A népkerti Országzászlónál kezdődött a megemlékezések sora, ahol felvonták a nemzeti lobogót, majd ünnepi beszédet mondott Miskolc polgármestere. Veres Pál kifejtette, a mai egyszerre a gyász és az ünnep napja.
– Gyásznap a magyarság számára, egy szinte felfoghatatlan történelmi tragédia miatt. De ünnep is, mert szimbolizálja, hogy mi, magyarok minden megrázkódtatás, tragédia ellenére itt vagyunk, élünk, megmaradtunk és összetartunk.
Trianon ott van mindannyiunk szívében, elméjében és emlékezetében – folytatta a városvezető –, nem lehet, nem szabad elfelejteni. Hosszú, nehéz árnyékot vet az eltelt száz évre, de jelenünkre is.
– De az összetartozást ünnepeljük ma, határon innen és túl. Most is számíthatunk egymásra, és együtt vagyunk erősek. Erre Miskolc, az itt élők mutatták a legjobb példát az elmúlt hónapokban, a vész, a járvány időszakában. Példát állítottunk, hogy ha törődünk egymással, akkor a legsötétebb árnyékból is kijutunk a fényre. Talpra tudunk állni egymásba kapaszkodva.
Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója kiemelte: Trianon után Miskolcnak feladata, kötelessége lett segíteni az otthonaikat elhagyni kényszerülő felvidéki, erdélyi honfitársainknak, akiknek szükséglakásokat adott, például a Zsolcai kapuban.
– Legyünk rá büszkék, hogy Miskolc ma egy kicsit Nagy-Magyarország is; gyűjtőér a magyarság testében, ami a jövőben sem záródhat el. Felelősségünk van ma is.
A történelmi egyházak képviselőinek beszéde után a város vezetői, pártok, civil szervezetek, egyesületek tagjai koszorúkat helyeztek el az Országzászlónál.
A megemlékezés előbb a Gyula utcai, majd a felsőhámori Trianon emlékműnél folytatódott.
Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává. A törvény megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjai és közösségei egymással való kapcsolatának fenntartásában, ápolásában.