ujkeletlive

Diplomácia, vagy háború

Izrael elszalasztotta az iráni támadás utáni közvetlen válaszcsapás lehetőségét, ami elvileg jó eséllyel lezárhatta volna a szélesebb körű regionális eszkalációt. Az egyre erősödő nemzetközi nyomás ellenére Jeruzsálem várhatóan hamarosan válaszolni fog az teheráni retorzióra, amire ez utóbbi már előre bejelentette, hogy az előzőnél erőteljesebben fog  reagálni.

Azt követően, hogy Irán vasárnap hajnalban megtámadta Izraelt, és bár a több mint 300 drón, ballisztikus és cirkáló rakéta nem okozott jelentősebb kárt, mivel 99%-a az izraeli légvédelem és a szövetségesek támogatásával el sem érte a zsidó állam légterét, a többit pedig az országon belül hatástalanította a rakétavédelmi rendszer, következésképpen a jeruzsálemi vezetés megfelelő és fájdalmas válaszcsapást helyezett kilátásba.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei visszafogottságra sürgetik Izraelt, miközben az iráni agresszió megtorlására kemény szankciókat ígértek Teherán olajértékesítési és támadó drónképességei fejlesztésének lehetőségeit illetően.

Binjámin Netanjahu miniszterelnök a heti kormányülés elején megemlítette Rishi Sunak brit miniszterelnökkel, valamint a brit és német külügyminiszterekkel folytatott tárgyalásait, ugyanakkor  megköszönve a tanácsokat kijelentette, hogy Izrael saját maga kívánja eldönteni miként reagál Teherán támadására. A nyugati hatalmak azonban attól tartanak, hogy egy izraeli megtorlás szélesebb körű háborúba sodorhatja az egész régiót beleértve a szövetséges nyugati államokat.

A régióbeli lehetséges eszkaláció megelőzése érdekében kedden Izraelbe érkezett, a miniszterelnök által is említett Annalena Baerbock német, illetve David Cameron brit külügyminiszter. A brit legfőbb diplomata megbeszéléseket folytatott a kormányfővel, és Iszráel Katz külügyminiszterrel, illetve a Palesztin Hatóság új miniszterelnökével Mohammad Musztafával, ugyanakkor találkozott a német külügyminiszterrel is.

Jichák Herzog elnökkel való találkozóját követően, újságíróknak nyilatkozva Cameron kijelentette, hogy Izrael egyértelműen meghozta a döntést, és  válaszolni fog az iráni támadásra.

„Egyértelmű, hogy az izraeliek a cselekvés mellett döntenek. Reméljük, hogy ezt okos és kemény módon teszik, a lehető legkevésbé fokozva a helyzetet. Helyes, hogy szolidaritást vállalunk Izraellel,” – közölte Cameron, aki egyben arra szólította fel a G7 országokat, hogy külügyminisztereik közelgő találkozóján döntsenek az Iránnal szembeni szankciók bevezetéséről.

„Amit mi akarunk látni, azok összehangolt szankciók Irán ellen,” – utalt a teheráni vezetésre, amely „a térségben zajló rosszindulatú tevékenységek nagy része mögött áll.”

A G7 országok külügyminisztereinek legközelebbi, Capri szigetén tervezett találkozóján Iránnak „világos, egyértelmű üzenetet kell küldeni. Remélem, hogy ez megtörténik a találkozón,” – tette hozzá Cameron, miközben a regionális eszkalációt illető aggodalmakat illetően „nagyon aggasztónak” nevezte a helyzetet.

Baerbock hasonló aggodalmakra hivatkozott a Netanjahuval és Herzoggal folytatott megbeszélései kapcsán, hangsúlyozva, miszerint nem hagyható, hogy a Közel-Kelet olyan forgatókönyvbe csússzon, amelynek kimenetele teljesen kiszámíthatatlan.

„Most mindenkinek körültekintően és felelősségteljesen kell cselekednie. Az Iránnal való további feszültségek senki érdekeit sem szolgálnák, – sem Izrael biztonságát, sem a még mindig a Hamász kezében lévő túszokat, sem a Gázai övezet szenvedő lakosságát, sem azokat az irániakat, akik maguk is szenvednek a rezsim alatt, sem a térség harmadik országait, akik egyszerűen csak békében akarnak élni,” – nyilatkozta Baerbock, mielőtt elhagyta Izraelt a G7-ek capri találkozójára.

A brit és német külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket követően Herzog sürgette a nemzetközi közösséget, hogy szálljon szembe Iránnal.

„Az egész világnak határozottan és dacosan kell fellépnie az iráni rezsim fenyegetésével szemben, amely az egész régió stabilitását igyekszik aláásni. Izrael egyértelműen elkötelezi magát népe védelme mellett,” – áll az elnök hivatalának közleményében.

Katz hasonlóképpen sürgette a nemzetközi közvéleményt szankciók bevezetésére, hangsúlyozva Izrael azon igényét is, hogy az Iszlám Forradalmi Gárdát minősítsék terrorszervezetnek

„Irán és megbízottjai veszélyeztetik a regionális és globális stabilitást. Most lehetőségünk van arra, hogy megfékezzük Iránt. Itt az ideje, hogy a Forradalmi Gárdát a valódi nevén – terrorszervezetnek nevezzük -, és fájdalmas szankciókkal sújtsuk Irán rakétaprojektjét,” – tette hozzá irodája.

Eközben, a KAN közszolgálati csatorna tegnapi esti riportjában arról számolt be, hogy a miniszterelnök azt követően, hogy közvetlenül a támadás után telefonon konzultált Joe Biden amerikai elnökkel, elhalasztotta az iráni válaszcsapás azonnali indítását. A jelentés szerint a kabinet már korábban jóváhagyott egy sor lehetséges válaszlépést az iráni támadás lehetséges mértékétől függően, amelyeket a tervek szerint közvetlenül az iráni drón és rakétatűz után, már vasárnap kora reggel hajtottak volna végre.

„A válaszlépés már nem ugyanaz lesz, amit terveztek, a diplomáciai érzékenységek győztek,” – idézett a csatorna egy magasrangú forrást, mondván – „lesz válaszlépés, de úgy tűnik, más lesz, mint amit terveztek.„

A hadikabinet az iráni támadás óta már többször összeült, hogy megvitassa a hétfői állítólagos zöld jelzés – operatív okokból [Axios] történő elhalasztását követően a lehetséges válaszlépéseket, végső döntés a válaszcsapás időpontjáról úgy tűnik még nem született.

A szefárd-háredi Árje Deri [Sász] szintén tegnap állt elő azzal, hogy ellenzi a hadikabinet álláspontját. Deri saját pártja újságja révén hozta nyilvánosságra az ultraortodox szektor vezető rabbijaival történt megbeszélése során elhangzott figyelmeztetést, miszerint -„egy Irán elleni támadás most veszélyt jelent Izraelre.”

A szefárd frakció vezetője úgy véli, hogy Izraelnek a Hamász elleni gázai háborúra, illetve a libanoni határon a Hezbollah terrorszervezettel folytatott harcok befejezésére kell összpontosítania, és nem szabad új frontok megnyitásába belevágnia.

„Meg kell hallgatnunk barátainkat és partnereinket szerte a világon. Ezt nem tekintem gyengeségnek,” – tette hozzá, hangsúlyozva azt is, miszerint a rabbik, akikkel ebben a kérdésben konzultált, azt mondták neki, hogy Izraelnek visszafogottnak és türelmesnek kell lennie, és nem szabad kizárólag a bosszú kedvéért cselekednie.

A Deri által képviselt, meglehetősen mérsékelt irányvonallal és a miniszterelnökkel szembe menve, Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter tegnap este azon hadikabinet feloszlatására szólított fel, amelynek nem tagja.

„Gázában ezrek fürdenek a tengerparton, a felvételek szerint. Északon – a Hezbollah látta, hogy a koncepciós kabinet nem reagál az Iránból Izrael területére indított többszáz rakéta támadására, ezért felkapta a fejét, és újabb lépést tett az ellenünk irányuló agresszió során, amely ma katonáink sebesülésébe került.”

„Itt az ideje, hogy lebontsuk a koncepciós kabinetet, felhagyjunk a megfékezés, illetve az arányosság politikájával, és megmutassuk ellenségeinknek, ki a főnök. Amíg a koncepciós kabinet jelenlegi politikája folytatódik, addig – sajnos – az abszolút győzelem egyre távolabb kerül,” – állítja Ben-Gvir, aki korábban többször, de sikertelenül kérte felvételét az említett szűkkörű hadikabinetbe.

The post Iráni válaszcsapás – diplomácia vagy háború first appeared on Új Kelet online.