ujkeletlive

Levin ismét támadja a Legfelsőbb Bíróság elnökének kinevezését

A Legfelsőbb Bíróság ideiglenes és a végleges kinevezés előtt álló elnöke, Jichák Amit elutasította Járiv Levin igazságügyi miniszter újabb, felfüggesztésére irányuló kezdeményezését, mondván – „nem áll szándékomban engedni az ellenem az utóbbi időben folytatott szervezett rágalomhadjáratnak, melynek egyetlen célja, hogy megakadályozza kinevezésemet a Legfelsőbb Bíróság elnökévé, és aláássa a közbizalmat az igazságszolgáltatás iránt, ami az előre meghatározott cél. Jelöltségem továbbra is fennáll. Az összes felhozott állításra részletes és érdemi válaszokat adtam és fogok adni, melyek mindegyiküket cáfolják. Ezeket az ügyeket a Bírói Választási Bizottság elé kell terjeszteni döntésre.”

Jövő hét elején véget ér Levin újabb időhúzásra irányuló hosszabbítása, amelyet az igazságügyi miniszter a Legfelsőbb Bíróságtól kapott a Bírói Választási Bizottság összehívására, a Legfelsőbb Bíróság elnöke végleges kinevezése céljából. A héber média azonban úgy tudja, hogy a kormány eltökélt szándéka saját támogatta jelöltjének erőltetése a bírákat kiválasztó bizottság tagjaira – Levinnek jelenleg nincs többsége a bizottságban, olymódon, hogy Amit kinevezése esetén mandátuma végéig a testületben ne neveznek ki bírákat, megbénítva ezáltal az Eszter Hajut visszavonulása után az igazságügyi működését Levin kormányzati átpolitizálása irányába kényszerített törekvései szerint. 

Amit bíró nyilatkozata Levin tegnapi lemondásra való felszólítása után következett, melyet hosszadalmas levelében körvonalazott.

A médiában megjelent riportokra alapozva állítását, az igazságügyi miniszter világossá tette, hogy mindent megtesz Amit kinevezésének megakadályozása érdekében, szorgalmazva az összes állítás kivizsgálását, ugyanakkor arra szólította fel a címzettet, hogy saját maga kérelmezze a Legfelsőbb Bíróságnál jelöltsége felfüggesztését.

Levin a héber médiában megjelent úgynevezett leleplező publikációkra utalt, hangsúlyozva, miszerint az eset bármely közszereplő tisztségre pályázó jelölt esetében azonnali alapos vizsgálatot és teljes körű válaszadást tesz szükségessé a választó bizottság és a nyilvánosság számára a választás előtt. Semmilyen választás nem történhetne meg egy ilyen vizsgálat befejezése előtt.

Ebben az esetben – tette hozzá a miniszter nem lehet kétséges egy átfogó vizsgálat lefolytatása, hogy kizárják a felmerülő súlyos érdekellentétet – ami kizáró ok azon személyre vonatkozóan, aki az Izrael Állam Legfelsőbb Bíróságának elnöki székéért pályázik, azzal vádolva Amit bírót, hogy a legtöbb esetben még csak nem is említette ezeket a tényeket az ügy felei előtt, vagy a döntések elején, amelyeket Ön hozott.

Hosszas levele végén, az igazságügyi miniszter hozzátette, miszerint biztos abban, ha egy másik közszolgálati kinevezésről lett volna szó, amely Amit asztalára került volna, „habozás nélkül utasított volna az összes vizsgálati eljárás befejezésére a kinevezés előtt, majd azzal zárta, – „eljött az idő, hogy a törvény mindenki számára egyenlő legyen. Így kell lennie, és így kell látszania.”

A koalíció a Legfelsőbb Bíróság által meghatározott időpontot „látszatintézkedésnek” tekinti, amely lehetővé teszi, hogy Jichák Amit ideiglenes elnököt állandó elnökké válasszák, Levin pedig ilymódon tiltakozott két házon belüli konzervatív jelöltje, Dr. Aviad Bakshi, Dr. Rafi Biton elutasítása ellen, és annak ellenére, hogy a bizottságban Orit Sztruk [Vallásos Cionizmus] ellenszavazata mellett nem sok esélye van, tovább fogja blokkolni a választást, például azáltal, hogy rendőrségi vizsgálatot akar kikényszeríteni, annak ellenére, hogy az államügyészség, és maga a rendőrség szerint a bíróval szembeni 15 panasz megalapozatlan.

Az igazságügyi rendszer átpolitizálására irányuló kormányzati törekvések újabb fordulóján a Kneszetben tegnap megszavazták azt a törvényt, amely lehetővé teszi az igazságügyi miniszter, illetve az Alkotmányügyi, jogi és igazságügyi bizottsága számára, hogy részben meghatározza, hogy az Izraeli Ügyvédi Kamara miként használhatja fel saját pénzeszközeit.

A törvényt, amelyet Hanoch Milvidszki [Likud] kezdeményezett, a plenáris 52-45 arányban hagyta jóvá a második és harmadik olvasatban.

Az ügyvédi kamara elleni törvény, amelyet ma este fogadott el a Kneszet, az igazságszolgáltatási rendszer és a kapuőrök elleni romboló kampány része,” – nyilatkozta Amit Becher, a jogi testület vezetője, hozzátéve miszerint a jogalkotási folyamatot az ügyvédi kamara és megválasztott elnöke megfélemlítésére és zsarolására tett kísérlet, hogy lehetővé tegyék a Legfelsőbb Bíróság elnöke kiválasztásának meghiúsítását, és hogy olyan bírákat válasszanak, akiket Levin igazságügyi miniszter akar.

Az ügyvédi kamara két tagot delegál a bírákat kiválasztó bizottságba, a tegnapi törvény célja a kamara gyengítése, illetve befolyásolása a bizottsági választásokra irányulóan.

Hútik, MBS és Trump a háború befejezésére irányuló törekvései

Donald Trump elnök tegnap telefonon beszélt Mohammed bin Szalmán [MBS] szaúdi trónörökös, – közölte a szaúdi állami hírügynökség, hozzátéve azt is, miszerint a trónörökös közölte az elnökkel, miszerint Szaúd-Arábia a következő négy évben 600 millió dollárral növeli amerikai beruházásait.

A két vezető közötti beszélgetés röviddel Trump hivatali beiktatása után történt, jelezve az elnök korábban is hangoztatott prioritásait az Ábrahám Egyezmény bővítésére vonatkozóan, különös tekintettel Izrael és Szaúd-Arábia közötti normalizációs megállapodásra.

A szaúdi vezetés mellett, az Egyesült Emírségek és Izrael számára is jó hír, miszerint Trump elnök szintén tegnap jelentette be, hogy visszaállítja a jemeni húti lázadók terrorszervezetté való minősítését.

A végzés hangsúlyozta, hogy a hútik civilek ellen indítottak támadást Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Izraelben, és több mint 100 alkalommal támadtak kereskedelmi hajókat, a Vörös-tengeri tengeri kereskedelmi forgalom egy részét átirányításra kényszerítve, ami hozzájárult a globális inflációhoz. Trump utasítása szerint a külügyminisztérium és az USAID felülvizsgálja a Jemennek nyújtott összes amerikai segélyt, és megszüntet minden olyan projektet, támogatást vagy szerződést, amely a hútiknak kedvezhet.

Az elnök ezirányú korábbi döntését, 2021-ben Biden akkori elnök fordította vissza, azzal indokolva a döntést, hogy az ENSZ és más humanitárius szervezetek segélyt tudjanak juttatni a jemeni civileknek. A gázai háború árnyékában a hútik hónapok óta kereskedelmi hajókat támadtak meg a Vörös-tengeren, illetve rakétákkal és drónokkal támadták Izraelt, a Biden-kormányzat nemzetközi koalíció mozgósításával lépett fel ellenük. A Trump által kezdeményezett gázai tűzszünet és a túszmegállapodás bejelentése után a hútik közölték, hogy felfüggesztik támadásaikat.

A régió békéjének visszaállítása érdekében, Marco Rubio amerikai külügyminiszter tegnap este telefonbeszélgetést folytatott Abdullah bin Zayed, az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterével, amely során „megvitatták a gázai tűzszüneti megállapodást, a túszok szabadon bocsátását és a Gázának szánt humanitárius segélyt,” – áll Rubio hivatalának közleményben, hozzátéve, hogy a külügyminiszter „megerősítette a megállapodás jelentőségét a regionális biztonság és stabilitás szempontjából, valamint a végrehajtás folytatásának szükségességét.”

Emellett, a telefonbeszélgetés során Rubio hangsúlyozta annak fontosságát is, miszerint folytatni kell a megbeszéléseket „a Gázai övezet hosszú távú kormányzására és biztonságára vonatkozó konfliktus utáni tervezésről,” – áll hivatalának közleményében.

Hivatalába frissen kinevezett Rubio tegnap beszélt Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel is, és közölte, hogy „várakozással tekint a közös érdekek előmozdítása elé Szíriában, Libanonban, Gázában és azon túl, miközben az amerikai külügyminiszter „hangsúlyozta az Irán és megbízottjai által jelentett fenyegetéseket.”

Rubio, továbbá „elismerését fejezte ki Szaúd-Arábia partnerségéért és a regionális béke és stabilitás előmozdítására tett erőfeszítéseiért,” – közölte hivatala.

Az amerikai külügyminiszter tegnap először beszélt Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel, miközben hangsúlyozta, miszerint „az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott szilárd támogatásának fenntartása Donald Trump amerikai elnök számára kiemelt prioritás.”

A miniszter gratulált Netanjahunak „a Hamász és a Hezbollah elleni izraeli sikerekhez, és ígéretet tett arra, hogy fáradhatatlanul dolgozik a Gázában fogva tartott túszok kiszabadítása érdekében,” hozzátéve, hogy várakozással tekint az „Irán által jelentett fenyegetések kezelése és a béke lehetőségeinek keresése elé,” – közölte hivatala.

The post Hútik, MBS és Trump a háború befejezésére irányuló törekvései, és Levin bojkottja first appeared on Új Kelet Live.