Avi/ujkelet.live

A háború 511. napja: Az Izraeli Védelmi Erők tegnap este közzétette az október 7-i mészárlás nyomozásának fő fejezeteit. A vizsgálat feltárta azokat a lépéseket, amelyek a mészárlást megelőző hírszerzési kudarchoz, a Hamász terrorszervezet általi megtévesztéséhez vezettek, és azt, hogy mi vezetett a koncepcióhoz. A nyomozás több olyan pontra is rámutat a támadást megelőző évtizedben, amelyeket drámainak tartanak, de Izraelben nem tudták, hogyan kell olvasni a valóságot.

A hadsereg vizsgálata október 7-ről – I. rész

A vizsgálat a kudarcot ,,egy koncepció klasszikus hírszerzési kudarcaként” határozta meg, és megállapította, hogy a valóság megértését illetően óriási hiányosságok voltak. A nyomozás szerint a hírszerzés számos jel ellenére nem ismerte fel a háborús szándék valóságát, és nem mérte fel megfelelően a Hamász képességeit. Jechíje Szinwar hatalomra jutása és szándékainak félreértelmezése Izrael részéről, a „Jerikó Fala” terv fogadása, valamint a Falak őrzője hadművelet utáni meggyőződés, hogy a Hamászt elrenttentették, annak ellenére, hogy a terrorszervezet megerősödve került ki a harcokból.

A Hamász tervének kidolgozása

A nyomozás a 2014-es Erős szikla hadművelettől a 2021-es Falak őrzőjén keresztül az október 7-i mészárlásig vizsgálta az események menetét. Az Erős szikla hadművelet után a Hamász elkezdte intézményesíteni katonai alakulatait, és először jött létre egy vezérkari parancsnoki lánc. Adigra Szinwar és a Hamász vezérkari főnöke, Muhammad Deif voltak a vezetők. A hadműveleti parancsnokságot Raed Sza’ad vezette.

A hadművelet után a Hamász támadási tervet fogalmazott meg, amelyet 2019-ben hagytak jóvá, de a Falak őrzője idejére a terv még nem volt elég kiforrott, ráadásul nem volt elég terrorista a Nukbában, és a koronajárvány időszaka is befolyásolta a terrorszervezet haderő-bevetési képességét. A terv szerint a terroristáknak szóló utasítások a következők voltak:

,,A Nukbának meg kell támadnia a Gázai Hadosztályhoz tartozó zászlóaljakat és századposztokat, hogy megsemmisítse azokat. A kibucokat is meg kell támadniuk, hogy túszokat ejtsenek, megsemmisítsék és ideiglenesen elfoglalják a közösségeket öt zászlóalj segítségével.”

A Falak őrzője hadművelet jelentős fordulópont volt. Izrael bejelentése, miszerint a Hamász alagútjait „a metrót” támadta, azt az elképzelést vonta maga után, hogy súlyos csapást mért a Hamászra, elrettentést teremtve. A gyakorlatban a Hamászt nemhogy elrettentette, de rájött, hogy sikerült szembeszállnia Izraellel. Megértette, hogy egy széleskörű rajtaütéssel károsíthatja Izrael hatalmát, és a jeruzsálemi Al-Aksza ügye pedig az egész iráni tengelyt maga köré egyesíti.

A Falak őrzője a kompetencia érzését adta a Hamásznak. Ezt követően a „Jerikó-terv” frissítésre került, és kimondta: ,,A Gázai Hadosztály védelmének megtörése az első vonalbeli városok – Askelon, Szderot és Netivot – elérése érdekében három részből áll: A frontvonal átlépése, a hadosztály fő katonai állásainak megsemmisítése vagy semlegesítése, az első vonal elérése és szabotázsműveletek végrehajtása.”

Ezen túlmenően a Hamász úgy döntött, hogy kerülni kell a ,,taktikai választ igénylő” eseményeket, és ezt a csendet stratégiai megtévesztésként kell használni, párhuzamosan a „projekt” melletti elkötelezettséggel. Utólag ezt úgy értették, hogy a Hamász azon fáradozott, hogy meggyőzze Izraelt arról, hogy érdekelt a csendben, és a gazdasági jólét érdekében dolgozik.

A kapcsolat a Hezbollah terrorszervezettel és a támadásra vonatkozó döntés

2022 májusában a Hamász politikai szárnyának vezetője, Iszmail Hanije ezt írta Szinwarnak: „Találkozót tartottunk [Hasszán] Naszrallah-val, áttekintettük a stratégiai utat. Egy mélyreható vita után Naszrallah álláspontja egyértelmű és határozott volt, és kijelentette, hogy az első forgatókönyvet támogatja, mert az egy reális forgatókönyv, amely megvalósítható – nevezetesen Izrael elpusztítása.”

Ettől kezdve a Gázai Hadosztály megsemmisítésének tervezése felgyorsul. 2022 végén választásokat tartottak Izraelben. A Hamász úgy döntött, hogy a 2023-as év „kihívásokat és lehetőségeket fog rejteni”. A terrorszervezet 2023 első felében érte el a készenléti csúcsot.

A kutatási részleg hangsúlyozta, hogy a vizsgált adatok szerint nem találtak bizonyítékot arra, hogy a kormány igazságügyi reformterve elleni tiltakozások a támadás időpontjának kitűzéséhez vezettek volna. Hangsúlyozták, hogy a Hamász már ezt megelőzően is készült a támadásra. Nem zárható ki, hogy a 2023-as izraeli belső válság hozzájárult ahhoz, hogy a Hamász megértse a terv végrehajtásának stratégiai körülményeit. Emellett a Hamász úgy döntött, hogy visszafogja magát az erőszak alkalmazásában, miközben félrevezető képet alakított ki Izraellel kapcsolatos szándékairól.

A Hamász úgy döntött, hogy felkészül arra, hogy a tisri ünnepek alatt támadást indít. Szinwar feltételezte, hogy ha elindítja a háborút, az iráni tengely csatlakozik hozzá – ez nem így lett.

Az előzetes eseményekről és a határon egy hónappal korábbi tüntetések időpontjáról a vizsgálat azt írta: ,,Nem zárható ki annak lehetősége, hogy megtévesztés, de vannak alternatív magyarázatok is. Az offenzíva terv aktiválásáról legkésőbb szeptember végén, október 7-e előtt néhány nappal szűk, titkos körben született döntés.”

Hogyan értelmezte az izraeli hadsereg a Hamászt a mészárlás előtt?

A Hamászt és Szinwart „pragmatikusnak” tekintették a mindennapokban, de nem adták fel „Palesztina felszabadításának” vízióját, stratégiai eszköznek tekintették a hatalmat, és vezető stratégiának a megállapodás és a csend fenntartását. A kiemelt figyelmet a terrorszervezet Júdea és Szamáriában végzett tevékenysége kapta.

Az értékelés szerint a Hamászt elrettentették, hosszú ideig tartózkodott az eszkalációtól, ahogyan a Palesztin Iszlám Dzsihád elleni körben sem csatlakozott a harcokhoz. A háborúhoz vezethető forgatókönyvek a katonai hírszerzés értékelése szerint az egyik fél lépéseinek félreértéséből fakadhatnak, vagy valamiből, ami a Hamászt reakcióra kényszeríti.

A Falak őrzője után volt egy értékelés, amely megerősítette a Hamász háború elleni elrettentését. A gondolat az volt, hogy Szinwar úgy gondolta, hogy hibát követett el, amikor elindította a hadműveletet, ami csapást mért a Hamász katonai szárnyára. Az értékelés szerint a Hamász a védelemre és rakétafegyverzetére összpontosít. A támadó oldalon az volt a felfogás, hogy minimális erőfeszítéseket tett a beszivárgásokra és dróntámadásokra való felkészülésre, de ezek az előkészületek korlátozottan, és főleg propagandacélokat szolgáltak. Az offenzíva középpontjában az alagutak álltak terrortámadásokhoz.

A katonai hírszerzés 2023-as értékelése szerint nőtt a több frontra kiterjedő eszkaláció lehetősége, mivel az izraeli elrettentés csökkent és Izrael gyengeséget mutat a belpolitikai konfliktusok miatt, de a veszély nem a Gázai övezetből fenyeget. Az akkori értékelés szerint a Hamász ragaszkodik a nyugalom fenntartásának stratégiájához a Gázai övezetben, és Júdeára és Szamáriára összpontosít.

Hiányosságok a Hamász megértésében

A vizsgálat bemutatta azt a szakadékot, amely a hírszerzési megállapítások és a valóság között idővel kialakult. Szinwar 2017-es felemelkedésétől, a széles körű offenzíva indítására irányuló szándékának elmulasztása, a megállapodás megtévesztésén át a figyelmeztetés hiányáig 2023-ban:

  1. Az Erős szikla hadművelettől (2014) egészen Szinwar 2017-es hatalomra kerüléséig a valóság megértése a kutatási részlegnél teljesen helyes volt.
  2. Szinwar felemelkedése után a stratégiája egy Izrael elleni nagyszabású katonai offenzíva előmozdítására a Hamász végső céljainak eléréséhez, vezető stratégiává vált.
  3. A 2019-től és minden bizonnyal 2021-től kezdődő megállapodás céljának megértését elmulasztották, pedig az a polgári helyzet javításának átmeneti és kifinomult eszköze volt, amely nem alternatíva a belátható jövőbeni katonai lépés végrehajtására. A hírszerzés az eszkaláció elkerülését tévesen a háborútól való idegenkedés kifejezéseként értelmezte.
  4. A Falak őrzője után Hamászban kialakult képességérzet és a többfrontos meglepetésháború vázlatának elmulasztása.
  5. 2016-ban, miközben Izrael a korszerűsített gázai határkerítést építette, a Hamász hadműveleti főnöke, Raed Szaad elkezdett egy tervet összeállítani a „Gázai Hadosztály” – az izraeli hadsereg gázai határon lévő regionális hadosztálya – védelmének megtörésére.
  6. A katonai hírszerzés 2018-ban megszerezte a terv egyik első változatát. Nem történik semmi.
  7. Az Izrael elleni nagyszabású támadás ötlete lassan formális tervvé vált a Hamászban, és 2019-ben hivatalosan is jóváhagyták.
  8. 2023-ban elmulasztottak figyelmeztetni a Hamász háború indításra való felkészülésére, holott egyre nőtt a több frontot érintő eszkaláció és az elrettentés elvesztésének lehetősége. A mészárlás éjszakájáig nem adtak ki figyelmeztetést.

A vizsgálat tíz olyan jelentős pontra mutatott rá Szinwar ötletének kidolgozásának idővonalában, amely riasztást kellett volna eredményezzen a hírszerzésnél. Úgy mutatták be, mint elszalasztott lehetőségeket, amelyek megváltoztathatták volna a koncepciót:

  1. 2017 – Szinwar felemelkedése és a súlypont eltolódása a Gázai övezetre: A katonai hírszerzés nem vette figyelembe a Hamász átfogó céljainak előmozdítását célzó katonai stratégia növekvő dominanciáját.
  2. 2018 – Hírek a támadótervről és további taktikai információk: Kiosztottak egy dokumentumot, amely szerint ,,a Hamász katonai szárnyában lévő hadműveleti parancsnokság egy proaktív offenzív műveletet dolgozott ki, hat zászlóaljjal, amelyek 3000 harcosból állnak, hogy megtámadják és átvegyék a bázisokat és közösségeket.”
  3. 2021 – Falak őrzője hadművelet: A hírszerzés nem ismerte fel a hadművelet utáni képességérzetet a Hamászban és a többfrontos háború stratégiai vázlatát. A katonai hírszerzés 2021-ben közzétett dokumentuma szerint „A Hamászt meglepte a Jeruzsálem rakétázásra adott izraeli válasz ereje… A mozgalom elkeseredett, és rehabilitációra szorul. A katonai szárny jelentős károkat szenvedett, beleértve földalatt is.”
  4. 2022 – A Jerikó Fala ismerete és további információk: A hírszerzés elmulasztotta a háború gondolatának valóságát egy nagyszabású elit offenzív terv létezéséről és a végrehajtására való növekvő készséggel.
  5. 2019, 2022, 2023 – A Hamász elkerülte a részvételt a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet elleni harc fordulóiban: A hírszerzés ezt annak bizonyítékaként magyarázta, hogy ,,a Hamász el van rettentve, és ragaszkodik a megállapodáshoz”.
  6. 2022 közepe – Hírek érkeztek, hogy a Hamász magas rangú tisztviselői a „tengellyel” együttműködésben háború kezdeményezéséről beszéltek, hogy elérjék a stratégiai célokat, beleértve Izrael megsemmisítését.
  7. 2021 – 2023 – Az „Arénák Egyesítése” ötlet kidolgozása: A hírszerzés figyelmen kívül hagyta a tengely fejlődését és annak Hamász szándékaira gyakorolt hatásait.
  8. 2023 – Változó stratégiai körülmények – A hírszerzés nem jelölte meg 2023-at olyan különleges évnek, amely megváltoztatná a Hamász szándékait, és növelné egy háború kezdeményezésenek lehetőségét.
  9. 2000 Nukba-harcos készen állása a rajtaütésre – A hírszerzés nem azonosította a katonai szárny képességét egy nagyszabású támadásra.
  10. Október 7-én éjszaka: A hírszerzés figyelmen kívül hagyta a közeljövőbeli Hamász-támadás lehetőségére vonatkozó figyelmeztetést.

„Jerikó Fala”: Jövőbeli törekvés, irreális terv

A katonai hírszerzéshez már 2018-ban érkezett egy két évvel korábban készült dokumentum, amely a Hamász támadási tervét tartalmazza az Erős szikla hadművelet után: ,,A Nukbának meg kell támadnia a Gázai Hadosztályhoz tartozó zászlóaljalat és század posztokat, azzal a céllal, hogy megsemmisítse őket. Meg kell támadnia a kibucokat is, hogy túszokat ejtsen, a harcokat létfontosságú helyszínek célba vételere, megsemmisítésére és ideiglenes elfoglalására használja öt Nukba zászlóalj bevetésével.”

A „Jerikó Fala” terve eljutott a katonai hírszerzéshez, de a Hamász erőépítését célzó jövőbeli ötletnek tekintették, ezért a magas rangú tisztviselők nem vették figyelembe annak teljes komolyságát, és nem történt hírszerzési és hadműveleti lépés a tervekkel kapcsolatban. Az ellenség képességének értékelésével kapcsolatban a hírszerzési azt írta, hogy ,,a végrehajtási képessége alacsony”. A Déli Parancsnokság volt parancsnoka, Eliezer Toledano vezérőrnagy 2022 májusában kijelentette: ,,Úgy kell kezelnünk, mint referenciapont a Hamász erőpítéséhez, anélkül, hogy ezt megvalósíthatnák.”

Egy 2022 novemberében tartott szemináriumon a Jerikó Faláról tartott előadásukban jövőbeli forgatókönyvként hivatkoztak rá. A hírszerző tiszt összefoglalója így szólt: ,,Értékelésünk szerint a Hamász képes egyidejű razziát végrehajtani legfeljebb két század bevonásával, legfeljebb 70 operatív részvételével.”

A Jerikó Falát nem változtatták forgatókönyvé, amelyre az izraeli hadsereg felkészülhetett volna, és nem került a hírszerzési megfigyelés középpontjába.

A hírszerzési értékelés fényében a gázai határon inkább elszigetelt rajtaütések vagy háborúhoz vezető eszkaláció lehetséges akcióira készültek, nem pedig egy széles körű és meglepetésszerű támadás forgatókönyvére. 2023 januárjában Joáv Gallant volt védelmi miniszternek bemutatták, hogy az elmúlt hónapokban a Hamász a nyugalom fenntartására törekedett a Gázai övezetben, tekintettel az erős elrettentésre.

A védelem egy jó minőségű akadályon alapult, stabil védelmi hadrenddel, megfigyeléssel és hírszerzéssel kombinálva. Az évek során a rutin védekező harci formák néhány alapeleme erodálódott. A védelmi tevékenység koncepciója és fókusza elsősorban a hadosztálynál és nem a Parancsnokságon történt. A védelmi terv támadó komponense csökkent.

Az október 7-e előtti hónapokban a katonai hírszerzés információkat szerzett a Hamász inváziós kiképzéséről, ami miatt a 8200-as egység, az igazgatóság jelhírszerző egységének egyes tagjai hitték, hogy a Hamász széles körű inváziós tervei már nem csupán törekvések, hanem egy szilárd terv.

  • A 8200-as egység tagjai nem jeleztek semmilyen konkrét dátumot, és nem jelezték, hogy a fenyegetés küszöbön állna, de azt javasolták, hogy ez váratlanul is megtörténhet.
  • Ezt az értékelést e-mailekben és találkozókon is bemutatták a Déli Parancsnokság hírszerzőinek és a 8200 egység dél-izraeli regionális tisztjeinek.
  • Az információ azonban nem jutott el semmilyen magas rangú tisztviselőhöz, beleértve a titkosszolgálati tiszteket sem.
  • A Gázai Hadosztály hírszerző egysége a háború előtti hónapokban és hetekben elkezdte vizsgálni a 8200-as egység tagjainak különböző értékeléseit, és felülvizsgálta a Hamász terveiről alkotott álláspontját, azonban ezt a folyamatot nem fejezték be a háború kezdetére.

A katonai hírszerzés és a kutatási részleg kudarca

A katonai hírszerzés kudarcot vallott a váratlan támadás észlelésében és az arra való figyelmeztetés tekintetében. A vizsgálat hangsúlyozta, hogy a figyelmeztető modellek nem jók, és jobban oda kell figyelni más véleményekre.

A kudarcok oka:

  • A katonai hírszerzésen belül kialakult káros kultúra, ahol a tisztviselők úgy érezték, hogy mindent tudnak az ellenségről, és hírszerzési fölényük van. A szkepticizmus hiánya, sokan nem hitték el, hogy meglephetik őket. Szinte semmi hangsúlyt nem helyeztek arra, hogy a koncepciókban hiányosságokat keressenek. A nagy mennyiségű adathoz való hozzáférés miatt a hírszerző tisztek hamisan úgy érezték, mintha az ellenség átlátható lenne.
  • A hírszerzési munkafolyamat nem volt elég kritikus. A folyamat nem a figyelmeztető jelek vagy ellentmondások keresésére helyezte a hangsúlyt, nem volt elég aktív vagy kíváncsi.
  • Megfigyelő képességek a Gázai övezetben. A megfigyelési képességek javítására tett sok erőfeszítés ellenére a katonai hírszerzésnek október 7-e előtt nagyon korlátozott hírszerzési forrásai voltak Gázában. A HUMINT-re szakosodott 504-es egység 2010-ben leállította az ügynökök aktiválását az övezetben. Az Izraeli Védelmi Erők néhány évvel korábban leállította az OSINT egységét, vagyis a nyílt forráskódú hírszerzést. A hadsereg néhány évvel korábban abbahagyta a Hamász kézi rádiók élő lehallgatását, és csak később hallgatta meg a felvételeket.
  • Szakmai hiányosságok a katonai hírszerzés napi alapmunkájában, beleértve az értékelések helyes kezelését, a lehetséges forgatókönyvek összeállítását, a megfigyelési programokat és egyebeket.
  • Az adatkezelés hiányosságai megnehezítették a helyes hírszerzési kép felépítését.
  • Kiegyensúlyozatlanság a katonai hírszerzés prioritásai között. Eleinte a „valóság tisztázására szolgáló intézményként” hozták létre, de az évek során a hadsereg támadó szárnyává vált.
  • Kiegyensúlyozatlanság a felelősség megosztása a katonai hírszerzés különböző egységei között, különös tekintettel a Gázai övezettel kapcsolatos kutatásokra. Nem volt átfedés a Gázát vizsgáló egységek között, ami több véleményt és árnyaltabb értékelést eredményezhetett volna.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Fekete Szombat: A katonai hírszerzés kudarcai first appeared on Új Kelet Live.