ujkeletlive

Trump: az Iránnal folytatott tárgyalások jól haladnak, a megállapodás úton van

Donald Trump elnök tegnapi újságírókkal folytatott beszélgetése során nyilatkozott a folyamatban lévő iráni nukleáris tárgyalásokról, a Nobel béke-díjról, illetve az orosz – ukrán megegyezés nehézségeiről. A hónap elején általa bejelentett Teheránnal folytatott nukleáris tárgyalásokkal kapcsolatban ismételten optimizmusának adott hangot, ugyanakkor azzal fenyegette Ali Hamenei ajatollah rezsimjét, hogy – „csak két lehetőség van, és az egyik egyáltalán nem jó lehetőség.”

Az elnök azonban határozottan úgy véli, hogy „nagyon szépen haladunk Iránnal, és nagyon komoly találkozóink vannak,” – majd azt is hozzátette, miszerint sok minden van terítéken, és „a megállapodás már úton van.”

  • Mint általában mindig ezúttal is az apróbetűs rész okozhat problémát, ugyanis Trump bár nem mondta, hogy pontosan mikortól számítja, de az úgynevezett soha vissza nem térő lehetőség, kijelölt 60 napos terminusához úgy tűnik jobban ragaszkodik, mint egy lehetséges nukleáris megállapodás szigorú feltéteihez.
  • Az Axios úgy tudja, hogy Trump tárgyaló megbízottja – Steve Witkoff a legutóbbi római találkozón finoman elutasította az Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter által ajánlott ideiglenes nukleáris egyezményre vonatkozó ajánlatot. A teheráni külügyminiszter állítólag azt mondta Witkoff-nak, hogy tekintettel a nukleáris megállapodás részletes technikai jellegére, nagyon nehéz lenne az említett időkorláton belül lezárni a tárgyalásokat. A nyilatkozó forrásokkal [Axios] ellentétben, a megkeresést követően Irán ENSZ-képviselete elutasította az állításokat, mondván – „ez egyszerűen nem igaz és nem is pontos,” míg Aragcsi külügyminiszter ezidáig nem kívánt nyilatkozni. Összességében, Witkoff ugyan nem utasította el egyből a kérést, ugyanakkor közölte, hogy egyelőre nem kíván tárgyalni egy ideiglenes megállapodásról, hozzátéve azt is, amennyiben a határidő közeledtével mindkét fél úgy gondolja, hogy jelentősen több időre van szükség, akkor visszatérhetnek egy ideiglenes megállapodás gondolatára.
  • Aragcsi felvetése, ha igaz, ha nem, de úgy tűnik egyáltalán nem árnyékolta be a római közvetlenül is zajló tárgyalások eredményeit, melyekkel kapcsolatban mindkét fél pozitívan nyilatkozott. A héten Kínába is ellátogató Aragcsi azt mondta, hogy Irán és az Egyesült Államok jobban megértették egy lehetséges megállapodás elveit, és most már „van esély az előrelépésre.” A tárgyalások következő fordulója az ománi fővárosban lesz a hétvégén.

Visszatérve Trump tegnapi nyilatkozatára, az általa megálmodott, és előző hivatali ideje alatt sikeresen el is indított Ábrahám Egyezményre vonatkozóan újabb terveket ismertetett. Köztudottan a Nobel béke-díj várományosaként számon tartott elnök Közel-keleti normalizációs törekvései révén biztosítaná a régió stabilitását, melynek fontos része a Szimchát Tóra-i támadások óta Gázában fogvatartott túszok kiszabadítása, és az övezetben zajló háború lezárása. A zsidó állammal nem ellenséges arab országok normalizációját illetően, Trump bejelentette:

Nem akarok elhamarkodottan nyilatkozni, de bővíteni fogjuk az Egyezményt. Több ország szeretne csatlakozni –  jelenleg négy van. Szerintem ez elég hamar meg fog történni.

Továbbá, az orosz-ukrán háborút illetően és azt követően, hogy előtte szólította fel Vlagyimir Putyin elnököt a támadások leállítására, Trump azt mondta az újságíróknak – „nem tudjátok elképzelni, milyen nyomást gyakorlok Oroszországra, küzdenek vele. Fogalmatok sincs, mekkora nyomást helyezek rájuk,” – majd az orosz elnökkel kapcsolatban kijelentette, – „azt hiszem, ő is szeretne megállapodásra jutni. Hamarosan kiderül, de ehhez mindketten kellenek – Ukrajnának is akarnia kell a megállapodást. Nagyon keményen szenvednek, és őszintén hiszem, hogy szeretnék befejezni ezt.”

Az elnök tegnap esti szavai azt követően hangzottak el, hogy saját közösségi oldalán nem hagyta szó nélkül Putyin Kijev ellen indított drón, és rakétatámadásait – „nem vagyok elégedett az orosz támadással Kijev ellen – nem volt szükséges, és nagyon rossz időzítésű volt. Hetente 5000 katona hal meg. Kössünk egy megállapodást, amely békét hoz.”

Az Ábrahám Egyezmény bővítése – első jelentkező

Az Izrael állammal történő jelképes békekötés, illetve nyomában a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvétele az Ábrahám Egyezmény keretében, azaz a Trump elnök által sejtelmesen említett négy országgal való bővítést illetően konkrét bejelentés eddig nem történt. Kétségkívül a legnagyobb jelentőséggel a szaúdi normalizáció bírna, amit jelenleg meglehetősen megnehezít a gázai háború illetve Binjámin Netanjahu miniszterelnök kormányának elutasítása a kétállami megoldásra vonatkozóan.

Ezenkívül az Öböl-államok – különösen Katar és Omán jöhetnek szóba azt követően, hogy először Bahrein és az Emirátusok vették fel a diplomáciai kapcsolatot Izraellel.

Arra viszont nem sokan számítottak, hogy Szíria fog elsőként, és önként jelentkezni.

Az országot évtizedekig elnyomás alatt tartó Aszad Basar rezsimjének váratlan megdöntése után hatalomra kerülő Ahmed al-Saraa új szíriai elnök azonban nyíltan hangoztatja azon szándékát, miszerint Damaszkusz normalizálni kívánja a kapcsolatokat Izraellel.

Al-Saraa a múlt héten Szíriába látogató Cory Mills amerikai kongresszusi képviselővel üzent a Fehér Háznak.

A Bloombergnek nyilatkozó amerikai képviselő elmondása szerint Damaszkuszban tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államok által bevezetett gazdasági szankciók feloldásának feltételeiről, valamint az Izraellel való béke lehetőségéről. Mills, aki a képviselőház külügyi és fegyveres szolgálatokkal foglalkozó bizottságának tagja, Marlin Stutzman indianai képviselővel érkezett Szíriába, első amerikai törvényhozóként mióta az iszlamisták vezette lázadók offenzívája véget vetett az Aszad-rezsimnek.

Szíria „a megfelelő feltételek mellett” érdekelt az Ábrahám Egyezményhez való csatlakozást illetően, nyilatkozta Mills a Bloombergnek, megjegyezve, hogy Al-Saraa levelet is küldött Trump számára. Ezenkívül, a felek megvitatták azon lehetséges feltételeket a súlyos gazdasági szankciók feloldására, melyeket Trump még első hivatala idején vetett ki az Aszad-vezette Szíriára.

Elmondása szerint, Mills többek között a következőket követelte

  • az Aszad örökségéből származó maradék kémiai fegyverek teljes megsemmisítése;
  • biztonsági együttműködés Irakkal és az USA-val;
  • illetve olyan garanciák, amelyek megnyugtatnák Izraelt, különös tekintettel azon aggodakmakra, hogy az új szíriai vezetés szabadon hozzáférhet az Arab-öbölből származó pénzforrásokhoz. Továbbá, Mills szerint al-Saraa nyitott annak tisztázására, miként tervezi kezelni a még mindig Szíriában tevékenykedő külföldi harcosok jelenlétét, illetve garanciákat kínál a szankciók enyhítését ellenző Izraelnek.

Damaszkusz azzal a kéréssel fordult mind az Egyesült Államok, mind Európa vezetéséhez, hogy oldják fel teljes mértékben a szankciókat az ország több mint egy évtizede tartó polgárháború miatt súlyos károkat szenvedett gazdaságának újraindítása érdekében.

Al-Saraa ajánlata, és a mögötte álló komoly szándék, illetve a garanciák felajánlása akár igazak is lehetnek, és történelmi áttörést, valamint jelentős politikai irányváltást jelentenének egy olyan vezető részéről, akit nem is olyan régen úgy tartottak számon, mint az al-Kaida hírhedt terroristája, Abu Mohammad al-Julani. 

Mills mindenesetre optimista, és a nyílt párbeszéd fenntartására törekedne – mondta Mills.

„Itt egy lehetőség van – ilyen lehetőségek egyszer adódnak az életben. Nem akarom, hogy Szíriát Kína, vagy Oroszország és Irán karjaiba taszítsák,” – mondta a Reutersnek a damaszkuszi delegáció másik tagja Stutzman, egyben megerősítve Mills korábbi nyilatkozatát, miszerint „Al-Saraa kész foglalkozni az Egyesült Államok [dzsihádista múltja] aggodalmaival. Japán és Németország is ellenségeink voltak egykor. Tudni kell lezárni az ilyen fejezeteket, ha stabilitást akarunk.”

Megjegyzendő, a damaszkuszi látogatás annak árnyékban történt, hogy Trump fű alatt szép csendben elkezdte kivonni az északi részén állomásozó amerikai csapatokat. Az amerikai elnök ugyan többször hangoztatta, hogy Szíria nem a mi dolgunk, ettől függetlenül egy lehetséges izraeli normalizáció gondolta lehet, hogy mégsem hagyná hidegen a Fehér Házat. Al-Saraa úgy tűnik remek kapcsolatokat kezd kialakítani az Öböl-államokkal, és a szaúdi trónörökös biztosan támogatná, Netanjahu és jelenlegi kormánya azonban minden bizonnyal elutasítaná a szíriai közlekedést Jeruzsálem irányába.

Nem így, a damaszkuszi zsidók. A Bassár el-Aszad rezsim bukása után felgyorsult események hátterében szíriai zsidók – hosszú időn elképzelhetetlennek tűnő visszatérése Damaszkuszba bizonyítja, hogy semmi sem lehetetlen.

A több mint három évtizede először és egyelőre visszatérő látogatásra február végén érkező kis csoport izgatott tagjai újrafelfedezve történelmi identitásukat, bejárták a damaszkuszi és környéki zsidó örökség helyszíneit. Az egykor népes közösséget számláló történelmi zsinagógákban hihetetlen csodaként épen megőrzött Tóra-tekercsek spirituális környezetében való imádkozással – a szíriai zsidóság értékeit soha fel nem adva a hazatérést ünnepelték.

A többek között gyakori izraeli légicsapások miatt is nehezen formálódó jövő ellenére, a szíriai zsidók bíznak a jövőben, otthonuk újra teremtésében, és azt sem tartják lehetetlennek, hogy elérhető az izraeli és az új szíriai vezetés közötti normalizáció. Annál is inkább, mert saját kezükbe kívánják venni az irányítást, annak érdekében, hogy a hamvaiból főnix madárként újjáéledő szíriai zsidóság hozzájáruljon egy jogállamiságon alapuló új ország felépítéséhez. Elmondásuk szerint – „Damaszkusz egy elbűvölő város. Kicsit koszos, de csodálatos hely, és nagyon szép.”

Diplomácia, vagy magánvélemény

Ben-Gvir állításaitól elhatárolódott Trump kormánya

Rövid ellenzéki levegő változás után a kormányba nem régen visszatérő Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter [Ocma Jehudit] „hivatalosnak” bejelentett Egyesült Államokbeli útja kapcsán ellentmondásos hírek érkeznek.

Ha magát az Ocma-vezért és pártjának tagjait kérdezzük, akkor soha nem látott diplomácia sikerek fotókkal alátámasztott beszámolóit láthatjuk, hallhatjuk. Ben-Gvir számos magas rangú tisztviselővel folytatott találkozói között, említésre került többek között a floridai börtön, fegyverbolt, illetve izraeli szupermarket meglátogatása.

A Mar-a-lagói vizit [Trump birtoka], és a neves Republikánus párttagok társaságában tartott vacsorán is elhangzott kijelentések, azonban diplomáciai zavart okoztak.

Gideon Sza’ar külügyminiszter hivatala nem nyilatkozott, de az amerikai külügyminisztérium tegnap este elhatárolódott Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter azon kijelentéseitől, miszerint a Republikánus Párt vezető tisztségviselői „támogatták álláspontját, hogy le kell bombázni a gázai élelmiszer- és segélyraktárakat „

Tammy Bruce, a külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy „ezek a kijelentések teljesen ellentétesek a kormány elkötelezettségével,” utalva arra is, hogy nem tekintik Ben-Gvir szavait hivatalos izraeli álláspontnak.

Ezt Ben-Gvir mondta. Nem erősítették meg, nem tárgyalták, és semmi olyan nincs benne, amire reagálnom kellene. A kijelentések természetesen teljes mértékben ellentmondanak azon lényegi elkötelezettségünknek, hogy segítséget és élelmet juttassunk el, valamint annak a munkának, amit a tűzszünet elérése és a segélyek bejuttatása érdekében végeztünk az elmúlt 100 napban. Elkötelezettek vagyunk Izrael iránt, elkötelezettek vagyunk abban, hogy jobb keretet hozzunk létre Gázában, hogy megállítsuk a vérontást, és hogy bejuttassuk az élelmiszert, illetve a segítséget – ennek a kormánynak ez az iránytűje, Donald Trump elnök és Marco Rubio külügyminiszter számára.

A továbbiakban Bruce kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol-e Izraelre a márciusban újraindított harcokkal egyidejűleg bevezetett segélyek  blokádjábak feloldása érdekében.

„Az Egyesült Államok támogatja a segélyek beáramlását – megfelelő biztosítékokkal, annak érdekében, hogy azok ne kerüljenek kihasználásra, ne foszthassák ki őket, és ne használhassák fel terroristák, mint a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a segélyek áramlásának biztosítása érdekében – ez a tűzszünet célja, és továbbra is azon dolgozunk, hogy ezt elérjük. Trump elnök elkötelezett az életek megmentése mellett. Ezt ő maga is kijelentette, és ez magában foglalja a humanitárius segélyeket, valamint annak a módját, hogy biztosítani tudjuk azok bejutását.”

A héber médiában korábban megjelent amerikai források nyilatkozatai szerint Izrael ugyan támogatást élvez a Gázában folytatott harcokat illetően, de nem a végtelenségig. Ugyanitt elhangzott az is, miszerint Trump eltökélt az iránt, hogy megállapodást kössön Szaúd-Arábiával, Ben-Gvir valamint Becalel Szmotrics [Vallásos Cionizmus] pénzügyminiszter gázai megszállásra irányuló terveit illetően, pedig azt nyilatkozta – „fogalmuk sincs a geopolitikáról, és nem értik, hol is vannak.”

A hónap elején elhangzott nyilatkozatokat, miszerint a Fehér Házban fogytán a türelem a gázai háború befejezésére és az összes túsz kiszabadítására vonatkozó tárgyalások elkezdése végett, az is alátámasztja, hogy David Barnea kémfőnök csütörtökön váratlanul Katarba utazott. Binjámin Netanjahu miniszterelnök korábban lecserélte az eddig sikeres tárgyalásokat folytató delegációt, és Barnea illetve Ronen Bar Sábák-főnök helyett közeli bizalmasát, Ron Dermer stratégiaügyi minisztert nevezte ki. A kémfőnök két hónap szünet utáni visszatérése jelzi, hogy Washingtonban nem elégedettek a túsztárgyalások alakulásával, a közvetítők jelentős erőfeszítései ellenére.

The post Trump jelenti – az iráni megállapodás úton van, és hamarosan bővül az Ábrahám Egyezményhez csatlakozók száma first appeared on Új Kelet Live.