogy józan ésszel a két ország nem állítható párba és nem vonható párhuzam. Főleg attól az egykor volt szenátortól, aki a kádári totalitárius kommunista diktatúra iránt szimpátiát érzett, mint az az általa a 70-es évek végén előterjesztett szenátusi határozattervezetből tudhatjuk.

A “figyelemreméltó szabadság”-jelentésben valóban sok pozitívumot írt le a kádári Magyarországról. Ön is úgy gondolja, hogy Brüsszel és Amerika beavatkozik a magyar választásokba? 

El kell olvasni, hogy a most hatalomra került adminisztráció körüli véleményvezérek miket mondtak az elmúlt években Magyarországról…

Arra készül a kormány, hogy óriási erők avatkoznak be Brüsszelből és Washingtonból a választásokba? 

Ugye olyan illúziója senkinek nincsen, hogy Brüsszelben vagy az amerikai demokratákhoz közel álló körökben ne koccintanának pezsgővel, hogyha nem a jelenlegi kormány nyerné a választást? Vélhetően Soros György sem hullatna krokodilkönnyeket a magyar kormány után. Ez azonban az elmúlt két választás során is így lett volna, mégis a brüsszeli és washingtoni hűtőkben maradt a pezsgő.

Miután a jogállamisági mechanizmust sikerült a lehető legoptimálisabb verzióban elfogadtatnia Orbán Viktornak, Brüsszel hogy tud beavatkozni a magyar választásokba?

A beavatkozásnak nagyon sok formája van. Nem arra kell gondolni, hogy a szavazatszámlálást valaki elcsalja, mert ez ellen megvannak a jogi garanciák. Az nyilvánvaló, hogy a nyomásgyakorlásnak számtalan eszköze van.

Például?

Jósolni nem akarok. De miután voltunk már hivatalban demokrata adminisztrációval egyidejűleg, ezért amit 2010 és ’16 között láttunk, annak az eszköztárával találkozhatunk. Nem ez a célunk, nem ezt reméljük, de ez egy reális felvetés. Az Egyesült Államok küldött ide olyan nagykövetet is, aki úgy gondolta, hogy ő fog alkotmányozni, nem a magyar törvényhozás. Vagy küldött olyan ügyvivőt, aki ellenzéki tüntetésen vett részt.

Goodfriendről beszélünk?

Eleni Tsakopoulos Kounalakisról és róla. Hillary Clinton pedig a Klubrádió miatt aggódott, ami annyira hatékony volt, hogy a Klubrádió ma is él és virágzik, tehát van ilyen tapasztalatunk.

Számít újabb kitiltási listára, mint amilyen ’14-ben jött Washingtonból? 

A politika szépsége, hogy a jövőre nézve nehéz biztosat mondani. Az új amerikai külpolitika lehet bölcsebb is demokrata elődjénél. Az a kérdés, hogy Washington képes-e arra, hogy a saját érdekeit jól határozza meg térségünkben. Az Obama-adminisztráció ebben kudarcot vallott. Az ő politikájuk ennek a térségnek az Amerikától való távolodását hozta, sőt a régiónkban addig marginális Amerika-ellenességet is megteremtette. Ha valaki amerikai szemszögből megnézi azt, hogy honnan hova jutottunk, akkor azt fogja látni, hogy a ’89-90-ben Közép-Európában bálványozott, a szabad világ általunk is áhított vezetőjének tartott Egyesült Államokra Obama elnökségének végére a közép-európai társadalmak jelentős része és meghatározó politikai erők úgy tekintettek, mint belpolitikai kérdésekbe illetéktelenül és durván beavatkozó nagyhatalomra. Amit a régiónkban a kommunisták a diktatúra 40 éves propagandájával nem tudtak elhitetni Amerikáról, azt az Obama-Hillary adminisztrációnak 8 év alatt sikerült.

Ez változott meg… 

Igen, Trump elnökkel megváltozott. A kérdés az az, hogy a következő amerikai kormány, amikor értékeli a mögötte hagyott négy év politikáját, meg az azt megelőző nyolcat, akkor a saját nemzeti érdeke szempontjából mire jut.

Az egymilliárd dolláros amerikai fegyver, iletve rakéta-rendszer vásárlás hogyan befolyásolja a mindezt? 

Meglátjuk, hogy mi mit befolyásol. Mi mindig korrekt szövetségesként működtünk. Törekszünk arra, hogyha a magyar haderő megerősítéséről van szó, akkor elsősorban NATO-beli szövetségeseinktől vásároljunk, legyenek ők akár a németek, akár az amerikaiak.

 Kapott a magyar diplomácia bármilyen jelzést Washingtonból? 

Nem kaptunk senkitől semmilyen jelzést.  De a magyar kormány tudja hol van Magyarország helye. Amerikából nézve Magyarország egy kis ország valahol Közép-Európában. Ennek megfelelően nem hiszem, hogy az újonnan megválasztott amerikai elnök első hetében velünk fog foglalkozni.

“Gyurcsány veszélyesebb, mint valaha” 

Gyurcsány Ferenc mennyire veszélyes ellenfél az önök számára?

Gyurcsány Ferenc nagyon veszélyes, mert egyszer már tönkretette az országot.

Mint versenytárs, a választásokon?

Demokráciában a versengő felek közül bárki hatalomra kerülhet, és miután Gyurcsány Ferenc ma egy olyan koalíciót vezet, ami szélsőbaltól az antiszemitákig mindenkit egy táborba terelt, ezért veszélyesebb, mint valaha.

A közvélemény-kutatások, az IDEA Intézet, a Závecz Research és mások mérése szerint 2, 3, 4 százalékkal népszerűbb az egységes ellenzéki tömb, mint a Fidesz–KDNP. Kövér László azt mondta, hogy a kormányoldalon más számok vannak. 

Módszertani vitákat nem akarok folytatni, de a közvélemény-kutatásokban összeadják az ellenzéki választókat, ami aligha vezet valósághű ábrázoláshoz. Nekünk is vannak elég pontos méréseink, azok alapvetően mást mutatnak.

A Fidesz népszerűbb mint az egységes ellenzék ?

Ma magabiztosan megnyernénk egy választást a baloldali ellenzéki tömbbel szemben. De ne feledjük Kovács László igazságát, nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni.

Hogy kommentálja a listát a lehetséges ellenzéki miniszterelnök-jelöltekről, akiket Gyurcsány Ferenc  a Telexnek adott -interjújában sorolt fel? Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely és Jakab Péter neve hangzott el. 

Nem látok az említett sorban olyan embert, akinek a kormányzása ne járna a lehető legsúlyosabb következmények veszélyével Magyarországra nézve.

Gyurcsány Ferenc azt mondta az ATV Egyenes beszédben a miniszterelnök-jelöltek kapcsán, hogy minden benne van a pakliban, ő nem játszik bonyolult meccset. Azt elképzelhetőnek tartják, hogy végül Gyurcsány lesz a miniszterelnök-jelölt és ő áll  Orbán Viktorral szemben ‘22-ben ? 

Nem lényegtelen, de mégiscsak másodlagos kérdésnek tartom, hogy ki a miniszterelnök-jelölt. Az elvtelenség koalíciójánál, ahol ennyi különböző párt alkot szövetséget, ott a valós hatalom a pártelnökök kezében van. Magyarországon az elmúlt időszakban a koalíciós kormányoktól elszoktunk, de aki még vissza tud emlékezni arra az időszakra, koalíció esetén a komoly politikai kérdéseket a pártelnökök döntik el.

Gyurcsány felhívta “Szájer Jóskát”

Az milyen érzés volt, ha hallotta, hogy Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy ő felhívta “Szájer Jóskát” és most már ő magánembernek tekinti, nem politikusnak, és az együttérzéséről biztosította? 

Ez semmilyen érzést nem váltott ki belőlem.

Nem lepődött meg, hogy fölhívta Szájer Józsefet és beszéltek telefonon?

Egyáltalán nem.

Ez csöppet sem szokványos…

Gyurcsány Ferenc mindig is egy öncélú, gátlástalan ripacs volt. Az, hogy ebben az esetben is keresi a politikai haszonszerzés lehetőségét, természetes része az ő politikai pályájának.

És az, hogy most a szeretet nyelvén kezdett el beszélni?

Az is ennek a része.

Talán nyitni szeretne.

Nem tudjuk, Gyurcsány Ferenc mit szeretne, aznap éppen úgy ébredt.

A Fidesz számára az a legoptimálisabb felállás az ellenzéki oldalon, hogy mindenki bejön a Gyurcsány-ernyő alá? 

Nekem nem feladatom és lehetőségem sincs eldönteni, hogy az ellenzék hogy indul, ez az ellenzék felelőssége. Egy megállapítást nyugodtan tehetünk: a baloldal most a hatalom megszerzése érdekében legitimálja a szélsőségeket, szalonképessé maszkírozza az antiszemitizmust, és olyan politikai érdekházasságot köt, amelyről kevés őszinte pillanatukban még a résztvevők is tudják, hogy képtelen az ország kormányzására. A baloldal célja 2010 után az volt, hogy megszabaduljon az országot egyszer már tönkre tevő Gyurcsány Ferenctől és féken tartsa a szélsőjobboldali Jobbikot. Tíz év elteltével Gyurcsány vezetése alatt lépnek szövetségre a Jobbikkal. Ennek Magyarországra nézve csak negatív következménye lehet. De a demokráciában a választópolgárok döntenek, ezért látni fogják, hogy mi a kínálat és eldöntik, hogy milyen jövőt szeretnének saját maguknak.

Szájerről: a közéletnek vannak vastörvényei, “en bloc nem fér bele”

A Szájer-ügynek mi a tanulsága? Egy közvélemény-kutatás napvilágot látott, amiben a megkérdezettek kétharmada ítélte el Szájer József tetteit. Ön, Prőhle Gergely és mások is ugyanakkor a kormányoldalon a Brüsszelben történtek után is nyilvánosan a nagyrabecsülésükről biztosították Szájer József  harminc évét, amit eltöltött a politikában. Viszont a Publicus felmérése szerint a megkérdezettek közül a kormánypárti, magát Fidesz-szimpatizánsnak vallók 16 százaléka is úgy ítélte meg, hogy mindez arra világított rá: az Önök számára nem igazán fontosak azok az értékek, amiket a családról mondanak és mindarról, amivel szembement Szájer József, hanem mindez a politikai haszonszerzés eszköze, a hatalom megtartását szolgálja. 

A közvélemény-kutatásoknak ma olyan divatja lett és olyan mértékben váltak az elmúlt időszakban pártossá, hogy nagyon kevés kivétellel nyugodtan zárójelbe lehet tenni őket. Az alapkérdés ettől még fontos. Szerintem a két állítás megáll egymás mellett. Az, hogy Szájer József tette nem védhető és nem magyarázható – ahogy ezt a miniszterelnök megfogalmazta – vitán felül áll. Az pedig, hogy a rendszerváltoztatásban és az azt követő három évtized magyar politikájában Szájer József milyen szerepet játszott, ettől függetlenül is megítélhető. Szájer József a demokratikus rendszerváltoztatásban résztvevő egyik meghatározó fideszes politikus. Kétszer is a Fidesz frakcióvezetője volt – többek között az első kormányzati ciklusban -, Magyarország európai uniós csatlakozásában és a lisszaboni szerződés megalkotásában érdemeket szerzett. A közéletnek vannak vastörvényei. Szájer József ezeket tudomásul véve tettét követően azonnal lemondott.

A miniszterelnök azt mondta, hogy “nem fér bele”, de a Brüsszelben történteknek melyik része nem fér bele? 

Nincs értelme részletekbe bocsátkozni, “en bloc” nem fér bele.

Kérdés, hogy mennyire erősek a falak a jobboldalon, a Fidesz-szavazók körében, és a Szájer ügy – az alkotmány miatt is – mekkora rombolást vagy hitehagyottságot tud előidézni? A Zavecz Research felmérése szerint a Fidesz augusztus óta 500 ezer szavazót vesztett. 

Nyilván csalódást okoz, de ennek semmilyen komoly hatása nem lesz a közvélemény-kutatásokra.

A jobboldal mindig “értékőrzőként” tünteti fel magát, keresztény-konzervatív érték-narratíva jellemzi a kormányzati megnyilatkozásokat. Milyen hatása lehet minderre brüsszeli szintű magánéleti botrányoknak? 

Szájer József ügyétől elvonatkoztatva általánosságban: az emberek tökéletlenek és gyarlók – de távolról sem azonos mértékben. Az igazi különbség jobb és baloldal között az, hogy attól még, hogy az ember időnként leveri a lécet, mi nem vesszük le azt. Attól még, hogy valamilyen mércének nem tudunk időnként megfelelni, attól még az a mérce létezik. A konzervatív oldal állítása nem az, hogy azok a társadalmi rendező elveket, amelyeket egyébként fontosnak tartunk, azokat ne szeghetné meg olyasvalaki, aki egyébként ezeket helyesnek tartja. Hanem, hogy igenis, a politika alapjául szolgálhat egy világos családpolitika, társadalompolitika, nemzetpolitika. És hogyha valaki olyat tesz, ami ebbe nem fér bele, akkor az természetesen utána vállalja tette következményeit.

Szijjártó Péter azt mondta a nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásán, hogy kétséget kizáró bizonyíték nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy titkosszolgálatok közreműködtek volna a Szájer-ügyben. Mit gondol erről és a kormány számol-e azzal, hogy a ‘22-es választásokig titkosszolgálati vagy ahhoz hasonló akciók lesznek?

Egy kormány nem engedheti meg magának, hogy logikusnak látszó következtetéseket ténynek tekintsen, ha nincs egyértelmű bizonyíték.

Néppárt ? “Nagy összegben ne fogadjon!” 

A vétó szituáció után ugyanolyan tagja marad Orbán Viktor az európai elitklubnak, vagy ezzel átlépett egy láthatatlan vonalat? 

Az uniós költségvetés és helyreállítási alap ügyében elért siker és létrejött megállapodás a magyar kormány pozícióit erősítette. Ez azonban független a néppárti vezetőkkel fennálló nézetkülönbségeinktől.

Nem mi hagyjuk el a Néppártot, hanem a Néppárt minket – ezt nyilatkozta Orbán Viktor a Welt am Sonntagnak. Manfred Weber – aki a miniszterelnök szerint a 2019-es EP-választás előtt megsértette a magyar embereket, mert visszautasította a Fidesz felajánlott támogatását, “másodosztályúnak” tekintve azt – a válaszcikkében több mint kérdésesnek nevezte, hogy a Fidesz a Néppárttal küzdheti-e végig a 2020-as éveket. Weber szerint Orbán Viktor rombolja Európa egységét, Orbán politikája tévút – a néppárti bajor frakcióvezető a Fideszt az AfD-vel, Wildersszel és más radikális, szélsőséges pártokkal egy sorban említette. A miniszterelnök válaszul a Szamizdat Nro. 5 című írásában tegnap mindezt visszautasította, kijelentve: Weber csatlakozott a baloldali elitklubhoz. Milyen téteket tenne rá, hogy a Fidesz 2021 szilveszterén is a Néppárthoz tartozik még? 

Manfred Weber még nem tette túl magát azon a csalódásom, hogyha nem árul el minket a Sargentini-jelentés szavazásakor, akkor ma nagy valószínűséggel ő az Európai Bizottság elnöke. Sajátos, hogy nem mi érzünk haragot iránta, hanem fordítva. A Néppárt számára a Fidesz, mint a pártcsalád legsikeresebb tagja a jövőt jelenthetné, de a jövőről le is lehet mondani. Úgyhogy, nagy összegben ne fogadjon.

Angela Merkel távozása után Orbán Viktor lesz a legnagyobb tapasztalattal rendelkező miniszterelnök – ezt nyilatkozta Novák Katalin. A miniszterelnök “zseniálisnak” nevezte Merkel kompromisszumos javaslatát, ami miatt az EU-csúcson végül elállt a vétótól. Merkel távozása milyen változást jelent a magyar-német kapcsolatokban? És kinek drukkolnak, Laschetnek, Merznek vagy Södernek, hogy Németország új kancellárja legyen? 

Merkel kancellár mindig nyitott volt a korrekt megállapodásra és a két ország közötti nézetkülönbségeken felülemelkedve barátsággal tekintett Magyarországra. Aligha kívánhatunk magunknak mást, minthogy bárki legyen is Merkel utódja, a magyar-német kapcsolatok neki se jelentsenek kevesebbet, mint a hivatalából 16 év után jövőre távozó kancellárnak. Ez politikai újévi kívánságunk is lehet.