ujkeletlive
Diplomácia
Amerikai – katari megbeszélés
Joe Biden amerikai elnök kedden megbeszélést folytatott Tamim bin Hamad Al-Thani katari sejkkel. A felek “megvitatták a Hamász által még fogva tartott túszok – köztük amerikai állampolgárok szabadon bocsátásának biztosítására irányuló sürgős erőfeszítéseket.”
Továbbá, “a vezetők megvitatták az életmentő humanitárius segélyek Gázai övezetbe való fokozott, és tartós bejutásának elősegítésére irányuló folyamatos erőfeszítéseket,” áll a Fehér Ház közleményében.
Az Izrael és a Hamász között november végén létrejött túszalkut illetően Katar és Egyiptom közvetített, és amelynek során a terrorszervezet több mint száz túszt engedett szabadon folyamatos tűzszünetért cserébe.
Az elmúlt napokban Egyiptom által javasolt újabb megállapodás-tervezetről számoltak be, mely szerint Izrael legalább két-három hétre leállítaná a harcokat, a Hamász pedig 120 terroristaért cserébe elengedne 40 túszt. A megállapodás második szakaszában az övezetben a Hamász-Fatah tagjaiból álló kormány jönne létre, miközben az izraeli hadsereg halott katonáinak maradványait hazaengedik. Ezt követően, az utolsó szakaszban Izrael bejelenti a háború végét, a hadsereg elhagyja a Gázai övezetet, a terrorszervezetek pedig szabadon engedik a megmaradt túszokat. A javaslatot azontúl, hogy Izrael számára elfogadhatatlan, a Hamász is elutasította.
Izrael továbbra is kitart a Hamász terrorszervezet teljes mértékű felszámolását célzó hadművelet folytatását illetően, amely a hadsereg vezérkari főnöke, Herzi Halevi szerint akár még hónapokig is eltarthat.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök kedden hangsúlyozta – “katonáink vannak a helyszínen. Néha a föld alatt is, és vannak szemeink az égen. Azt mondjuk a Hamász terroristáinak: látunk titeket, és el fogunk kapni titeket. Folytatjuk a háborút, elmélyítjük a harcokat a Gázai övezet déli részén, és máshol.”
“A végsőkig harcolunk, és a legfejlettebb technológia segítségével,” – tette hozzá.
Washington
Eközben, Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter kedden Washingtonba érkezett, hogy a Fehér Házban és a Külügyminisztériumban megbeszéléseket folytasson a gázai háború következő fázisának terveiről, miszerint Izrael végül csökkenti a háború intenzitását és áttér egy alacsonyabb fokozatú hadműveletre az övezetben.
A héber médiában megjelent hírek szerint Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott megbeszélése során, Dermer többek között a háború következő szakaszába való átmenetről tárgyalt, a kiemelt Hamász-célpontokra való összpontosítás jegyében. A találkozón továbbá a gázai humanitárius helyzet javítását célzó lépések, a polgári lakosságot ért károk minimalizálása, illetve a még mindig a Hamász fogságában lévő túszok hazahozatalára irányuló erőfeszítések kerültek szóba. Ezenkívül, megvitatták a háború utáni tervezés lehetséges módozatait, beleértve a gázai kormányzást, a biztonságot, illetve a normalizáció és integráció érdekében tehető erőfeszítéseket.
Abu Mazen álmodozik, és teszteli az amerikaiakat
A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász [Abu Mazen] az On TV egyiptomi szatellit csatornának azt állította, hogy az izraeli ellenkezés dacára az általa vezetett Hatóság visszaveszi az övezet feletti uralmat.
“Nem kell visszatérnünk Gázába, már ott vagyunk,” – mondta a Times of Israel fordításában közölt interjú során, arra utalva, hogy amióta a Palesztin Hatóságot 2007-ben a Hamász kiszorította a tengerparti enklávéból, több ezer helyi alkalmazottjának azóta is Rámalláh állja a fizetéseket. Abbász azt állította, hogy a mai napig havonta 140 millió dollárt folyósít a gázaiak fizetésére, áramra, illetve orvosi számlákra, ilymódon jogot formálhat a Hamász által irányított területekre.
Amellett, hogy a gázai háborút rosszabbnak nevezte, mint a nakbát [palesztinok tömeges elvándorlása Izrael állam megalakulása után], szemrehányást tett a washingtoni vezetésnek is, amiért az október hetedikei Hamász-mészárlások óta folyamatosan támogatja Izraelt, hangsúlyozva, hogy amennyiben a Biden-kormány nem élne vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a háború véget érne.
Az interjú során Abbász nem ítélte a Hamász terrorszervezetet az októberi mészárlások miatt, de kitartott amellett, hogy a háború után palesztin államot kell létrehozni, amelynek Júdea és Szamária, Gáza, illetve Kelet-Jeruzsálem egészéből kell állnia. Továbbá leszögezte a Palesztin Hatóság álláspontjának négy alapelvét: a palesztin nép egységét, a nemzetközi legitimitást, a békés ellenállást, és a független palesztin állam létrehozásának célját. Továbbá, számos diplomáciai eredménye között kiemelte, hogy az októberi támadás után közvetlenül, amikor a nemzetközi diplomácia képviselői szolidaritási látogatást tettek Izraelben, 70 vezetővel folytatott megbeszélést személyesen vagy telefonon és néhányukat rá is beszélte az Izrael iránti feltétlen támogatásuk megváltoztatására. Ezúton, Emmanuel Macron francia elnököt emelte ki, illetve a Vladimir Putyin vezette Oroszországot, amelyet a Palesztin Hatóság egyik legerősebb partnerének tartja. Abbász, végezetül azt is állítja, hogy “míg október 7-e előtt a világ ellenünk volt, mostanra a globális nép támogatásának nagy része a palesztinok oldalára állt át.”
Abbászhoz képest a valóság
Binjámin Netanjahu miniszterelnök a béke három előfeltételét vázolta a Wall Street Journalban hétfőn megjelent véleménycikkében, amelyben ismét elvetette a Palesztin Hatóság szerepét a háború utáni Gáza irányításában. A miniszterelnök cikkében leszögezte – mielőtt Izrael és a palesztinok között béke lehetne, “a Hamászt el kell pusztítani, Gázát demilitarizálni, és a palesztin társadalmat deradikalizálni kell.”
- Első feltétel: Netanjahu azzal érvel, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és sokan mások támogatják Izrael szándékát a terrorcsoport lerombolására. E cél eléréséhez le kell építeni a terrorszervet katonai képességeit, és véget kell vetni Gáza feletti politikai uralmának. Emellett hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek a Hamászt kell hibáztatnia a jelenlegi háború tömeges civil áldozataiért, mivel a palesztin terrorcsoport emberi pajzsként használja a lakosságot és egészségügyi létesítményeket, mondván – “Izrael mindent megtesz a polgári áldozatok minimalizálása érdekében.”
- Második feltétel: Izraelnek azt is biztosítania kell, hogy Gázát “soha többé ne használják támaszpontként” az ország megtámadásához, és ehhez többek között szükség lesz egy ideiglenes biztonsági övezet létrehozására az övezet határán, valamint egy olyan ellenőrzési mechanizmusra a Gáza és Egyiptom közötti határon, amely megfelel Izrael biztonsági igényeinek, és megakadályozza a fegyverek területre történő csempészését. Ezúton, a miniszterelnök megjegyezte az a vízió miszerint “a Palesztin Hatóság demilitarizálja Gázát, egy vágyálom“, hozzátéve, hogy Rámalláh “nem mutatott sem képességet, sem akaratot Gáza demilitarizálására,” ellenben finanszírozza és dicsőíti a terrorizmust a területeken.
- Harmadik feltétel: a palesztin civil társadalmat át kell alakítani, hogy az emberek a terrorizmus elleni küzdelmet támogassák, ne pedig a terrorizmus finanszírozását, emellett a palesztin “iskolákban arra kell tanítani a gyerekeket, hogy a halál helyett az életet becsüljék“, amelyhez bátor és erkölcsös vezetésre van szükség, írja a miniszterelnök, támadva Mahmúd Abbász palesztin elnököt, aki “még arra sem tudja rávenni magát, hogy elítélje az október 7-i atrocitásokat.” Továbbá, Netanjahu a szövetségesek második világháborús győzelme után Németországban és Japánban történt sikeres deradikalizációját hozta fel példának. Azzal zárva a cikket, hogy amint a Hamász megsemmisül, Gáza demilitarizálódik, és a palesztin társadalom megkezdi a deradikalizációs folyamatot, az övezet újjáépülhet, és a szélesebb körű közel-keleti béke kilátásai valósággá válnak.
The post Gázai diplomácia – háború vagy háború, és Abbász álmodozik first appeared on Új Kelet online.
