ujkeletlive
Hamász fogság – megrázó vallomás szexuális erőszakról és bántalmazásról
A Hamász fogságából 55 nap kínzás után, a novemberi túszalku során szabadult Amit Szousszana (40) a New York Times keddi számában megjelent interjúban elsőként szólalt meg nyilvánosan az elszenvedett szexuális visszaélésekről, és a fizikai bántalmazásokról.
A Szimchát Tóra-i Hamász mészárlások és a túszok elhurcolása kapcsán közzétett felvételeken korábban látható volt a Kfár-ázai házából kirángatott Szousszana, aki több terroristával próbálta felvenni a harcot. A Times által közölt interjúban visszaemlékezett, amint október 7-ei elhurcolása közben a fegyveresek megverték, majd a bokájánál megláncolva hagyták egy gázai gyerekszobában. Fogvatartója, akit Mohamedként azonosított időnként leült mellé az ágyra, felemelte az ingét, és tapogatta. Valamikor október 24-e körül pisztolyt nyomva a homlokához többször megütötte, hogy vegye le a törölközőt, majd a fegyvert rászegezve szexuális aktusra kényszerítette. A végén elhagyta a szobát, hogy megmosakodjon, és meztelenül hagyta a sötétben.
Amikor visszatért, úgy tűnt, hogy megbánását fejezte ki, mondván – „rossz vagyok. Rossz vagyok. Kérlek, ne mondd el Izraelnek.”
Azt az erkölcsi gyötrelmet, hogy ételt fogadjon el bántalmazójától, Szousszana úgy írta le, hogy „nem bírod látni, de muszáj. Ő az, aki megvéd téged. Ő az őrződ. Ott vagy vele, és tudod, hogy bármelyik pillanatban újra megtörténhet. Teljesen rá vagy utalva.”
Végül átszállították egy másik helyre, ahol a Hamász terroristái verték, és a talpát célozva rugdosták, miközben információkat követeltek tőle, azzal fenyegetve, hogy különben megölik.
A terroristák által elkövetett erőszakos szexuális erőszakos cselekményekről szemtanúk, illetve a tavaly novemberi fogolycsere során kiszabadult nők és lányok másodkézből számoltak be, Szousszana az első áldozat, aki nyilvánosan beszélt a Hamász fogságában elszenvedett szexuális bántalmazásokról.
Szabadulása után visszatérve Kfár Áza romjaihoz, a többi fogvatartott kiszabadításáért beszélt a fogságban elszenvedett bántalmazásokról
„Néhány hétig egyedül voltam, a Hamász fegyveres katonái végig vigyáztak rám. Kevés élelem volt. Az összes őr súlyosan felfegyverkezve bántalmazott engem és a többi túszt. Egy 40 méter mély Hamász-alagútban is fogva tartottak, ahol nem volt oxigén és nagyon kevés volt az étel. A sírszerű alagút sötét és nedves volt, és úgy éreztem, mintha élve eltemettek volna minket. Ilyen embertelen körülmények között tartottak minket fogva. Soha senki nem lehet ilyen brutális és kegyetlen bánásmódnak kitéve,” – tette hozzá.
A Times-ban megjelent megrázó riportot követően Jichák Herzog elnök hangsúlyozta – „Amit Szousszana mindazok nevében beszél, akik nem tudnak, – a Hamász aljas szexuális bűncselekményeinek és visszaéléseinek minden áldozatáért beszél. Minden nő nevében beszél. Az egész világ erkölcsi kötelessége, hogy Szousszana – és az összes áldozat mellett – kiálljon a Hamász brutális terrorjának elítélése, és az összes túsz azonnali visszaküldése mellett.”
A Hamász szóvivője, Baszem Naim a Times-nak küldött válaszlevelében kétségbevonta az állításokat, és követelte, hogy az újság vizsgálja ki azokat, bár azt is hozzátette, hogy egy ilyen vizsgálat „a jelenlegi körülmények között” lehetetlen lenne. Naim ugyanakkor kizárta, hogy a Hamász terroristái képesek lennének ilyen cselekményt végrehajtani, mivel szerinte az emberi test szent számukra.
Politika – háredi sorozás
A kabinetben és a Pénzügyminisztériumon belüli bírálatokat követően a kormány felfüggesztette az ultraortodoxok sorozására vonatkozó törvénnyel kapcsolatos döntést. A kialakult feszült helyzet csillapítására Binjamin Netanjahu miniszterelnök kedd este találkozott a háredi frakciók képviselőivel, illetve Járiv Levin igazságügyi miniszterrel, de a feleknek nem sikerült megállapodniuk az úgynevezett mentességi törvénytervezetről.
A kormány több lehetőséget is vizsgál, beleértve a Legfelsőbb Bíróságnál eszközölhető hosszabbítási kérelmet is, annak ellenére, hogy korábban már kért egy halasztást, amit március 27-ig meg is kapott. A petíciók legutóbbi meghallgatásán a Legfelsőbb Bíróság arra kérte az államot, hogy magyarázza meg, miért nem vonják vissza a kormány döntését, amely megakadályozza a jesiva diákok szolgálatának végrehajtását, illetve a törvény lejártával miért folyósítanák továbbra is a támogatást. A bírák továbbá figyelmeztették a kormányt, amennyiben az ideiglenes intézkedés iránti kérelemre nem nyújtanak be választ, a határozatot a bíróság elé terjesztendő adatok alapján hozzák meg.
A koalíción belül kialakult patthelyzet közepette a Jahadut HaTora askenáz-háredi frakció a kormányból való kilépéssel fenyegetett, legalábbis a héber média jelentései szerint, amit a felek azonban tagadnak. Az askenázi frakció, bár kilátásba helyezte kilépését a koalícióból, amennyiben nem születik döntés a sorozási mentességről, ugyanakkor az illetékesek úgy vélik, ilyen forgatókönyv valószínűtlen.
A tegnapi nap folyamán zajló, végül eredménytelenül záruló maratoni megbeszélések után a kabinetdöntést felfüggesztették. A többek között Gali Baharav-Miara főügyésszel folytatott tárgyaláson vita alakult ki a toborzás konkrét számait illetően. A miniszterelnök évi 2 500 ultraortodox újonc sorozását vetette fel, de a nagy felháborodást kiváltó média kiszivárogtatás után, gyorsan korrigált. Miközben az sem világos kit lehet ultraortodox, besorozható újoncnak nevezni, addig a háredi pártok eleve azt is elutasítják, hogy számszerű célkitűzéseket tartalmazzon a törvényjavaslat, a főügyész azonban tisztázta, hogy enélkül nem lehet megvédeni a Legfelsőbb Bíróságon.
A sorozási vita körül kialakult feszültség közepette a Kneszet házbizottsága tegnap 8-3 arányban megszavazta a törvényhozás éves tavaszi szünetének jóváhagyását. A döntés a háborús helyzet, és az újból megszakadt túsztárgyalások miatt is nagy felháborodást keltett.
Avigdor Liberman és frakciója (Jiszrael Bejtenu) az elmúlt napokban azért lobbizott, hogy a törvényhozók az április 7-től május 19-ig tartó szünet alatt is folytathassák szokásos törvényhozási és felügyeleti tevékenységüket, mondván „nem ésszerű és nem logikus, hogy a törvényhozók szabadságra menjenek, miközben 134 izraelit tartanak fogva Gázában, a Hezbollah északon rakétázik, és az ultraortodoxok katonai besorozásának kérdése továbbra is megoldatlan.”
A szünet alatt a Kneszet bizottságai négy alkalommal ülésezhetnek, míg a Külügyi és Védelmi Bizottság tevékenységét nem korlátozzák. A képviselőház bizottsága végül elfogadta a Pnina Tamano-Sata (Nemzeti Egység) által előterjesztett javaslatot, amely szerint a bizottságok két további ülést tarthatnak a háború felügyeletével kapcsolatos kérdésekről.
The post Megrázó vallomás a szexuális erőszakról és bántalmazásról a Hamász fogságban first appeared on Új Kelet online.