Avi/ujkelet.live
A háború 395. napja: A Sabak belbiztonsági szolgálat hétfőn bejelentette, hogy letartóztatott egy másik gyanúsítottat, egy izraeli katonát, az Izraeli Védelmi Erőktől a Miniszterelnöki Hivatalnak, majd onnan a külföldi médiának kiszivárgott hírszerzési anyagot érintő ügyben. A nyomozás nem a kiszivárogtatásokkal, hanem a hadseregtől való minősített hírszerzési információk ellopásával foglalkozik.
A KAN szerint a kiszivárgott anyag nem egy olyan dokumentum, amelyet a harcosok találtak Gázában, hanem egy más típusú szigorúan titkos hírszerzési anyag, aminek – valamint további információk – nyilvánosságra hozatala hírszerzési forrásokat is lebuktathatott volna.
A Sabak által vizsgált ügy azokra az állításokra összpontosít, amelyek szerint különösen érzékeny hírszerzési dokumentumokat vittek el jogosulatlanul a hadseregtől. A fogvatartottakat azzal gyanúsítják, hogy átadták az információkat Binjámin Netanjahu miniszterelnök egyik szóvivőjének, aki kiszivárgtatta külföldi sajtóorgánumoknak, hogy befolyásolja az izraeli közvéleményt a Hamász terrorszervezettel folytatott túsztárgyalásokról.
A Haaretz szerint feltételezik, hogy a hadseregtől kiszivárgott nyers hírszerzés a közvélemény manipulálására irányuló kampány részeként elferdített néhány részletet. A hadseregnek és más hírszerző ügynökségeknek is vannak olyan rendszerei, amelyeknek az a feladata, hogy befolyásoljanak, de nem az izraeli közvéleményt hanem az ellenséget. A törvény szerint tilos ilyen befolyásolási rendszert megkísérelni és működtetni, pláne nem az ún. minősített anyagokkal, amelyeket egyáltalán nem szabad nyilvánosságra hozni.
A Sabak-nyomozás egy másik témája olyan érzékeny hírszerzési adatok nyilvánosságra hozatalára összpontosul, amelyek lebuktathatták volna forrásait. Ez különbözteti meg ezt az ügyet a többi kiszivárogtatástól, amelyek többnyire az izraeli oldalon folytatott bizalmas megbeszélések jegyzőkönyveiről és más titkosszolgálati anyagokról szóltak.
A háború alatt rengeteg kiszivárogtatás történt. A Sabak nyomozása azonban az érzékeny forrásoknak okozott károkkal foglalkozik, egészen addig a pontig, amíg egy elsődleges háborús célt, a túszok szabadulását kockáztatták, és maguknak a túszoknak az életét.
Október 27-én vasárnap kora reggel maszkos nyomozók razziát tartottak a gyanúsítottak otthonaiban, felszereléseket foglaltak le és őrizetbe vették őket.
A bíróság vasárnap engedélyezte a főgyanúsított Eli Feldstein, Netanjahu köreihez tartozó szóvivő nevének nyilvánosságra hozatalát. Az is kiderült, hogy a másik három fogvatartott a biztonsági szervezet tagja.
A meghallgatáson az egyik gyanúsított ügyvédje kijelentette, hogy ügyfele információkat adott át Feldsteinnek, mert úgy vélte, hogy a miniszterelnöknek tudnia kell róluk.
,,Ez annak biztosítása volt, hogy aki döntést hoz a túszokkal kapcsolatban, birtokában legyen minden szükséges információnak” – mondta az ügyvéd, megjegyezve, hogy ügyfele az információt ,,a Miniszterelnöki Hivatalhoz vezető csatornán keresztül, a jelenleg fogva tartott személy csatornáján [Feldstein] keresztül juttatta el”.
Az ügyben letartóztatottak ügyvédei közül néhány a vasárnapi tárgyaláson elárulta, hogy még nem találkozott ügyfelével.
Hétfőn délelőtt az ügy egyik gyanúsítottjának ügyvédje, fellebbezést nyújtott be a bíróságnak, kérve, hogy találkozót engedélyezzen közte és védence között, akivel letartóztatása óta nem találkozott. ,,Csak a médiából tudtam meg az ügy részleteit” – mondta Eitan Lehmann ügyvéd a KAN-nak adott interjúban.
Feldsteint, akinek letartóztatását keddig meghosszabbították, biztonsági fogvatartottként kezeli a nyomozást vezető Sabak.
Bár Netanjahu irodája az ügy kirobbanása óta elhatárolódott és tagadja, hogy a miniszterelnöknek köze lenne Feldsteinhez, a média szerint Feldstein az elmúlt évben a Miniszterelnöki Hivatal alkalmazottja volt, és gyakran szerepelt fotókon a miniszterelnök közelében, még a letartóztatása előtti héten is a hivatalban volt és dolgozott.
A KAN szerint Feldstein technikailag a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatójának dolgozott, és nem magának az irodának, mert elbukott egy poligráfos teszten, ami miatt nem volt jogosult a Miniszterelnöki Hivatalban munkavégzéshez szükséges biztonsági tanúsítványra, de ettől függetlenül szoros kapcsolatban állt a miniszterelnökkel.
ELŐZMÉNY
A Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró, Ronen Bergman a Yneten szeptemberben arról számolt be, vizsgálat indult az Izraeli Védelmi Erőkben, hogy kiderítsék, ki használja manipulatív módon a Gázában lefoglalt titkos Hamász-dokumentumokat – vagy azokat, amelyeket állítólag a Hamásztól szereztek meg – és továbbítja a nemzetközi médiának, hogy megpróbálja befolyásolni a közvéleményt Izraelben a túszok szabadulását lehetővé tevő tűzszüneti megállapodás ügyében.
- Az izraeli törvények szerint a nemzetbiztonsággal és azzal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó minden hírt – mind a hagyományos médiában, mind a közösségi médiában – a közzététel előtt a cenzornak jóvá kell hagynia.
- Az izraeli média gyakran megkerüli a cenzort azzal, hogy külföldi jelentéseket idéz, nem pedig izraeli forrásokat.
- Azonban még ez a gyakorlat sem működik minden esetben, hiszen a cenzor még ezeknek a külföldi jelentéseknek a közzétételét is megtilthatja, és meg is tiltja, beleértve azokat az eseteket is, amikor az információ könnyen elérhető az interneten.
- Napjainkban, amikor az információkat bárki könnyen közzéteheti az interneten, a cenzúra is kritikák tárgyát képezi, mint elavult eszköz.
Az ügy nagy aggodalmat és dühöt kelt a biztonsági szervezetben, tovább fokozva a feszültséget közte és Netanjahu miniszterelnök és emberei között.
A harag két cikket érintett: az első a brit Jewish Chronicle-ben (szeptember 5), egy kicsi és befolyástalan újságban jelent meg; a másik pedig másnap a német Bild-ben, amely az ország legnagyobb és ennek megfelelően nagyon befolyásos újságja. Netanjahu a szeptember 8-i kabinetülés megnyitóján hivatkozott a Bild riportjára: ,,Felfedte, hogy a Hamász cselekvési terve az, hogy belső politikai nyomást gyakoroljon az izraeli kormányra.” Netanjahu a polgárokhoz fordulva azt kérte, hogy ne ,,essetek bele a Hamász csapdájába”.
- Szeptember 1-jén a hadsereg bejelentette, hogy megtalálta hat kivégzett túsz holttestét Gázában. A hírre válaszul széles körű tiltakozások törtek ki, követelve a túszok szabadulását lehetővé tevő megállapodást. Netanjahu érve az volt, hogy a Philadelphi-folyosót nem szabad feladni a megállapodásért.
Mindkét cikkben azt állítják, hogy a Hamász belső és nagyon titkos dokumentumait fedik fel, állítólag egyenesen Jechíje Szinwar számítógépéről valók vagy ő maga írta.
A szervezet vezetőjének gondolkodásmódja, utasításai és stratégiája mindkét cikkben pontosan azt tükrözi, amit Netanjahu előző heti beszédében és az általa adott interjúkban állított, hogy Szinwar megosztottságot próbál szítani az izraeli közvéleményben, nem igazán érdekli az alku, és azt tervezi, hogy a Philadelphi-folyosó alatti alagutakon keresztül túszokkal együtt Egyiptomba szökik, majd onnan Iránba.
A Jewish Chronicle állítása szerint a szökési információ ,,állítólag a Hamász egyik elfogott magas rangú tisztviselőjének kihallgatása során, valamint augusztus 29-én, csütörtökön, a meggyilkolt hat túsz holttestének hazahozatalának napján lefoglalt dokumentumokból derült ki”. Azonban a szárazföldi manőver kezdete óta begyűjtött dokumentumokat kezelő egységnek, és általában a hírszerző közösségnek fogalma sem volt arról, miről és kiről van szó. Miután kiderült, hogy a cikk valótlan állításokat tartalmaz, a lap megvált a cikk szerzőjétől és törölte az anyagot.
A német Bild-ben megjelent dokumentum vizsgálata során kiderült, hogy az egyáltalán nem Szinwar dokumentuma, vagy nem az ő gondolatait tükrözi, hanem a Hamász egy középrangú tisztviselőjének javaslata és az izraeli csapatok öt hónappal ezelőtt találták meg. A fő rész, amelyet az újság állítólag a dokumentumból idéz, miszerint a Hamász nem érdekelt a megállapodásban – egyáltalán nem szerepelt benne. ,,A dokumentumban szereplő információ más, a múltban meglévő azonos dokumentumokhoz kapcsolódik, nem számított új információnak” – mondta a hadsereg.
Az említett két dokumentum közzétételét egy harmadik dokumentum említése előzte meg Netanjahu egy héttel korábbi beszédében. ,,A Hamász azt a taktikát gyakorolja, hogy megoszt, szétszakít, meggyengít és végül leigáz” – mondta a miniszterelnök. ,,Hogyan csinálja ezt?” – töprengett, majd bemutatott egy diát egy kézzel írott arab nyelvű cetliről: ,,Itt van egy utasítás, amelyet katonáink magas rangú Hamász-tisztviselők alagútjában találtak. Egyébként a média azt mondta, hogy Szinwar volt, nem tudom garantálni, hogy Szinwar, de garantálom, hogy a Hamász magas rangú tisztviselői.”
Netanjahu folytatta: ,,Íme az eredeti dokumentum arabul, és itt a fordítása: ‘A túszokról készült fényképek és videók terjesztésének fokozása az általuk keltett pszichológiai nyomás miatt. Megtenni mindent a Gallantra nehezedő pszichológiai nyomás növelése érdekében. Folytatni a vonalat, hogy Netanjahu a felelős a történtekért. Kárt okozni az izraeli narratívában, mintha a szárazföldi hadművelet a túszok visszatérését szolgálná’. Ez a Hamász stratégiája. Meg akar osztani minket, belső szakadásra épít.”
A dokumentum célja a miniszterelnök szerint, ,,hogy a jövőnk és egzisztenciánk biztosításához fontos sarkalatos dolgokban hajoljunk meg… Nem fogok engedni ennek a nyomásnak, kiállom a még nagyobb nyomást is, és a népünk sem enged ennek a nyomásnak, mert a közvélemény többsége pontosan érti, amit mondtam. Nem az a fontos, hogy mit láttok elől, hanem hogy mit láttok a háttérben. Azt mondom Szinwarnak: felejtsd el, ez nem lesz.” Így zárta ezt a részt Netanjahu, amiből sokaknak az volt a benyomása, hogy ez megpecsételte a megállapodás sorsát is.
A beszéd másik részében Netanjahu kifejtette, miért tilos Izraelnek bármilyen módon, és egzisztenciális szükségszerűségből kivonulni a Philadelphi-folyosóról, akár 42 napra is: „Ez egyébként a túszok föld feletti csempészetét is megakadályozza. Foghatják és kicsempészhetik őket ebben a 42 napban, kicsempészheti őket a Sínai-félszigetre, ez néhány méter távolságra van. Át a kerítésen, és eltűnnek. Iránban vagy Jemenben jelenhetnek meg.”
Megválaszolatlanul hagyta azt a kérdést, hogy mi akadályozta meg a Hamászt abban, hogy mindezt megtegye a háború első nyolc hónapjában, amikor Izraelt megakadályozták abban, hogy belépjen a folyosóra.
A cetli, amelyre Netanjahu hivatkozott, nem Szinwarhoz kapcsolódott, ahogy azt már néhány hónapja lehozták. Izraelben jól ismerik a Hamász-vezér kézírását, és tudják, mit írt ő és mit nem. Netanjahunak igaza volt, de nem egészen pontosan, amikor azt állította, hogy egy másik Hamász-tagról van szó. Az igazság az, hogy Izraelnek fogalma sincs, ki írta a cetlit.
Izraelben ismerik a Hamász katonai szárnyának összes vezetőjének és általában a terrorszervezet legtöbb magas rangú tisztviselőjének kézírását. A cetlin lévő kézírást – nem. Lehet, hogy magas rangú, lehet, hogy nem. Mindenesetre ez nem egy olyan stratégia, amely az egyik fel parancsaként jött le, és amelyet valaki más fogadott el és hajtott végre.
,,A Hamász egy dokumentáló szervezet, amely megállás nélkül ír és katalogizál” – mondta a tiszt. „Tudjuk, hogy néz ki egy parancs a Hamászban. Itt nem ez a helyzet.”
The post Újabb letartóztatás a Miniszterelnöki Hivatal körüli biztonsági botrányban first appeared on Új Kelet Live.
