Az nincs előírva, hogy egy-egy termék esetében hányféle beszerzésből kell árut a pulton/polcon tartani, csak az, hogy a kínálat mennyisége ugyanannyi legyen, mint volt tavaly októberben.
Napokon belül élesedik a kormány élelmiszerekre elrendelt árstopja, ám ez nemigen látszik a forgalmon. Most még tartanak az akciók a február 1-től az október 15-i árakhoz visszatérő kristálycukor, étolaj, BL 55-ös finomliszt, a 2,8-as UHT tej, a sertéscomb, a csirkemell, a csirkefarhát esetében is. A szárnyvég egyik akciós újságban szerepel. A sertéscomb és a csirkemell akció nélküli ára is felette van az októberi KSH-áraknak, ezeknél több száz forintos áresés várható, a többi terméknél nem egyértelmű az irány.
Ahány bolt, annyi ár – ez a piac törvénye. De az is, hogy ha kevesebbért kell adni valamit, akkor a kereskedő igyekszik olcsóbb beszerzési forrást is találni. Többek között a CBA-nál már ráleltek a hazainál alacsonyabb áron beszerezhető spanyol sertésre, de a blokkk.com szakportál szerint a többi terméknél is érezhető hasonló törekvés a kereskedők részéről. Ha a rendeletben meghatározott termékkörben például egy bolthálózatnak létezik saját márkás terméke, ne csodálkozzunk, ha a három hónapos árstop ideje alatt azokból többet látunk a pulton, és kisebb lesz a választék. Ugyanis az nincs előírva, hogy egy-egy termék esetében hányféle beszerzésből kell árut a pulton/polcon tartani, csak az, hogy a kínálat mennyisége ugyanannyi legyen, mint volt októberben. A blokkk.com becslése szerint a rendelet hatálya alá tartozó mintegy 25 ezer kereskedő éppen felkészül és próbálják velünk együtt értelmezni a kötelezően kirakandó „kormánykék” tábla szövegét. A lapunk által megkérdezett hentesnek sem volt világos, mit is jelent a rendeletben a „házi” a sertéscomb előtt. Néhányan arra gondoltak, hogy háztáji gazdálkodásból előállított húsról van szó, de ez életszerűtlen lenne: a legtöbb hentes és kereskedő nagyüzemi vágóhidakról származó terméket árul. A megfejtést végül Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója adta meg:
a házi ez esetben a sertést magát jelöli, vagyis hivatalos nevén “házi sertést”, amely kategóriába gyakorlatilag minden sertésfajta beletartozik, kivéve a vaddisznót.
Ennél kicsit bonyolultabb lehet a megfejtése a far-hátnak. Pontosabban annak, hogy rendelet úgy fogalmaz, “csirkefarhát (sic!) – hát, egyben vagy külön far”. Az általunk megkérdezett baromfiárusoknál sehol nem árulják a fart és a hátat külön. Egyikük arra tippelt, hogy a nyakas far-hátra gondolhatnak, ami azt jelenti, hogy van, ahol a far-hátat nyakkal együtt árulják. Amiben viszont egységesek voltak: szárnyvéget külön nem forgalmaz egyikük sem. A szárnyak végét leginkább kutyaeledelként árulják 1,5-2 kilós kiszerelésben, emberi fogyasztásra szárnnyal együtt veszik meg. Ezek alapján a Bodri is örü
