Avi/ujkelet.live
A háború 205. napja, déli front: Az elmúlt nap folyamán a légierő több tucat terrorista célpontra mért csapást a Gázai övezetben, köztük terrorista infrastruktúrákra, kilövőállásokra, fegyveres terroristákra és megfigyelőállomásokra. Ezenkívül a haditengerészet további célpontokat támadott, és tűztámogatást nyújtott a Gázai övezet középső részén bevetett 99. hadosztály erőinek.
A 679. dandár harcosai az övezet középső részén számos terroristát azonosítottak a manőverező erők közelében, és légicsapást irányítottak rájuk.
Egy másik akció során a dandár harcosai egy terrorsejtet azonosítottak egy épületben a Gázai övezet középső részén. A tüzérség a légierővel támadást hajtott végre az épület ellen, megölve a terroristákat.
A hadsereg a pészach során mintegy 270 terrorista célpontot támadott a Gázai övezetben.
Rafah a sarkon: Herci Halevi vezérkari főnök vasárnap jóváhagyta a hadműveleti tervet a háború folytatására.
Nyomozás: A katonai nyomozóiroda vizsgálatot indított egy incidens ügyében, amelyben a Gázai Hadosztály tartalékosai tüzet nyitottak egy palesztin nőre, aki a Gázai övezet határkerítéséhez közelített, és megölték. A gyanú szerint a lövöldözést az irányelvekkel ellentétesen hajtották végre.
A KAN közszolgálati műsorszolgáltatóhoz eljutott információk alapján úgy tűnik, hogy a kerítés területének biztosításával megbízott katonák csütörtökön azonosítottak egy palesztin nőt, aki a Gázai övezet határa felé közeledett. A hadsereg kezdeti vizsgálata során kiderült, hogy a harcosok pontos lövést adtak le rá, a halálát okozva, és a lövöldözést a hadsereg parancsait megsértve hajtották végre. Az Izraeli Védelmi Erők irányelve szerint, ha a harcosok nem szembesülnek közvetlen fenyegetéssel, először a levegőbe kell lőniük, és csak azután, ha szükséges, lőhetnek a fenyegetés elhárítása érdekében halált okozva.
A katonai rendőrség azt gyanítja, hogy a lövöldözést eleve ölés céljából hajtották végre – ami szembe megy a hadsereg utasításaival.
Aggodalom: A Miniszterelnöki Hivatalban előkészített forgatókönyv valószínűleg a következő héten valósul meg, amikor is a gázai háború árnyékában nemzetközi elfogatóparancsot adhatnak ki Binjámin Netanjahu miniszterelnök, Joáv Gallant védelmi miniszter és Herci Halevi vezérkari főnök ellen, jelentette a 12-es csatorna.
A Miniszterelnöki Hivatalban mintegy két hete kedden lezajlott sürgős meghallgatáson komoly aggodalomra adott okot, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adhat ki magas rangú izraeli biztonsági és politikai vezetők ellen. A háttérben a Gázai övezet humanitárius válságának kérdése, több ország nyilatkozata, miszerint Izrael megsérti a nemzetközi jogot, valamint a Gázai övezet civil lakossággával való bánásmód áll, mely a negyedik genfi egyezmény megsértésének minősül.
A kiskörben zajlott sürgősségi tárgyaláson jelen volt Ron Dermer stratégia miniszter, Járiv Levin igazságügyi miniszter és Iszráel Katz külügyminiszter, valamint a Külügyminisztérium és a Védelmi Minisztérium témával foglalkozó más szakemberei és jogászai. A döntés meghozatalát néhány, az utolsó pillanatban végrehajtott sürgős intézkedéssel próbálták megakadályozni maga a bíróság és befolyásos politikai szereplők előtt – de ezek az erőfeszítések úgy tűnik, nem jártak sikerrel.
Ezeknek a parancsoknak a kiadása a releváns felek letartóztatását jelenti más országokban, ami nagymértékben akadályozná, hogy akár fontos külföldi munkatalálkozókra utazhassanak. Ezen túlmenően az ilyen parancsok kiadása sértheti Izrael pozícióját a nemzetközi színtéren, és újabb eszközként szolgál majd az Izrael delegitimizálására irányuló kampányban a világon.
Mindeközben: Az amerikai külügyminisztérium belső dokumentuma, melyről tegnap este a Reuters számolt be, azt állítja, hogy az amerikai kormány vezető tisztségviselőinek egy része úgy véli, hogy Izrael nem szolgáltatott megbízható bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi jognak megfelelően használ amerikai fegyvereket, míg más magas rangú tisztviselők a dokumentumban támogatásukat fejezték ki az izraeli álláspont mellett.
,,A minisztérium egyes elemei támogatták Izrael garanciáinak elfogadását, mások azok elutasítását támogatták, szintén mások pedig nem foglaltak állást” – mondta egy amerikai tisztviselő.
A dokumentum a várhatóan május 8-ig Joe Biden elnöknek benyújtandó jelentést előkészítő belső levelezés része, amely arról szól, hogy Izrael megfelelően és a nemzetközi joggal összhangban használja-e az amerikai fegyvereket.
The post Harcok és a nemzetközi elfogatóparancs first appeared on Új Kelet online.
