ujkeletlive

Irán – az izraeli támadási tervet Trump befagyasztotta

Izrael azt tervezte, hogy megtámadja Irán nukleáris létesítményeit, azt remélve, hogy Trump fedezni és támogatni fogja az akciót, az elnök azonban a diplomáciai utat választotta a katonai akció helyett annak érdekében, hogy megállapodást érjen el Teheránnal az iráni nukleáris program korlátozásáról, – jelentette a New York Times Trump kormányzati tisztviselőire hivatkozva.

Az elnök döntését kormányon belüli vita előzte meg, világossá téve a vezető tisztségviselők közötti ellentéteket. A katonai akció versus diplomáciai erőfeszítések sikerét előnyben részesítő vélemények és a kialakult nézeteltérések ellenére, a jelentés szerint az Egyesült Államokban egyelőre konszenzus alakult ki a katonai beavatkozás elutasítása mellett, különösen most, hogy Irán jelezte, kész tárgyalásokat folytatni.

Netanjahu jelentős katonai akció tervével próbálta meggyőzni Trumpot

A NT arról számolt be, miszerint Izrael készen állt azon tervek végrehajtására, melyeket Irán nukleáris létesítményeinek májusi megtámadására dolgoztak ki abban a reményben, hogy az Egyesült Államok jóváhagyja azokat.

A katonai akciók tervei arra irányultak, hogy legalább egy évvel, vagy még hosszabb távon visszafogják Teherán képességét nukleáris fegyver kifejlesztésére, végrehajtásuk azonban megkövetelte az amerikai háttértámogatást és nemcsak Izrael védelmében egy esetleges iráni válaszcsapással szemben, hanem az izraeli támadás sikerének biztosítása érdekében is.

  • az izraeli tervek között szerepelt egy  kombinált támadás – kommandós rajtaütéssel és földalatti nukleáris létesítmények elleni légi csapással, amihez azonban amerikai vadászgépek részvételére is szükség lett volna. A terv kidolgozása azonban hónapokat vett volna igénybe, Netanjahu azonban nem akart várni. Az újabb módosított verzió mindössze  nagyszabású légihadműveletté csökkent, de ez sem működött volna amerikai segítség nélkül.
  • eleinte úgy tűnt, hogy a tervet néhányan támogatták Trump kormányából, és a jelentős amerikai katonai erő átcsoportosítása a perzsa öbölbe is pozitív jelnek bizonyult. A Fehér Ház jóváhagyásával Michael Kurilla tábornok által átcsoportosított  támadó felszerelések elvileg a jemeni hútik elleni hadműveletben is bevethetőek, de a médiának nyilatkozó szakértők szerint a felsorakozott amerikai katonai potenciál a lehetséges izraeli hadművelet támogatásának előkészületeit is szolgálhatta Irán ellen.

Ilymódon Netanjahu hónap eleji második washingtoni látogatásán próbálta meggyőzni Trumpot a tervezett akció sikerét illetően, de nem járt sikerrel. Mi több, az elnök Netanjahuval az oldalán jelentette be miszerint közvetlen tárgyalásokat kezdeményez Teheránnal és a diplomáciai erőfeszítéseket részesíti előnyben az iráni nukleáris képességek mérséklése érdekében. 

Előzmények – az amerikai hírszerzés vezetője, Tulsi Gabbard a hónap elején egy olyan elemzést mutatott be az elnöknek, amely szerint az amerikai fegyverek és erők koncentrációja a régióban növeli egy Iránnal szembeni szélesebb körű hadjárat kockázatát, amit az Egyesült Államok nem akar. Az amerikai hírszerzés azt is felmérte, hogy jelentős a kockázata annak, hogy egy támadás széles körű háborúhoz vezet – azaz egy lehetséges támadás erős iráni választ erdemenyeznez Izrael ellen, és valószínűleg belerángatná az Egyesült Államokat egy gyorsan eszkalálódó hadjáratba. Emellett, számos magas rangú tisztviselő megerősítette Gabbard álláspontját, közöttük Suzie Wells kabinetfőnök, Pete Hegseth védelmi miniszter és J.D. Vance alelnök – mindannyian kétségeiket fejezték ki egy ilyen támadás sikerét illetően, ami ráadásul egy teljes körű háborúhoz vezetne, és méginkább arra késztetné Iránt, hogy atomfegyvereket fejlesszen. Még az eleve harciasabb Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz is azon a véleményen volt, hogy Irán jelenleg gyengített helyzetben van, és nem fűzött nagy reményeket egy amerikai támogatás nélkül kezdeményezett izraeli támadás sikerét illetően, – állítja a NT.

Trump, az izraeli támadás elutasítására érlelődött válaszát az is erősítette, hogy Teherán időközben irányt váltott és bejelentette hajlandóságát a közvetlen tárgyalások, illetve egy lehetséges nukleáris megállapodás irányában. A tárgyalások szombaton várható második fordulója előtt bár az elnökhöz közeli csapatán belül még mindig jelentős nézeteltérések vannak azzal kapcsolatban, hogy Irán milyen típusú megállapodásba lenne hajlandó belemenni, de abban viszont mindannyian egyetértenek, hogy kivételes lehetőség adódott megállapodást kötni Iránnal, ami erősítené Trump korábbi választási kampányának központi elemét – az elnök békét és nem háborút akar.

Az események a hónap elején felgyorsultak. Kurilla tábornok április elsején érkezett Izraelbe azzal az üzenettel, hogy a Fehér Ház meg akarja akadályozni az atomlétesítmények elleni támadási tervet. Április 3-án, magyarországi látogatása közben Netanjahu felhívta Trumpot, aki azt mondta neki, hogy nem akarja telefonon megvitatni az Iránnal kapcsolatos tervet, és meghívta őt a Fehér Házba. Netanjahu április 7-én érkezett Washingtonba, bár a látogatást úgy mutatták be, mint lehetőséget Netanjahu számára Trump vámtervének megvitatására, a miniszterelnök legfontosabb célja az atomlétesítmények elleni támadásra való engedély megszerzése volt. Trump azonban egyértelművé tette Netanjahu számára, hogy nem fog amerikai támogatást nyújtani egy májusi izraeli támadáshoz, ha a tárgyalások megvalósulnak, legfeljebb annyi engedményt volt hajlandó tenni, miszerint – „ha katonai megoldásra lesz szükség, az lesz. Izrael természetesen vezetni fogja ezt.”

Emellett, John Ratcliffe a CIA igazgatója múlt szerdai izraeli látogatásán találkozzott Netanjahuval és David Barna kémfőnökkel, hogy megvitassák az iráni kérdést, többek között a támadásokon kívül számos más lehetőség is szóba került, például amerikai támogatással végrehajtott izraeli titkos műveletek, és a szankciók agresszívabb érvényesítése.

Túszalku

Trump továbbra is bízik  Boehlerben

Trump elnök kibővítette tanácsadója, Adam Boehler portfólióját, és kinevezte őt a túszok kiszabadításáért felelős különleges megbízottnak, jelenti az Axios a Kongresszusnak április 4-én küldött értesítésre hivatkozva.

Ilymódon Boehler koordinálja az ügynökségek közötti túszkérdéseket, miközben Trumpnak és Marco Rubio külügyminiszternek tesz jelentést, emellett az összes érintett kormányzati ügynökséggel együttműködik annak érdekében, hogy „biztosítsa az Egyesült Államok kormányának összpontosítosítát minden egyes, adott körülmények között külföldön fogvatartott amerikai állampolgárra, és megfelelő megoldást kapjon.”

A kibővített megbízás szélesebb körű felhatalmazást ad annak érdekében, hogy megfelelő erőfeszítéseket tegyen minden olyan amerikai állampolgár ügyében, „akiknek fogvatartása aggályokat vet fel egészségi állapota miatt, vagy olyan enyhítő vagy humanitárius körülményeket idéz elő, amelyek megérdemlik a kiszabadítást, erre vonatkozóan az igazságtalanul fogvatartott külföldi állampolgárok, akiknek szabadon bocsátását az Egyesült Államok egyedülállóan támogathatja, valamint egyéb olyan amerikai állampolgárok ügyében, ahol a fogvatartás nemzetbiztonsági aggályokat okoz az Egyesült Államokban,” – áll az Axios által közölt Kongresszusi értesítésben. 

Speciális kormányzati alkalmazottként kibővített munkakört Boehler elvileg 2025 szeptemberéig látja el, amennyiben nem hosszabbítják meg a megbízást.

Korábban Boehler kritikák kereszttüzébe került, jóllehet Trump tudtával márciusban tárgyalásokat kezdeményezett a Hamász tisztviselőivel. Netanjahu kormánya és néhány republikánus képviselő tiltakozása után, Boehler március közepén visszavonta a túszügyekért felelős elnöki különmegbízotti jelölését, amelyhez a szenátus megerősítése szükséges. Az elnök viszont bízik benne, ezért más módot talált új, kibővített kinevezéséhez, amely lévén ideiglenes, nem igényel szenátusi jóváhagyást.

Munkábaállását követően Boehler nem zárta ki, hogy ismét kapcsolatba lépjen a Hamásszal a Gázában fogvatartott amerikai túsz Edan Alexander kiszabadítása érdekében.

Eközben, az egyiptomi állami televízió tegnap este arról számolt be, hogy a Hamász megkapta az izraeli javaslatot, és a következő órákban válaszolni fog rá, amit a terrorszervezet egyik vezetője, Mahmoud Mardávi is megerősített, mondván, hogy a választ „a többi frakcióval” való egyeztetés után fogják továbbítani Kairón keresztül. Szintén egyiptomi források szerint, a Hamász állítólag hajlik a vázlat elfogadására.

A hírre reagálva Netanjahu hivatalának közleményében azt állítja, hogy a miniszterelnök értékelő megbeszélést tartott a túszok ügyében a tárgyalók delegációjával, és a biztonsági rendszer vezetőivel.

Annak ellenére, hogy az Iszlám Dzsihád politikai irodájának tagja, Ali Abu Sahin kijelentette, miszerint – „a cionista javaslat, amely lefegyverezné az ellenállást, elutasításra kerül, és nem képezi vita tárgyát. Netanjahu csak azért emeli követeléseinek szintjét, hogy meghiúsítsa a megállapodást, és folytathassa a háborút Gázában,” – a terrorszervezet üzenete inkább Egyiptomnak szól, mivel a kairói vezetés világossá tette számukra, hogy a demilitarizálás nem csupán izraeli követelés, hanem Egyiptom és az Egyesült Államok sem hajlandóak beleegyezni abba, hogy a Hamász fegyverekkel rendelkező katonai szervezet maradjon.

Hab a tortán – Putyin is közbelép

Vladimir Putyin orosz elnök a Kremlben találkozott korábban kiszabadított gázai túszokkal, majd a közszolgálati RT csatornán megjelent beszéde kapcsán, kijelentette –

„Az, hogy sikerült kiszabadulnotok, annak az eredménye, hogy Oroszországnak stabil, hosszú távú kapcsolatai vannak a palesztin néppel, annak képviselőivel és a legkülönfélébb szervezetekkel. Ki kell fejeznünk hálánkat a Hamász politikai szárnya vezetésének, hogy együttműködtek velünk és végrehajtották ezt a humanitárius akciót.” 

„Meg fogunk tenni mindent annak érdekében, hogy az ilyen akciók minél gyakrabban történjenek meg, és hogy mindazok az emberek, akik még mindig olyan körülmények között vannak, mint amilyenekben ti voltatok szintén kiszabaduljanak,” – közölte Putyin a rögzített felvételen, mélyet sóhajtva a mellette helyet foglaló Szasa Trufanov szavai után, aki arról tájékoztatta, hogy 498 napig tartották fogva Gázában.

A moszkvai találkozón Trufanov mellett részt vett édesanyja, Jelena, illetve élettársa Szapir Cohen, akiket szintén az október hetedikei támadások során hurcoltak el Nir Oz kibucból Szása nagymamájával, Irinával együtt, míg édesapját, Vitalit a Hamász terroristái megölték. A három nőt a 2023. novemberi tűzszünet során szabadították ki.

Az izraeli külügyminisztérium szerint napokkal azelőtt, hogy idén februárban Trufanov szabadult az Iszlám Dzsihád fogságából, az orosz külügyminisztérium felsővezetője Moszkvában találkozott a Hamász magasrangú tisztviselőjével sürgetve a terrorszervezetet, hogy tartsa be ígéreteit az orosz-izraeli kettős állampolgárságú Trufanov és Maxim Herkin, az ukrajnai Donbász területéről származó és orosz rokonokkal rendelkező túsz szabadon bocsátására.

A Kremlben tartott megbeszélésen Berel Lazar orosz főrabbi és Alekszandr Boroda, az Oroszországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is részt vett, közölte Putyin hivatala, a csatolt felvétel mellett. 

The post Trump – leállította az Irán elleni izraeli támadást, és Boehler továbbra is a túsztárgyalások magasrangú vezetője first appeared on Új Kelet Live.