A magyar és az izraeli kormányfő első kapcsolatfelvétele
Trump volt amerikai elnök egy vele készült riportsorozat mindeddig ismertté vált részeként szemrehányást tett Benjamin Netanjahu volt miniszterelnöknek, hogy annak idején „sietett” Joe Biden amerikai elnöknek gratulálni megválasztása alkalmából. Azóta nemcsak Amerikában, de Izraelben is kormányváltás történt: Naftali Bennett 2021. június 13-a óta áll egy ideológiailag igencsak sokszínű kormány élén. Szinte napra hét hónapja működik a kormány, az első kételyekre rácáfolva két és fél év után első ízben sikerült az első költségvetést is elfogadtatniuk, és az Ábrahám-egyezmény keretei is egyre több tartalommal kezdenek megtöltődni.

Orbán Viktor már Naftali Bennett beiktatása másnapján gratulált izraeli kollégájának, megerősítve kormánya elkötelezettségét Izrael biztonsága iránt, hangsúlyozva, hogy továbbra is fel fog lépni Izrael elfogult és igazságtalan nemzetközi megítélésével szemben. Ugyanakkor az izraeli sajtó arra is emlékeztet, hogy a Fox Newsnak 2021. augusztusában adott nyilatkozatában a magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Netanjahu választási veresége számára kihívást jelent, mivel Netanjahu jó barátja volt Magyarországnak. „Amíg hatalmon volt, mindig sok energiát fektetett a közép-európai országokhoz fűződő barátságba.” „Ez egy teljesen új helyzet Magyarország számára … számomra, mint politikus számára, ez egy erős kihívás.”

A kettejük e heti első személyes kapcsolatfelvételére, melyet a Haaretz izraeli lap szerint a magyar fél, a tel-avivi magyar nagykövetség szerint az izraeli fél kezdeményezett, ugyanakkor minden sietség nélkül e héten került sor. A telefonbeszélgetés létrejöttében az a Jair Lapid, jelenlegi külügyminiszter segédkezett, aki korábban, ellenzékből még azzal vádolta a magyar kormányfőt, hogy az antiszemita kampányt folytat (utalva a Soros-kampányra és Orbán Viktor Horthy Miklóst pozitívan értékelő nyilatkozataira), és ezért 2018-ban nehezményezte, hogy az akkori izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu izraeli látogatáson fogadta Orbán Viktort.

A mostani látogatásról kiadott nyilatkozatok meglehetősen szűkszavúak voltak. Mindkét miniszterelnöki sajtóiroda megemlíti, hogy Bennett megköszönte Orbán Viktornak, hogy Magyarország következetesen támogatja Izraelt a nemzetközi intézményekben, továbbá a felek megállapodtak abban, hogy számos területen folytatják a kétoldalú együttműködést és rendszeres kapcsolatot tartanak fenn. Lapid, aki magyar kollégájával, Szíjjártó Péterrel az elmúlt hónapokban többször is tárgyalt, tervezi a vírushelyzet miatt már többször elhalasztott hivatalos magyarországi látogatását.

A jelenlegi kapcsolatfelvételt megelőzően a sajtóban egyetlen, a két ország közötti viszonyt is bizonyos mértékben érintő gazdasági ügy kapott nyilvánosságot. A magyar 4iG memorandumot írt alá az izraeli SpaceCom céggel, aminek értelmében a magyar cég 51 százalékos , azaz többségi tulajdont szerezne a globális kommunikációs szolgáltató, egyebek között az Amos műholdakat is üzemeltető izraeli cégben. A hírre a SpaceCom tel-avivi tőzsdei árfolyama 24 százalékkal  nőtt, és egy vezetője a lehetséges akvizíciót így méltatta: „Ez egy jelentős bizalmi elismerése a cégnek és tevékenységének, és fontos lépés stratégiai terveink megvalósítása felé. A 4iG tulajdonosként való belépése elősegíti a SpaceCom stratégiai terveinek megvalósítását, amelynek fontos eleme a műhold-kapacitások nyújtásán túl műholdas telekommunikáció biztosítása.” A bejelentése lényegében egybeesett az új izraeli kormány megalakulásával, ezt követően azonban egyre jobban kitűnt, hogy a Védelmi Minisztériumnak fenntartásai vannak: úgy vélték, hogy ez alááshatja Izrael egyik legfontosabb stratégiai eszközét, és olyan helyzethez vezethet, amelyben egyénekre, minisztériumokra és különböző biztonsági testületekre vonatkozó titkos adatok kerülhetnek „rossz szereplők” kezére.

Egy biztonsági forrás pedig úgy nyilatkozott, hogy azt követően, hogy kínai tulajdonba került számos stratégiai érték, így a Haifai Kikötő, sótalanító létesítmények, élelmiszer-ipari cégek és villamosvonalak, a védelmi minisztérium 20 százalék  alatt szeretné tartani a külföldi részesedést a stratégiai létesítményekben. Mindenesetre a 4iG/SpaceCom ügyben az izraeli olvasó ismerkedik Mészáros Lőrinc nevével; a Védelmi Minisztérium ezzel kapcsolatos döntése pedig e kérdésben februárban várható