ujkeletlive

Október hetedikei állami vizsgálóbizottság – Netanjahu szerint nem aktuális

A Legfelsőbb Bíróság decemberi ítélete, ami kötelezte a kormányt, hogy 60 napon belül tartson meghallgatást a Hamász 2023. október 7-i támadásnak körülményeivel kapcsolatos állami vizsgálóbizottság felállításáról, négy órás meddő vita után tegnap késő este azzal ért véget, hogy 90 napon belül újabb ülést hívnak össze az ügyben.

A meghallgatás előtt a Hamász által elhurcolt foglyok és családtagjaik levelet küldtek a kormány minisztereinek, amelyben állami vizsgálóbizottság létrehozására szólították fel őket, hangsúlyozva, hogy – „a megállapodás második szakaszának végrehajtása, az összes fogvatartott visszatérése és egy állami vizsgálóbizottság felállítása nemcsak az állam velünk szembeni kötelessége, hanem erkölcsi kötelessége minden izraeli állampolgárral szemben. A katonákkal szemben, akiket azért küldenek, hogy megvédjenek minket, és az itt élő polgárokkal szemben, akik hisznek abban, hogy az állam mindent megtesz az ő védelmükért. Nem engedhetjük, hogy a felelősségvállalástól való félelem megakadályozza az igazság feltárását.”

Az állami vizsgálóbizottság létrehozására irányuló petíciót több civil szervezet és 86 korábbi Kneszet-képviselő nyújtotta be, és széleskörű támogatást kapott a meggyilkoltak és az elraboltak családjai körében. A tavaly decemberi Legfelsőbb Bírósági tárgyaláson David Mintz bíró éles kritikával illette a kormányt, amiért eddig egyetlen meghallgatás sem történt a témában, ezt követően döntött a 60 napos kötelezettség mellett.

A tegnap esti kényszerű meghallgatáson nem történt szavazás, és kizárólag technikai jellegű volt. A vita során Binjámin Netanjahu miniszterelnök határozottan ellenezte az állami vizsgálóbizottság létrehozását, mondván: – „nem lehet azt állítani, hogy a háborúnak vége.”

A Sábák belbiztonsági szolgálat főnöke Ronen Bar és az elhurcoltak hozzátartozóinak részvételre irányuló kérését elutasították.

Bar kérésének elutasítását állítólag azzal indokolták, hogy a meghallgatásra kizárólag a kabinet miniszterei kaptak meghívást. A meghallgatáson résztvevő Gali Baharav-Miara főügyész, azonban rákérdezett, hogy miért nem teszik közzé a Sábák vezetője által csatolt álláspontját, ami hangsúlyozza, hogy „a kormány által létrehozott vizsgálóbizottság, ellentétben egy állami bizottsággal, költségvetését a kormánytól kapja, ami helytelen befolyást gyakorolhat, ellentétben egy állami bizottsággal, melynek költségvetése az igazságszolgáltatási hatóságtól érkezik.”

A héber média által idézett vita ezt követően a jelenlévő miniszterek a Sábák vezetője, a főügyész és Legfelsőbb Bíróság elleni végtelen támadásban merült ki.

Bar meghívását illetően kialakult vita hevében a miniszterelnök az asztalra csapott és dühösen kijelentette: „egy hivatalnokról van szó, miért releváns az ügyben? Ez teljes abszurdum. Milyen felhatalmazással nyilvánít véleményt anélkül, hogy megkérték volna, ráadásul olyasmiről, ami egyáltalán nem tartozik rá?” A főügyész azonban azt válaszolta: „a hágai bíróságnak bemutattuk, hogy szándékunkban áll egy állami bizottságot létrehozni, ezen nem változtathatunk,” – mire Netanjahu megkérdezte – „ki hagyta ezt jóvá?” – „Ön, uram,” – közölte Baharav-Miara.

A főügyész továbbá közölte a miniszterekkel, hogy amennyiben nem hoznak létre egy állami vizsgálóbizottságot, úgy nekik kell megindokolni, hogy miért nem teszik meg, mire Netanjahu csak annyit válaszolt – „hihetetlen.”

A jelenlévő miniszterek hevesen ellenezték a bizottság felállítását – Gideon Sza’ar külügyminiszter kivételével, miközben a főügyész jelenlétét kifogásolták, mondván a kormányt úgyis Michael Ravilo ügyvéd fogja képviselni a bíróságon, ezért Baharav-Miara véleménye nem számít.

  • Eközben, a 12 csatorna kiszivárogtatta Mose Gafni [Jajadut HaTora] és az állami vizsgálóbizottság felállítását sürgető gyászoló családok közötti múlt heti beszélgetést. Egy ilyen bizottságot, amelyet köztudottan egy nyugalmazott Legfelsőbb Bírósági bíró vezetne, akit a testület jelenlegi elnöke nevezne ki, Gafni szerint Netanjahu határozottan ellenezne, hozzátéve azt is, hogy egy ilyen testület hivatalának végét jelentené. A kiszivárgott beszélgetés szerint Gafni eléggé egyértelműen azt mondja, hogy mindazok, akik ellenzik az állami vizsgálóbizottság létrehozását, azt sugallják, hogy az október hetedikei mészárlások miatt a Legfelsőbb Bíróság egyedül a hibás, mert „nem lőni, és nem ütni” ítéleteket hoztak, ami szerintük meggátolta a terrorizmus elleni harcot.

    „Ez nem igaz. A Legfelsőbb Bíróság nem…” – mondja az egyik résztvevő, mire Gafni hangsúlyozza – „nem azt mondom, hogy ez igaz.” Továbbá, hozzáteszi, hogy a Likudban azt állítják, hogy egy bíró által vezetett állami vizsgálat eredménye már előre eldöntött lenne – „az állami vizsgálóbizottság azt jelentené, hogy Netanjahu haza megy.”

  • A jelenlévők úgy vélekedtek, hogy „mindenkinek az igazat kell mondania” egy ilyen bizottság előtt, megjegyezve azt is, hogy a talán a miniszterelnök elleni elmarasztaló eredmény miatti félelem tartja vissza a többieket a vizsgálóbizottság felállításának támogatásától, mire Gafni azt válaszolta – „jó, hogy ezt mondtad,” majd végül azt is hozzátette, hogy nem szereti a jelenlegi koalíciót, de nincs más lehetősége.

A meghallgatáson a miniszterelnök valóban határozottan ellenezte az állami vizsgálóbizottság létrehozását, mondván: „még számos kihívás áll előttünk. Nem lehet azt mondani, hogy a háborúnak vége. Nem kerülhetünk olyan helyzetbe, ahol minden érintett szereplő ügyvédekkel van elfoglalva ahelyett, hogy az Izrael előtt álló nagy célokra összpontosítana.”

A kabinet miniszterei közül az október hetedikei mészárlások során ellenzékben ülő Száár az egyetlen, aki támogatta az állami vizsgálóbizottság létrehozását, ugyanakkor egy jogszabály-módosítás lehetőségét kínálta fel mentőövként, ami felhatalmazná a kormányt, hogy a Legfelsőbb Bíróság tetszőleges korábbi elnökeit vagy elnökhelyetteseit bízza meg a bizottság összetételének meghatározásával.

Járiv Levin igazságügyi miniszter [Likud] a Legfelsőbb Bíróság és a frissen megválasztott – szerinte illegitim elnöke elleni támadásokkal hárította a bizottság összehívásának létjogosultságát. Hasonló véleménnyel csatlakozott Slomo Karhi kommunikációs miniszter [Likud], mondván a Legfelsőbb Bíróság ítéleteivel a terroristákat támogatta, ezért nem dönthet a bizottság tagjait illetően, míg Becalel Szmotrics pénzügyminiszter [Vallásos Cionizmus] szerint nincs idő évekig tartó bizottsági vizsgálatra, szerinte gyorsan működő megoldásra van szükség, mondván – „nincs két évünk várni, és nem akarom, hogy tisztek ügyvédekkel jelenjenek meg. Mindenki mondja el tisztán és becsületesen a saját igazságát, inkább egy katonai vizsgálat módjára, mint egy állami vizsgálóbizottság formájában.”

A késő éjszakába nyúló vitán a jelenlévő miniszterek kizárólag a főügyész és Legfelsőbb Bíróság elleni vádakkal voltak elfoglalva, ami a miniszterelnök érdeklődését nem keltette fel, és már a meghallgatás közepe táján elhagyta a termet, a többség pedig követte példáját.

Túszalku, és Trump újabb bejelentései

A túsz- és tűzszüneti megállapodás első 42 napos fázisának félidejét meghaladóan, és jó egy hetes halasztást követően Binjámin Netanjahu miniszterelnök a kabinet keddi összehívását tervezi, ami feltételezhetően jóváhagyja Izrael követeléseit a megállapodás második szakaszának elfogadására vonatkozóan, és amit a Hamász terrorszervezet várhatóan el fog utasítani.

Az eredeti vázlat szerint a tűzszünet első 42 napja után a háború befejezésére és az összes többi fogvatartott túsz kiszabadítására irányuló megállapodásnak kellene következnie, és ennek megfelelően a miniszterelnök tervei szerint Izrael hajlandó végleg elállni a harcok folytatásától, amennyiben a Hamász vezetőségét száműzik Gázából, a terrorszervezet katonai szárnyát lefegyverzik, és természetesen az összes túszt szabadon engedik. A megállapodás hátterében, emellett Donald Trump bejelentése áll, ami a Hamászon kívül a teljes gázai populáció végleges kitelepítetését tervezi a háború befejezését követően.

A dohába utazó megváltozott összetételű tárgyalócsoport addig nem rendelkezik felhatalmazással a második fázist illetően, ameddig a kabinet nem hoz megfelelő döntést a tárgyalások további folytatására vonatkozóan.

Az Izrael által (is) aláírt túszalku szerint azonban az első szakasz megállapodása már lezártnak tekinthető, ezért tartalmának megváltoztatására irányuló próbálkozás nem kötelező érvényű egyik fél számára sem, így a 42 napos tűzszünet után Becalel Szmotrich pénzügyminiszter követelni fogja a harcok újrakezdését.

Elhatározását hangsúlyozva, Szmotrics tegnap kijelentette, hogy a terrorszervezet követelései, beleértve hatalmon maradásukat is, veszélyes precedenst teremtenek a jövőre nézve – „mi lesz a következő lépés? A terrorszervezetek újabb izraelieket rabolnak el, és izraeli kivonulást követelnek Júdeából és Szamáriából, telepek kiürítését, és egy palesztin állam létrehozását a foglyok szabadon bocsátása fejében? Ez egy vörös vonal, amit tilos átlépni. Lesznek, akik azt mondják, hogy ezt a vonalat már átléptük azzal, hogy beleegyeztünk a Necarim-folyosó elhagyásába és az gázaiak visszatérésének engedélyezésébe a térség északi részére. Ez igaz, és ez az egyik oka annak, hogy elleneztük az egyezséget. De ez egy átmeneti és visszafordítható lépés, amit nem szabad veszélyes lejtővé változtatni.”

Szmotrics korábban azt állította, hogy az előbb említett kivonulás és a gázaiak visszatérése északra kilépését eredményezi a kormányból. Tegnapi nyilatkozata szerint az eseményeket csak átmenetinek nevezve, végül azt állította – „ezt a vörös vonalat tilos átlépni. Nem fogjuk hagyni, hogy politikai lépéseket erőltessenek ránk egy túszszabadítási megállapodás keretében. Egyetlen felelős vezető sem hoz politikai döntéseket, és nem hódol be politikai diktátumoknak egy ilyen megállapodás részeként. Aki ezt megteszi, nem méltó arra, hogy vezető legyen. A kormányunk nem fog meghajolni az őrület előtt.”

A megállapodás ötödik körében a Hamász terrorszervezet szombaton szabadon engedte Or Levi (34), Elijahu Sarabi (53) és Ohad Ben Ami (56) október hetedikén elhurcolt túszokat. Az előző hetekben túszok relatív jó állapotban hazatérők után, a szombati  képek látványa sokkolta az országot. A járni alig tudó állapotban átadott túszok láttán a felháborodott közvélemény az összes elhurcolt azonnali szabadon bocsátását követelte. A szombat esti tüntetéseken, illetve a közösségi médiában közvetített üzenet, elsősorban a túsz és tűzszüneti megállapodás első szakaszát a felektől kikényszerítő Donald Trump elnökhöz szól.

Az elnök az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva megerősítette, hogy a Hamász által szombaton szabadon engedett három izraeli túsz soványnak és törékenynek tűnő alakja a náci Németországban élő zsidókra hasonlít, és arra figyelmeztetett, hogy „egy bizonyos ponton el fogjuk veszíteni a türelmünket.”

„Úgy néz ki, mintha egy hónapja nem ettek volna, és hogy olyan emberekről van szó, akik viszonylag kevés évvel ezelőtt még egészségesek voltak, és ha ma rájuk nézel, úgy néznek ki, mintha 25 évet öregedtek volna, szó szerint úgy néznek ki, mint a holokauszt túlélőinek régi képei, ugyanez a helyzet. Erre semmi okuk nincs,” – közölte Trump, majd hozzátette, hogy a jelenlegi tűzszüneti és túszmegállapodás szerint a foglyoknak „folyamatosan ‘csepegtetni’ kell, de nagyon rossz állapotban vannak, brutálisan, borzalmasan bántak velük. Még azok is, akik korábban kijöttek, valamivel jobb állapotban voltak, de lelkileg nagyon rosszul bántak velük. Ki tudná ezt elviselni?”

Az elnök ugyan hangsúlyozta, hogy „egy ponton el fogjuk veszíteni a türelmünket,” de nem adott konkrét választ a többi túsz kiszabadítására vonatkozóan.

Szintén az elnöki gépen, cáfolva kormányának számos tagja, illetve a Fehér Ház szóvivőjének korábbi közleményeit, Trump ismételten azt állította, hogy szándékában áll megvenni és birtokolni a gázai-övezetet. Az elnök szerint elkötelezett amellett, hogy az Egyesült Államok megvásárolja és birtokolja Gázát, de a palesztin enklávé egyes részeit átadhatja más közel-keleti országoknak, hogy segítsenek az újjáépítésben, hangsúlyozva, hogy „Gáza a jövőbeni fejlesztések elsődleges helyszínévé fog válni.”

Ugyanakkor, az arab országok, és különösképpen Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös egyértelmű elutasítását figyelmen kívül hagyva, azt állította, hogy hamarosan találkozik a szaúdi trónörökössel, illetve Abdel-Fattah el-Sziszi egyiptomi elnökkel, és ezúttal kihagyva Jordániát a sorból, azt állította, hogy számítása szerint mindketten beleegyeznek a palesztin menekültek befogadásába.

Az egyértelműen elutasító rijádi közleményeken kívül, nem tudni arról, hogy a szaúdi trónörökös bármilyen más kommunikációt, illetve találkozást tervez a gázaiak – országába való kitelepítését illetően, ettől függetlenül Trump hozzátette, hogy az Egyesült Államok eseti alapon megvizsgálhatná a palesztin menekültek befogadásának lehetőségét, és hogy „gondoskodni fog a palesztinokról, illetve biztosítani fogja, hogy ne öljék meg őket.”

Az elnök bejelentését megelőzően néhány órával korábban, Netanjahu a 14-es csatornának adott interjújában elhintette a normalizációért cserében a gázaiak szaúdi kitelepítetését, dicsérve Trump ezirányú terveit. A riporter Ja’akov Bardugo „szaúd-arábiai palesztin államról” szóló nem túl diplomatikus megjegyezését ugyan a miniszterelnök viccnek állítva be korrigálta, majd hozzátette, hogy „Szaúd-Arábiának valójában nagy, üres területei vannak…”

Az arab világban azonban kevésbé tartották viccesnek a miniszterelnök megjegyezését. Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma közleményben utasította el az elhangzottakat – „amikor Netanjahu miniszterelnök palesztin államról beszél Szaúd-Arábiában, az a nemzetközi jog megsértése.” Egyiptom hasonlóan reagált, mondván, hogy az interjúban elhangzottak a diplomáciai protokoll megsértése.

Az érintett Szaúd-Arábia közleménye egyértelműen hangsúlyozza, hogy a Királyság biztonsága, amelyben csak saját szaúdi állampolgárok élnek állandó jelleggel, vörös vonal, emellett a rijádi külügyminisztérium már eleve kijelentette, hogy „valódi palesztin állam nélkül nincsenek szándékok diplomáciai (vagy gazdasági) kapcsolatok fenntartására Izraellel.”

A hónap végére összehívott kairói vészhelyzeti arab csúcstalálkozón fognak dönteni a gázai palesztinok, illetve a vitatott területekre [Júdea és Szamária] vonatkozó közös álláspontról, ami az eddigi nyilatkozatok alapján, nem feltétlenül Trump gázai riviérára irányuló több száz milliárd dolláros költségeinek finanszírozását fogja tartalmazni, a helyiek kitelepítése mellett.

The post Az október hetedikei állami vizsgálóbizottság Netanjahu szerint háborúban nem aktuális first appeared on Új Kelet Live.