Az emberi beavatkozás miatt jelentős változásokon esik át a magyar tenger vize. Többek között a parti beépítéseknek és az útszórásoknak köszönhetően évről évre egyre sósabb a Balaton. Kérdés, végül kihal-e emiatt a tó élővilága.
„A Balaton vize azért lágy és selymes, mert enyhén lúgos kémhatású” – mondta Vörös Lajos ökológus, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa a veol.hu-nak. A szakember szerint a pH-skálán a 7-es víz számít semlegesnek, a Balatoné 8,5 pH-értékű.
A szakember elmondta, hogy a mi égövünkön és kőzethátterünkben a vizeknek három fő ásványi összetevőjük van: a kalcium, a magnézium és a hidrogén-karbonát.
A kalcium és a hidrogén-karbonát a mészkőből, a magnézium a dolomitból oldódik ki. A tóba befolyó vizek sok szén-dioxidot tartalmaznak. Miután a víz a Balaton medrében megáll, az oldott szén-dioxid lassan egyensúlyba kerül a levegőben lévővel, és számos kémiai reakció eredményeként kalcium-karbonát (mészkő) csapódik ki a vízből. A befolyó vízben tehát még a kalcium az uralkodó elem, a Balaton vizében viszont – a kémiai folyamatok eredményeként – már a magnézium
– mondta a kutató, hozzátéve, hogy a Zalából és a tavat tápláló vízfolyásokkal érkező vízből évente átlagosan 85 ezer tonna mészkő válik ki a tómederben. Ezt nevezik a köznyelvben iszapnak, ami valójában kalciumból és magnéziumból álló üledékes kőzet, mely egy idő után fel fogja tölteni a tó sekély medrét.
Dráma van kibontakozóban
„A Balaton vizének összetételét a tihanyi intézetben közel száz éve vizsgálják, 1927 óta rendelkezünk róla adatokkal” – mondta a szakember.
Ebből derült ki, hogy a humán hatás következtében dráma van kibontakozóban: az elmúlt fél évszázadban a konyhasó mennyisége a vízben az ötszörösére nőtt. A Balaton vize tehát egyre sósabb, amit ötven év múlva már a fürdőzők is érezni fognak. Egyelőre azonban nem befolyásolja az élvezeti értékét. A sótartalom növekedésében szerepe van a télen végzett jégmentesítő útszórásoknak éppúgy, mint a parti beépítéseknek. A korrózió az épületekből és burkolatokból a tóba mosódik, továbbá a Balatonban köt ki a mezőgazdaságban használt káli műtrágya és a háztartások tisztított szennyvize is
– tette hozzá Vörös Lajos, aki szerint a teljes képhez hozzátartozik, hogy nemcsak a nátrium-klorid koncentrációja, hanem a többi ásványé is számottevően nőtt az elmúlt évtizedekben.
A múlt század közepéig mondhattuk, hogy a Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, de mára ez a helyzet megváltozott. A Balaton vize ma már nem édesvíz, hanem a hazai terminológia szerint is „édes-sós átmeneti víz”.
A szakember elmondta, hogy bár a tó élővilága megsínyli ezt a változást, kihalni nem fog a tó, mert „a természet mindig mindenhez alkalmazkodik”.
