ujkeletlive

Libanon – Naszrallah tartózkodási helyét hónapokkal korábban ismerték, vita előzte meg a végső döntést, amelyet három miniszter ellenzett

Amerikai és izraeli forrásokra hivatkozva az Axios riportere, Barak Ravid arról számolt be, hogy Izrael azzal a kéréssel fordult az Egyesült Államokhoz, miszerint tegyenek lépéseket Irán elrettentése érdekében, azt követően, hogy a teheráni vezetés valószínűleg megtorló támadást indít Izrael ellen válaszul a Hezbollah vezetője, Hasszán Naszrallah és egy magas rangú iráni tábornok likvidálását követően.

A régió további eszkalálódását figyelembe véve, a Fehér Ház közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök szombaton telefonbeszélgetést folytatott Kalama Harris alelnökkel és magas rangú nemzetbiztonsági szakértőkkel, hogy tájékoztatást kapjanak a közel-keleti helyzetről, áttekintsék az amerikai katonai erők helyzetét a térségben, és irányítsák a konfliktus enyhítésére irányuló, folyamatban lévő diplomáciai erőfeszítéseket.

Biden és Harris közleményben jogos igazságszolgáltatásként méltatta a Hezbollah vezetője, az éveken át zajló és többek között számos amerikai állampolgár halálát okozó terrorcselekmények kitervelőjének  likvidálását, ugyanakkor az elnök egy szombati nyilatkozatában az Izrael által tervezett libanoni szárazföldi inváziót illetően, azt válaszolta: „itt az ideje a tűzszünetnek.”

Az amerikai támogatás iránti izraeli kérés azt követően érkezett, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök múlt héten New York-ba való érkezésével egyidejűleg visszalépett az északi tűzszünetre irányuló amerikai megegyezéstől, majd előzetes egyeztetés nélkül adott zöld utat a Naszrallah likvidálására irányuló pénteki beirúti támadásnak. Biden elnök és kormánya hangsúlyozta, hogy nem volt előzetes tudomásuk a Hezbollah-vezér halálát okozó támadásról, de nyilvánosan nem bírálták azt, hanem nyilatkozatban biztosították Izraelt az önvédelemhez való jogának támogatásáról.

Naszrallah halála „igazságot szolgáltat számos áldozatának,” és az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja Izrael jogát, hogy megvédje magát az Irán által támogatott terrorista csoportokkal szemben, – áll az elnök közleményében, hozzátéve ugyanakkor, az Egyesült Államok célja, hogy – „diplomáciai eszközökkel enyhítse a Gázában és Libanonban zajló konfliktusokat,” – megemlítve a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátásáról és a gázai tűzszünetről szóló tárgyalásokat, valamint az izraeli-libanoni határ mindkét oldalán élő emberek otthonukba való visszatéréséről szóló megállapodást.

Bár a hivatalos közlemények során  Washington kiállt a zsidó állam támogatása mellett, a miniszterelnök elmúlt napokban érzékelhető különutas politikájára az Axiosnak nyilatkozó amerikai források megjegyezték – „Naszrallah rossz ember volt, de frusztráló, hogy az izraeliek ezt velünk való konzultáció nélkül teszik, majd azt kérik, hogy takarítsunk, amikor Irán elrettentéséről van szó.” Míg egy másik  amerikai tisztviselő szerint „Naszrallah kezéhez vér tapad,” de a Biden-kormányzat nem látja, hogy Izrael likvidálási politikája, [a zsidó állam elrettentő erejének visszaállítása a régióban] hogyan kezeli a nagyobb stratégiai képet.

A Hamász politikai szárnyának vezetője, Iszmail Hanije teheráni szálláshelyén a közelmúltban történt izraeli kiiktatása után Irán óvatosan kezelte a helyzetet és elkerült minden olyan Izrael elleni támadást, amely a régiót veszélyeztető háborúba sodorhatná, ugyanakkor a területileg Izraelhez a található proxi szervezete, a Hezbollah vezetőjének likvidálása ezúttal válaszlépésre fogja késztetni.

A feszült helyzetre való tekintettel, Biden elnök szombaton közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, miszerint utasította a védelmi minisztert, hogy „tovább fokozza az amerikai katonai erők védelmi pozícióját a közel-keleti térségben az agresszió elrettentése és egy szélesebb körű regionális háború kockázatának csökkentése érdekében.”

Irán legnagyobb hatalommal rendelkező vezetője, Ali Khamenei szombaton nyilatkozatot adott ki, kijelentve „a terrorista bandát uraló cionista rezsim nem tanult az egyéves gázai bűnöző háborújából. Most Libanonban próbálják ki ugyanezt az abszurd politikát, a térség összes ellenálló ereje a Hezbollah mellett áll és támogatja. Libanon rá fogja venni a vétkes, rosszindulatú ellenséget, hogy megbánja tetteit,” – közölte, nem említve név szerint Naszrallah meggyilkolását.

Tavaly áprilisban Irán először támadta meg közvetlenül Izraelt megtorlásul egy izraeli légicsapásért, amely megölte a teheráni vezetés szíriai tábornokát. A támadást nagyrészt az Egyesült Államok és Izrael vezette nemzetközi és regionális koalíció hiúsította meg. A jelenleg kialakult helyzetben a Biden-kormányzat legfőbb prioritása, hogy elkerülje az izraeli szárazföldi inváziót Libanonban, valamint megakadályozza Irán közvetlen részvételét a harcokban, és olyan diplomáciai megoldást érjen el, amely lehetővé teszi a civilek számára a hazatérést az izraeli-libanoni határ mindkét oldalán.

Eközben, az amerikai útjáról korábban hazatérő Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap este tartott rövid beszéde során kijelentette, hogy a gonosz iráni tengely „központi motorja” Haszan Naszrallah Hezbollah-vezér likvidálása át fogja alakítani a közel-keleti hatalmi struktúrákat, figyelmeztetve Iránt, hogy az izraeli hadsereg bárhol lecsaphat a térségben, ahol csak szükséges.

Netanjahu első nyilvános kijelentései a Hezbollah-vezér kiiktatását követően aközben hangzottak el, hogy az izraeli légierő továbbra is Hezbollah célpontokat  támad. A miniszterelnök továbbá utalt az iráni fegyverszállítmányok libanoni beszállítását megakasztó blokádra, és a közel egy hete tartó kiélezett harcok után a csapások lehetséges szárazföldi kiszélesítését is kilátásba helyezte.

Bár a Hezbollah jelentős veszteségeket szenvedett fegyverraktárai és vezetői elleni célzott csapások során, tovább folytatja kiterjedt harci képességeinek bevetését, és legalább 100 rakétát lőtt ki Izraelre, beleértve a csoport első, Jeruzsálemet célzó támadását.

„Naszrallah nem csak egy újabb terrorista volt. Ő volt a terrorista. Naszrallah likvidálása alapvető feltétele volt az általunk kitűzött célok elérésének – az északi lakosok biztonságos hazatérésének az otthonaikba és a térségben évek óta fennálló erőviszonyok megváltoztatásának,” – nyilatkozta tegnap Netanjahu, hozzátéve – „amíg Naszrallah élt, addig gyorsan rehabilitálta volna a Hezbollah képességeit,” – tette hozzá Netanjahu.

Emellett, a miniszterelnök közvetlenül az iráni vezetést is figyelmeztette, mondván – „akik ránk támadnak, mi is fogunk támadni. Iránban vagy a Közel-keleten sehol sincs olyan hely, amelyet Izrael hosszú karja ne érne el, és ma már tudják, hogy ez mennyire igaz.”

Naszrallah likvidálása a kulisszák mögött

Izrael valójában hónapok óta tudott Hasszán Naszrallah Hezbollah-vezér tartózkodási helyéről mielőtt megindította ellene a halálos csapást, – közölte három magas rangú izraeli védelmi tisztviselő a The New York Times napilapnak.

A Naszrallah elleni csapásról szóló döntés politikai megfontolásokból adódóan csak az elmúlt napokban született meg, drámai előzmények és viták közepette, beleértve Netanjahu New York-i utazását, egyeztetéseket egy tűzszüneti megállapodás érdekében, valamint a kabinet műveletének jóváhagyását, miközben három miniszter meglepő ellenállást tanúsított.

A szándékos kiszivárogtatások ellenére, a 12-es csatorna riportja arról számolt be, hogy Netanjahu nem egy félrevezető manőver gyanánt utazott New Yorkba, valójában már egy héttel korábban tájékoztatta Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős minisztert és amerikai kollégáit az utazásról, amikor még nem volt napirenden a beirúti likvidálás.

Nemcsak, hogy nem félrevezető manőverről volt szó, épp ellenkezőleg, vedelmit források szerint Netanjahu inkább elhalasztotta volna Naszrallah likvidálását a hazatéréséig, de a biztonsági rendszer nyomása, olyan hírszerzési adatok, amelyek később nem biztos, hogy rendelkezésre állnak, valamint egy kivételes műveleti lehetőség vezettek ahhoz, hogy beleegyezzen és jóváhagyja a likvidálást.

Leghamarabb hétfőn vetődött fel a Naszrallah likvidálására vonatkozó terv. Netanjahu ragaszkodott ahhoz, hogy ő kezdeményezte, és ő utasította a Moszad vezetőjét – David Barneát, hogy tegye az asztalra a tervet, a biztonsági rendszer forrásai viszont az ellenkezőjét állítják –  „az egész kezdeményezés a miénk. Mi voltunk azok, akik Netanjahut és a minisztereket behúztuk az eseménybe.”

Közvetlenül Netanjahu elutazása előtt, szerda este zajlott egy megbeszélés, ahol a miniszterek tájékoztatást kaptak a tervről. Három miniszter fejezte ki ellenvéleményét, név szerint Becalel Szmotrics pénzügyminiszter, valamint a Netanjahuhoz nagyon közel álló miniszterek, Járiv Levin igazságügyi miniszter és David Amszálem az Igazságügyi Minisztérium minisztere.

Néhány órával később, csütörtök reggel Biden elnök és Emmanuel Macron francia elnök közös nyilatkozatot adtak ki a tűzszüneti erőfeszítésekről, és a megbeszéltek szerint hasonló közleményt vártak Netanjahu részéről is. Az izraeli üdvözlő nyilatkozat azonban nem érkezett meg, háttérben Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter és Szmotrich fenyegető kijelentéseivel a rendezési törekvések ellen.

Csütörtökön, még Netanjahu ENSZ-be való indulása előtt egy telefonos kabinetülésen a miniszterek felhatalmazták a miniszterelnököt és Gallantot a támadás végrehajtásáról való döntésre, amennyiben lehetőség adódik. Gallant támogatta a likvidálást, míg Szmotrics ellenezte a miniszterelnök és a védelmi miniszter felhatalmazását. Netanjahu ekkor azt mondta, hogy a tárgyalások folytatódni fognak, amikor visszatér New York-ból, állítja a 12-es csatorna forrásokra hivatkozva.

Másnap reggel tíz órakor telefonos egyeztetésre került sor, amelyen részt vett a vezérkari főnök, a védelmi miniszter és a miniszterelnök, amikor is tisztázásra került, hogy a műveleti helyzet lehetővé teszi a cselekvést. Gallant és Halevi ekkor azt mondták Netanjahunak, hogy végre kell hajtani az akciót. A miniszterelnök verziója azonban teljesen más, állítása szerint már a repülőn eldöntötte a végrehajtást. A fotó, amelyen Netanjahu jóváhagyja a támadást pénteken délután készült, miközben a New York-i szállodájában tartózkodik, közvetlenül az ENSZ-közgyűlésen tartott beszéde előtt. Ezzel egy időben Gallant és a vezérkari főnök a tel-avivi Kirjában várják a támadás eredményeit. Ezt követően a miniszterelnök az ENSZ Közgyűlés előtt tartott beszédében már  egyértelmű utalást tett, mivel tudta, hogy a légierő gépei úton vannak, hogy a bejrúti célpont likvidálására.

A Moody’s két fokozattal csökkentette Izrael besorolását

Becalel Szmotrich pénzügyminiszter a szombat kimenetele után X-en tagadta a héber médiában megjelent híreket, miszerint attól való aggodalmában, hogy Naszrallah likvidálása a gázai övezetbe tervezett telepes-politikáról áthelyezi a súlypontot az északi frontra és közelebb hozza a tűzszüneti megállapodás lehetőségét, ellenezte a Hezbollah-vezér kiiktatását.

Emellett, a pénzügyminiszter reagált a Moody’s hitelminősítő leértékelését illetően, mondván – „a háborús győzelem után még azok is visszaállítják az izraeli gazdaság valós szintjére, akik csökkentették a minősítést.”

Szmotrich szavaival ellentétben a Moody’s rávilágított, hogy a háború vége önmagában nem vezet a besorolás emeléséhez, sőt annak drasztikus csökkentésében a kormány magatartása játszik meghatározó szerepet.

A hitelminősítő jelentésében azt írja, miszerint a kormány nem tett eleget a leminősítéshez vezető mutatók károsodásának megelőzése érdekében, és példaként említette a költségvetés késleltetését, a sorkatonai törvény elfogadásának elhúzódását, illetve a súlyos terheket, emellett a Moody’s megjegyezte a kormány jogi reformmal történő folyamatos előmozdításával való fenyegetőzését.

A gazdasági károk közép-hosszú távon jelentkeznek, vagyis a Moody’s szerint a gazdaság nem áll helyre azonnal a háború végén. Az amerikai hitelminősítő idén másodszorra csökkentette Izrael hitelminősítését – ezúttal két fokozattal, a libanoni Hezbollah terrorcsoporttal folytatott harcok fokozódó intenzitására és az izraeli „kivonulási stratégia” hiányára hivatkozva.

A neves hitelminősítő intézet A2-ről Baa1-re csökkentette Izrael besorolását, aggodalmát fejezve ki amiatt, hogy a geopolitikai kockázatok mellett a belpolitikai kockázatok is megnőttek, „ami mind rövid, mind hosszabb távon lényeges negatív következményekkel jár az ország hitelképességére nézve.”

Az új besorolással Izrael olyan országokkal került egy szintre, mint Kazahsztán, Uruguay, és Thaiföld.

A Moody’s hozzáteszi – „hosszabb távon úgy véljük, hogy Izrael gazdaságát a korábban vártnál tartósabban gyengíti a katonai konfliktus. A megnövekedett biztonsági kockázatok (társadalmi megfontolásból) miatt már nem számítunk gyors és erős gazdasági fellendülésre, mint a korábbi konfliktusok során. A késleltetett és lassabb gazdasági fellendülés viszont az elhúzódó és szélesebb körű katonai hadjárattal együtt tartósabban fogja érinteni az államháztartást, ami a korábbi előrejelzéseinkhez képest tovább tolja ki az államadósságráta stabilizálódásának kilátását. Véleményünk szerint a geopolitikai kockázat jelentős eszkalálódása Izrael intézményeinek és kormányzásának minőségromlására is utal, amely nem enyhítette teljes mértékben az államadósság hitelmérőit károsító intézkedéseket.”

Továbbá, megjegyzi – a Hezbollahhal való konfliktus súlyos eszkalálódása összhangban lehet egy jelentősen alacsonyabb minősítéssel, különösen, ha Izrael gazdasági és költségvetési ereje tovább gyengülne. Az Iránt is érintő szélesebb körű eszkaláció kockázata továbbra is fennáll, bár továbbra is alacsony. Izrael biztonsági és hosszabb távú növekedési kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság sokkal nagyobb, mint ami a Baa minősítési szintre jellemző, és különösen a rendkívül mobilis csúcstechnológiai ágazatot érintő hosszabb távú kockázatok relevánsak. Az ilyen negatív fejlemények potenciálisan súlyos következményekkel járnának a kormány pénzügyeire nézve, és az intézményi minőség további romlását jelezhetik.

A Moody’s előrejelzése: „idén mindössze 0,5%-os reál-GDP-növekedésre számítunk, és a jövő évi növekedési várakozásunkat a korábbi 4%-ról lényegesen, mindössze 1,5%-ra csökkentettük.”

„Következésképpen arra számítunk, hogy az államadósság aránya később és a korábban feltételezettnél magasabb szinten stabilizálódik. Jelenleg azt prognosztizáljuk, hogy az adósságráta a GDP közel 70%-a felé emelkedik, szemben az október 7. előtti előrejelzésünkkel, amely szerint 50% felé csökken.”

A besorolás csökkentése súlyosabb, mint amire a piac előre számított, ilymódon a Moody’s hónapokon belül befejezte Izrael besorolásának háromfokozatú csökkentését, miután tavaly februárban bejelentette az ország történetének első leminősítését.

A leminősítést elsősorban az északi biztonsági helyzet eszkalálódásának tulajdonítják, ugyanakkor a katonai fejlemények mellett a Moody’s szorosan figyelemmel kísérte, hogy a kabinet – a Pénzügyminisztérium és az Izraeli Bank magas rangú tisztviselőinek figyelmeztetése ellenére, jóváhagyta a 2024-es költségvetési keret megbontását és késleltette a 2025-ös költségvetés elfogadását.

Jáli Rothenberg, a Pénzügyminisztérium főkönyvelője szerint – „a Moody’s hitelminősítő döntése túlzott és indokolatlan. A meghozott minősítési intézkedés erőssége nem felel meg az izraeli gazdaság költségvetési és makrogazdasági adatainak. Nyilvánvaló, hogy a különböző frontokon zajló háború megviseli az izraeli gazdaságot, de a hitelminősítő cég döntését semmi sem indokolja.„

„Ugyanakkor határozott és gyors lépéseket kell tenni a 2025-ös állami költségvetés elfogadása érdekében. A költségvetésnek a költségvetési tartalékok helyreállításához kell vezetnie, a GDP legfeljebb 4%-át kitevő hiány fenntartásával és az adósság GDP-hez viszonyított arányának csökkentésére irányuló pályára való visszatéréssel. Az állami költségvetésnek ösztönöznie kell a növekedési motorokat, az infrastrukturális beruházásokat, a szociális szükségletek figyelembevételét és az Izrael védelmi igényeire való reagálást,” – állítja Rothenberg.

The post Naszrallah likvidálása a kulisszák mögött, és drasztikus Moody’s hitelminősítés csökkentés first appeared on Új Kelet Live.