ujkeletlive

Sorozás, tartalékosok és egyenlőtlen teherviselés

Az október hetedikei Hamász mészárlások után felerősödtek a kritikák az ultraortodox közösségek katonai szolgálat elleni látványos tiltakozásai miatt. A több mint tíz éve különböző felállással, de tulajdonképpen hasonló célokkal működtetett Netanjahu-kormányok rendre a szőnyeg alá söpörték a problémát. A Szimchát Tóra-i támadások után kirobbant, és azóta is folyamatban lévő többfrontos háború teherviselése – megfelelő kormány szintű hozzáállás hiányában, szintén a társadalom nem-háredi katonáira hárul.

Az immár tizenötödik hónapja zajló harcok egyenlőtlenségei miatt egyre erősebb a társadalmi elégedetlenség, miközben a legutóbbi adatok szerint a sorköteles korú, de még be sem hívott jesiva tanulók száma, több mint 70 ezer. A törvény által előírt, és nagy nehezen végül kiküldött több ezer háredi sorozási behívókra csupán néhány százan jelentkeztek szolgálatra, nem egyszer közösségük agresszív ellenállásával harcolva.

A kötelező sorkatonai szolgálat, és a besorozás terén tapasztalható gondok mellett, azonban alig esik szó a tartalékos szolgálat terén tapasztalható egyenlőtlenségekről, egyrészt azért, mert mindenki természetesnek gondolja a terhek ilyen téren történő egyenlő megoszlását, másrészt azért, mert az adatok közzétételének késlekedése miatt, alig lehet bárkinek is fogalma a valódi helyzetről.

Az Információszabadság Mozgalom által benyújtott kérelemre a válasz egy év múltán érkezett meg. A szervezet közleménye szerint, ahogyan a hadsereg nyilvánosságra hozza a kötelező sorkatonai szolgálat adatait, úgy a jelenlegi helyzetben különösen fontos lenne a tartalékos szolgálatra vonatkozó elemzések közzététele. Annál is inkább, mivel a szervezet által végül kézhez kapott, és a Ynet által közzétett tartalékos szolgálatra vonatkozó adatok jellemzően nagy különbségeket mutatnak az egyes települések között, még annak ellenére is,  hogy hadsereg eddig mindössze a 2023-as [év végéig érvényes adatokat bocsátotta rendelkezésre.

A közzétett tételek arra vonatkoznak, hogy az egyes településeken a szolgálatra alkalmas lakosok közül hányan vettek részt aktív tartalékos szolgálatban, valamint hogyan alakult S háború kezdete óta településenként teljesített tartalékos szolgálati napok száma – az adatok itt megtekinthetőek.

  • megjegyzendő, hogy a közzétett lista 2023. december 31-ig aktuális adatokat tartalmazza, és bár azóta sok tartalékost további több száz napra mozgósítottak, a különbségek szembeötlőek, annak ellenére is, hogy az idei adatokat még nem lehet tudni, és a közzétett helyzet nem teljesen pontos, mivel 21 éves korig sokan még aktív katonai szolgálatban vannak, a 19-45 év korosztályt meghaladó idősebbek közül néhányan már mentesültek a tartalékos szolgálat alól, mások állandó szolgálatban vannak (és ezért természetesen nem tartalékosok), valamint vannak, akik egyéb okokból kaptak felmentést.

Tavaly október 7. óta a lakosság jelentős részét mozgósították tartalékos szolgálatra a különböző frontokon – Gázában, az északi határon, Libanonban, valamint Júdeában és Szamáriában – gyakran igen hosszú – akár több száz napra meghosszabbított időszakokra.

Összességében, Izrael 50 legnagyobb települése közül a leginkább mozgósított város Modi’in-Makabim-Reut, majd az adott korosztályhoz viszonyítva magas tartalékos arány tapasztalató Givatajim, Nesz Ciona, Hod Hasaron, Ramat Hasaron, Kirjat Ono, Ros Ha’ajin, Ra’anana, Tel-Aviv és Ramat Gan városok esetén.

Ezenkívül, nagyobb települések és tanácsi körzetek, mint például Soham, Gedera, Givat Smuel, Pardesz Hanna-Karkur, és Ma’ale Adumim esetén szintén nagyon magas a tartalékosok aránya.

Ezzel szemben az ultraortodox városok a lista utolsó helyein találhatók, ahol a tartalékosok aránya különösen alacsony a lakosság számához képest, a különbségek jól láthatók, ha ezeket a közösségeket összehasonlítjuk olyan településekkel, ahol a tartalékosok száma hasonló.

Bnei Brak – Izrael nyolcadik legnagyobb városa, több mint 220 ezer lakost számlál. De ennek ellenére a tartalékosok száma – az összlakosság 0,18%-a alacsonyabb, mint a Szamáriában található mindössze 6 ezer lakosú Silóban, vagy a Júdeai-sivatagban található 5 ezer lakosú Kfar Adumimban, ahol a tartalékosok száma több mint negyvenszerese a Bnei Brakban jegyzettnek. Tulajdonképpen Dalijat el-Karmel 18 ezer lakosával, és Jerohám 12 ezer lakosával több tartalékost küldött a háborúba.

Egy másik szempont a tartalékos szolgálatban eltöltött napok száma. Ennek megfelelően hasonló eredmények tapasztalhatóak, azaz tavaly év végéig Bnei Brak lakosai összesen 54 258 tartalékos napot teljesítettek – kevesebbet, mint a 10 ezer lakosú Cur Hadassza, a 6300 lakosú Bét El, vagy az 5 ezer főt számláló Alei Zahav mikro közösségek.

Amennyiben nagy általánosságban szemléljük az adatok arra utalnak, hogy a Júdeában és Szamáriában, a zöld vonalon túl található településeken kiugróan magas volt a tartalékosok száma, kivéve Beitar Illit ultraortodox település, ahol ugyan 70 ezer lakos él, de a tartalékosok száma – az összlakosság 0,08%-a, kisebb, mint a Jezréel-völgyben található alig kétezer főt számláló Szamsit közösség esetében. De megemlíthető a galileai Kaszra-Szmia – 9 ezer lakos, vagy szintén  alsó-galileai Hosája – kétezer lakos, ahol a tartalékosok aránya 35-ször magasabb, mint Beitar Illit esetén.

A szintén ultraortodox Modi’in Illit 5 kilométerre található az országos besorozási rangsor élén álló Modi’in-Makabim-Reuttól. Illit közel 90 ezer lakost számlál, de a tartalékosok aránya elenyésző, mindössze 0,04% az összlakossághoz képest, és megegyezik a mindössze ezer lakost számláló Micpe Natufával, és kisebb, mint a Szamáriában található alig 1600 fős Kfar Tapuach, vagy  az Asdod melletti 2000 fős Szátulim mosáv, vagy az alsó-galileai vallásos kibuc, az ezer lakosú Bét Rimon tartalékosainak száma. Az utóbbi felsorolt mikro közösségek által küldött tartalékosok aránya akár 80-szor magasabb, mint Modi’in Illit esetében.

A hadsereg adatai

Az Izraeli Védelmi Erők múlt hónapban ismét figyelmeztetett a munkaerő-válságra, amelynek megoldása a tartalékosok legalább két és fél hónapos szolgálatát jelenti 2025-ben: „Az állam köteles lesz jövőre ugyanazokat a kivételes támogatásokat és juttatásokat adni a tartalékosoknak.” Ezenkívül a hadsereg szerint a kötelező szolgálati időt három évre meg kell hosszabbítani.

Normál esetben, amikor nincs háború, a tartalékosok háromévente átlagosan 25 napot szolgálnak tartalékban. A háború elmúlt évében a harci katonák átlagosan 136 napot szolgáltak tartalékban, a parancsnokok pedig 168 napot.

A tartalékos katonák szolgálatra jelentkezési összesített aránya 85% volt az elmúlt évben. A háború kezdetén a hadsereg magas részvételi arányról számolt be, de a harcok elhúzódásával, különösen az elmúlt hetekben, ez a szám csökkent.

Az északon és délen folytatódó háború hátterében a hadsereg szerint gyorsan és azonnal növelni kell a hadkötelesek számát, elsősorban a kötelező szolgálati idő 36 hónapra való meghosszabbításával.

Jelenleg a férfiak 32 hónapig, míg a nők két évig szolgálnak. A tervezett változtatások értelmében 36 hónapig teljesítenek majd szolgálatot a harci és egyéb különleges beosztású női katonák is. Mindez annak ellenére, hogy a női harcosok toborzási aránya 16%-kal nőtt az előző évhez képest.

A hadsereg emellett azt tervezi, hogy megemeli a tartalékos szolgálatból való visszavonulási korhatárt. Jelenleg a katonák 40, a tisztek 45 éves korukban távozhatnak a hadsereg kötelékéből, a különleges szerepekörben lévők, például sofőrök, 49 éves korban. A terv szerint a katonák tartalékos szolgálata 45 évre, a tiszteké 50 évre, a különleges szerepekben lévőké pedig 52 évre nőne.

A hadsereg hangsúlyozta, hogy elmélkedett a női harcosok toborzása, és az első negyedévben több ezer első körös behívót küldtek ki az ultraortodoxoknak. ,,Minden besorozásra alkalmas személy ellen, aki nem jelent meg az első és a második idézésre – elfogatóparancsot adtak ki.”

Azok, akik több behívó parancsnot figyelmen kívül hagytak, nem hagyhatják el az országot, és a katonai rendőrség letartóztathatja őket, és katonai börtönbe kerülhetnek. Eddig mintegy 900 ország elhagyást tiltó parancsot adtak ki.

A hadseregnek jelenleg mintegy 10 000 új katonára van szüksége – akiknek 75%-a harci katona lesz –, de ebben az évben csak 3000 ultraortodox katona besorozását tudják biztosítani speciális igényeik miatt. Ez a hozzávetőleg az 1800 ultraortodox katonán felül jön, akiket évente besoroznak.

A nyár folyamán a hadsereg Állomány Igazgatósága 3000 behívót küldött ki 18-26 év közötti ultraortodox férfiaknak. A 3000-nek csak körülbelül 10%-át sorozták be a hadseregbe. Ez azt jelenti, hogy 85%-kal nőtt a hadsereghez csatlakozott ultraortodox katonák száma a korábbi évekhez képest.

A múlt hónapban kezdődött besorozási időszakban az Állomány Igazgatóság 7000 új behívóból kiküldi az első 1000-et az ultraortodox férfiaknak. A hadsereg azt reméli, hogy a következő behívókkal elérik a 2025 júniusára kitűzött 4800 ultraortodox katonát, de a hadsereg egyes tagjai szkeptikusak ezzel kapcsolatban.

A hadsereg szerint a fő kihívás nem a behívók kiküldése, hanem az ultraortodoxok hadseregbe való besorozásának és integrálásának menedzselése.

The post Háborús terhek, tartalékosok: kiemelkedő közösségek, és a sereghajtó ultraortodoxok first appeared on Új Kelet Live.