ujkeletlive

Politika

A miniszterelnök hivatala el akarja kerülni Bar vallomástételét

A Sábák belbiztonsági szolgálat főnöke, Ronen Bar vallomástételre készül a Legfelsőbb Bíróság előtt, azt követően, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök kezdeményezte kirúgása ellen benyújtott petíciókra válaszul a bírák döntésének megfelelően a szolgálat vezetője bizalmas nyilatkozatot nyújthat be, melynek másolatát átadják a miniszterelnöknek, aki április 24.-ig nyújthat be ellen-nyilatkozatot alátámasztva ténybeli állításait, és csatolva a szükséges dokumentumokat.

Emellett, Bar eltávolításával kapcsolatban a bírák kompromisszumra szólították fel a kormányt, és az ügyészséget egy „kreatív megoldást” illetően, melynek határideje szintén április 24. 

A Sábák vezetője holnap tervezi benyújtani vallomását a Legfelsőbb Bírósághoz miután halasztást kért az eredetileg tegnapra kitűzött időpont helyett, mondván, hogy rövid haladékra van szüksége. A bíróság holnap délig fogadja el a vallomástételt.

A várakozás napjaiban Netanjahu hivatala nyomást gyakorolt Barra annak érdekében, hogy ne nyújtsa be vallomását a Legfelsőbb Bírósághoz, jelentette tegnap a Kan közszolgálati csatorna híradója. A Bar felé közvetített üzenet lényege, hogy kizárva a Legfelsőbb Bíróságot ne nyújtson be vallomást, és közös megegyezéssel mondjon le, emellett azt is  felajánlották, hogy részt vehet utódja kiválasztásában. A közszolgálati csatorna állításait egyik fél sem cáfolta, de nem is erősítette meg.

Eközben, a 12-es csatorna, közismerten Netanjahuhoz közeli riportere, Amit Szegal tegnap azzal a Sábák által viszont egyértelműen cáfolt álhírnek adott hangot, miszerint Bar a Függetlenség napja után, május 15. körül lemond, megegyezően a miniszterelnök részéről közvetített hasonló elvárással, és ami kompromisszumos megállapodásnak tüntetve fel döntését egyúttal megakadályozza Bar holnap délig aktuális vallomástételét.

  • A belbiztonsági szolgálat vezetője korábban többször is megerősítette, hogy amint munkakörének megfelelően elkezdett vizsgálatokat befejezi, nem áll szándékában tovább maradni posztján, emellett közvetlenül a Szimchát Tóra-i mészárlások után rögtön, és azóta is számtalan alkalommal vállalta a felelősséget a történtek miatt. Konkrét időpontot azonban nem jelölt meg, döntése pedig független a miniszterelnök részéről kezdeményezett kirúgásától.

Összességében, a háttérben zajló egyeztetések célja, hogy elkerüljék Bar – a miniszterelnök számára valószínűleg nem kedvező vallomásának benyújtását, majd ezt követően a bírósági döntést válaszolt a petíciókra. A gyors kompromisszum lehetővé tenné, hogy a Sábák vezetője elfogadja a közös megegyezéssel történő menesztését – lehetőleg a legközelebbi időpontban, kizárva a bíróságot. A héber médiában a koalíció részéről történő utalgatások Bar szorongatott helyzetében történő, közös megegyezésre irányuló igyekezetét illetően, azonban nem feltétlenül állja meg helyét. Ugyanis, amennyiben a belbiztonsági szolgálat főnöke úgy dönt, hogy délig benyújtja eskü alatti vallomását, meglehetősen rosszul érintené a miniszterelnököt, akinek szintén a mai napon folytatódik korrupciós perében a meghallgatás és párhuzamosan meg kell jelennie vallomástételre a bírák előtt. 

Ilymódon, a tárgyalások jelenleg is folynak Bar és a miniszterelnök közvetítői között. A felek közötti nézetkülönbségek azonban meglehetősen nagyok, ezért a délig megjelölt határidő bizonytalanná teszi a végső megállapodást. Amennyiben nem tudnak megegyezni a jogi folyamat a jelenlegi úton folytatódik tovább, beleértve Bar vallomástételét és a bíróság döntését az ügyben. Mindaddig azonban, amíg a bírák nem hoznak döntést, lemondása időpontjának meghatározása továbbra is Bar kezében marad, aki úgy tűnik nem kíván beleszólni utódja kiválasztásába, a munkája befejezéséhez azonban valószínűleg ragaszkodni fog.

Menesztésének indokaként, Netanjahu bizalomvesztésére válaszul Bar vallomástétele feltárja a kenyértörésig vezető miniszterelnöki nyomásgyakorlásokat, beleértve egy olyan biztonsági szakvélemény benyújtására vonatkozó igényét, amely elutasítaná perének folytatását, és amelyet a Sábák főnöke nem teljesített, vagy Netanjahu azon követelésének elutasítását, miszerint korlátozza a jogi reform elleni tiltakozásokat, valamint a hivatalához köthető Katar-gate kivizsgálását.

Iráni atomalku – Trump béketervei közül a leghamarabb teljesülhet

Donald Trump elnök korábbi talányos harcias ígéretei ellenére alig két hete bejelentett iráni – amerikai nukleáris megállapodásra irányuló tárgyalások, eddig legalábbis gyors ütemben zajlanak.

Az első ománi fordulót követően, egy héttel később Rómában már mintegy négy órányi közvetett tárgyalásra került sor, mely amerikai források szerint (is)  jelentős előrelépést eredményezett, és melynek következményeként még a héten Genfben további, szakértői szintű megbeszélések várhatók, a hétvégén pedig ismét magas rangú diplomaták ülnek tárgyalóasztalhoz az ománi fővárosban.

Az amerikai érdekeket képviselő Steve Witkoff különleges megbízott állítólag rekordidőn, azaz 60 napon belüli megállapodást akar összehozni, ami főleg amiatt is nehezen elképzelhető, mivel az iráni tárgyaló, Abbász Aragcsi külügyminiszter szerint az áthidalandó bizalmatlanság szakadéka túlságosan mély. Az irániak számára két legfontosabb, vitás kérdés – egyrészt a dúsított uránkészlet tárolása vagy megsemmisítése, másrészt azon külső garanciák, melyeket Iránnak nyújthatnak arra az esetre, ha az Egyesült Államok megszegné a gazdasági szankciók feloldására vonatkozó megállapodást, cserébe azért, hogy Teherán polgári atomprogramját a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) külső ellenőrzése alá helyezi.

A tárgyalások hivatalos Fehér Házi bejelentését követően Witkoff eleinte azt sugallta, hogy az amerikaiak csupán az urándúsítás korlátozására, és az iráni atomprogram felügyelet alá vonására törekednek, szemben Izrael a program teljes leállítására, és megsemmisítésére sürgető követelésével. Nem sokkal ezután viszont azt ígérte, hogy a lehetséges teheráni megállapodásnak tartalmaznia kell nukleáris fejlesztési és fegyverkezési programjának leállítását, illetve felszámolását. Ezen kijelentéseinek célja nyilvánvaló: Jeruzsálem megnyugtatása.

Ezzel szemben a hétvégi római tárgyalásokon, és az iráni álláspont ismertetése fényében Witkoff ismét, az előzőtől eltérő álláspontot képviselt, állítja a Guardian brit hírportál riportja, megerősítve, miszerint Teherán elvileg megfelelő garanciákat kapott arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok célja nem az egész iráni nukleáris program felszámolása.

A vitás kérdések alapja, hogy Irán az országban akarja tartani uránkészletét, az Egyesült Államok viszont ellenzi, ezért a megsemmisítést, vagy egy harmadik országba, például az Oroszországba való  szállítást akarja elérni. Emellett, garanciákat követelve Irán szerint kizárólag a Kongresszus által ratifikált megállapodás nyújthat megfelelő védelmet, ami az erős izraeli befolyás miatt nem biztos hogy össze fog jönni. Egy másik lehetőségként felvetődött, hogy az Egyesült Államok beleegyezik Irán kártalanításába az elveszített haszonért a megállapodásból való kilépés esetén, ami szintén nem világos, hogy  megvalósítható-e. Végezetül, harmadik lehetőségként, amerikai jogsértés esetén Oroszország visszaszállíthatja a dúsított uránkészletet Teheránba, ilymódon biztosítva kártalanítását az esetlegesen meghiúsult megállapodás miatt.

A harmadik verzió kulcsszereppel ruházná fel Oroszországot, mellőzve Németország, Franciaország és Nagy-Britannia szerepét, akik az eredeti, 2015-ös megállapodás [JCPOA] garanciái voltak, és amely alkuból Trump 2018-ban, első elnöki ciklusában kilépett. Lényeges változás, hogy ezúttal sem Irán, sem az Egyesült Államok nem akarja, hogy az ENSZ központi szerepet játsszon a későbbiek során.

Trump választási ígéreteit követően nagy elánnal kezdett hozzá a béketeremtéshez, az orosz-ukrán háború gyors befejezése, ahogyan a gázai konfliktus, és főleg a túszok kiszabadításnak megoldása egyelőre nem tűnik olyan egyszerűen kezelhető ügynek, ahogyan azt az elnök hónapokkal korábban ígérte. A sors iróniája, hogy mindezekhez képest az iráni-alku alig két hét után egyelőre jól halad. Ami annak is köszönhető, hogy Trump és Witkoff legalább egy – relatív könnyen összehozható megállapodást szeretne felmutatni a három tárgyalási terület [Irán, Gáza, Ukrajna] egyikén, és ezügyben a Guardian egy forrásra hivatkozva azt írja – „bármit is gondoljon valaki Iránról, ők racionális szereplők, és nagyobb a valószínűsége, hogy megállapodásra jutnak.”

Érdekelt, és nemkülönben befolyásos háttérszereplőként még a római tárgyalások előtt Irán megerősítést kapott Háled bin Szalmán szaúdi védelmi miniszter teheráni látogatása révén. Szintén a Guardian jelentése szerint a látogatás állítólagos célja, hogy szolidaritást fejezzen ki minden, az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai–izraeli támadással szemben, és hogy elutasítsa az együttműködést az ilyen akcióban. Megjegyzendő, hogy a következő hónapban tervezett izraeli támadást, legalábbis egyelőre [New York Times] Trump megakadályozta.

The post Bar vallomástételét a bíróságon a miniszterelnök hivatala elkerülné first appeared on Új Kelet Live.