ujkeletlive
Túszok – a miniszterelnök szerint lehet, hogy csak 21 fogvatartott van életben
Számos elejtett mondat, majd Donald Trump amerikai elnök egy nappal korábbi nyilatkozatát követően Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap este hasonló bejelentést tett, miszerint – „biztosan tudjuk, hogy 21 túsz életben van. További három esetében komoly kétségek merülnek fel.”
Korábban Szara Netanjahutól indult el a kevesebb, mint 24 túsz van életben utalás, miközben a hozzátartozók többnyire a médiából értesültek a fogvatartottak állapotára vonatkozó hírekről. Ezidáig konkrét számok Trump nyilatkozatában kerültek bejelentésre, majd ezt követően a héber médiában izraeli források névtelenül kezdték megerősíteni komoly aggodalmaikat.
Az elnök kijelentéseit követően a túszok családjaival kapcsolatban álló összekötő tisztek elismerték az érintettek felé, hogy kevesebb mint 24 túsz van életben, kiszabadításukra egyre kevesebb az esély.
A koalíció megszavazta a gázai övezet teljes megszállására irányuló hadműveletet, ami elvileg Trump jövő héten kezdődő Közel-keleti útját követően lép érvénybe, addig Izraelben kivárnak a közvetítők által a Hamászhoz eljutatott módosított tűzszüneti javaslat válaszára.
Netanjahu és kormánya eközben arra próbálja rávenni a Fehér Házat, hogy az elnök korábbi kijelentése ellenére egy rövid izraeli megállót iktasson be régióban tervezett útja során. A jeruzsálemi látogatás egyelőre esélytelennek tűnik, változást legfeljebb a terítéken lévő tűzszüneti megállapodás hozhatna, miszerint a túszok egy részét szabadon engednék, és az Egyesült Államok garantálná, hogy már a harcok szüneteltetésének első napján megkezdődnek a tárgyalások egy állandó fegyverszünetről. Figyelembe véve, hogy a Hamász terrorszervezet komoly garanciákat kér a háború befejezésére irányuló tárgyalások végrehajtására, nem valószínű a megállapodás annak fényében, hogy a koalíció kizárólag a háború folytatását és az övezet tartós megszállását tűzte ki célul.
A korábbi nyilatkozatok ellenére, a Foglyok és Eltűntek Koordinációs Osztályát vezető Gal Hirsch hivatala közleményt adott ki, azt állítva, hogy az életben lévő túszok száma továbbra is 24.
„A Hamász terrorszervezet jelenleg 59 túszt tart fogva. Közülük 24 szerepel az élő túszok listáján, míg 35-en már nem élnek, – halálukat hivatalosan megállapították. A családokat folyamatosan tájékoztatást kapnak szeretteikkel kapcsolatban az általunk ismert információk alapján,” – áll a közleményben, mire a túszok családjai azt válaszolták – „ismételten felszólítjuk az izraeli kormányt, ha létezik új információ, amit elhallgattak előlünk, azonnal ismertessék velūnk.”
Ez egy szörnyű rémálom. Folyamatosan azon töprengünk, mit tudnak ők, amit mi nem. Vannak információk, amit visszatartanak előlünk, mi nagyon is tudjuk. Én ezt pontosan tudom, de ha I-n ments, van ilyen kritikus információ, amit nem adnak át a családoknak, viszont kényelmesebb a médiának, vagy az Egyesült Államok elnökének, vagy éppen Szara Netanjahu és Becalel Szmotrich kijelentéseiben elhangoznia, az szörnyű és borzalmas.
Az érzések nehezek és elviselhetetlenek, Szara kijelentései felelőtlenek. Trump olyan információk birtokában van, amelyek számára rendelkezésére állnak. Azon tűnődöm, vajon nem a tárgyalócsoport vezetője, a dicsőséges Ron Dermer stratégiaügyi miniszter szivárogtatott-e ki neki dolgokat, miközben a családokat nem tájékoztatják, – nyilatkozta Tamir Nimrodi, akinek katona fiát, Alont tartják fogva a terroristák.
Mindenesetre, Trump elnök tegnap este ismét megszólalt az üggyel kapcsolatban, és kijelentette, – „jelenleg sok beszéd folyik Gázáról. A következő 24 órában többet fogunk tudni.”
A túszok családjainak zárt ajtók mögött nyilatkozó washingtoni tisztviselők, és az elnök legutóbbi reménykeltő utalásai ellenére, a következő órákban nem a túszok kiszabadítását jelentő megállapodást fogják bejelenteni, hanem legfeljebb a humanitárius segélyek esetleges bejutásáról és elosztási mechanizmusáról szóló megállapodást.
Trump Közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff, zárt ülésen tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát az Egyesült Államok gázai háborúval, és Iránnal folytatott nukleáris tárgyalásokkal kapcsolatos politikájáról, – jelentette az Axios belső forrásokra hivatkozva, hozzátéve azt is, miszerint Witkoff várhatóan Gázára, illetve Izrael és az Egyesült Államok által javasolt új segélymechanizmusra fog összpontosítani, amely állításuk szerint lehetővé teszi a segélyek újraindítását a Hamász ellenőrzése nélkül.
Bár az említett tervet az ENSZ és az összes Gázában működő segélyszervezet elutasította, azzal érvelve, hogy „ellentétes az alapvető humanitárius elvekkel.” Trump pénzt akar gyűjteni a felvázolt rendszer működtetésére, illetve az ENSZ-t is meg akarja győzni az együttműködés érdekében.
Magas rangú tisztviselőként Witkoff tájékoztatása a Biztonsági Tanács előtt, különös tekintettel az egyidejűleg jelenlévő Kínára, Oroszországra és az európai hatalmi képviselőkre nem mindennapi diplomáciai lehetőség. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államoknak jelenleg nincs állandó ENSZ-nagykövete, miután Elise Stefanik képviselő visszavonta jelölését, és a Trump által múlt héten menesztett Mike Waltz részére fájdalomcsillapítóként felajánlott pozíció megerősítése több időt vesz igénybe.
A Biztonsági Tanács előtti informális tájékoztatás közvetlenül a jemeni hútikkal létrejött tűzszüneti megállapodás, illetve Trump jövő héten esedékes Közel-keleti útja előtt történt, ahol az elnök Iránról és Gázáról is tárgyalni fog az Öböl-államok vezetőivel megrendezésre kerülő csúcstalálkozón.
Giusz – a miniszterelnök hivatala részéről a kedélyek csillapítására kiadott nyilatkozatok ellenére a törvényhozási patthelyzet egyelőre marad
Az ultraortodox sorozás alóli mentességet biztosító törvényhez ragaszkodó háredi frakciók Kneszet-bojkottja hátterében Binjámin Netanjahu miniszterelnök megbeszélést hívott össze az üggyel kapcsolatban.
A miniszterelnök zárt ajtók mögött állítólag az ultraortodox pártokra is vonatkozó lavinával fenyegetőzött, amely a kormány bukásához vezethet, ugyanakkor a találkozó végén hivatala bejelentette, miszerint „előrelépés történt,” ami nagyjából azt jelentené, hogy az úgynevezett mentesség útjába álló Juli Edelstein [Likud], a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöke megadta magát és hajlandó együttműködni.
Az askenázi Jahadut HaTora héber médiának nyilatkozó forrása azonban azt állítja, – „most nem akarunk megbeszéléseket, és nem akarunk előrelépést,” emellett Gali Baharav-Miara főügyész szintén arra utalt, hogy „elfogadhatatlan szakadék van a besorozási kérdésben.”
A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint Netanjahu, a Sász párt elnöke, illetve a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke megegyeztek abban, hogy folytatják a „párbeszédet a nézeteltérések áthidalására tett kísérletben,” ugyanakkor a kormány vezető tisztségviselői úgy látják, hogy a válság attól még létezik, ha az ultraortodoxok egyelőre nem szavaznak a Kneszet feloszlatására, következőképpen a jelenlegi helyzet meglehetősen távol áll a megoldástól.
Jelenleg a kormány nem alkalmas a törvényhozásra az ultraortodoxok bojkottja miatt, a soron következő törvényeket rendre levették napirendről, a feszültséget tovább fokozza Ejál Zamir vezérkari főnök utasítása az ultraortodoxok katonai sorozásának bővítésére irányuló terv előterjesztésére vonatkozóan.
A miniszterelnök hivatala által bejelentett jelentős előrehaladást az askenázi frakció nem erősítette meg, a 13-as csatornának nyilatkozó Jahadut HaTora forrása szerint, – „úgy tűnik, a miniszterelnök elfelejtette, hogy a Jahadut HaTora, és a Sász párttal kötött megállapodása szerint a sorozási törvényt a kormány megalakulásával egyidejűleg elfogadják. Azóta vártuk a megbeszéléseket, és az előrelépést, most nem akarunk megbeszéléseket, és nem akarunk előrelépést. Olyan törvényt kérünk, amely szabályozza a tóratanulók státuszát Izrael földjén.”
Másrészről, a találkozón jelenlévő Árje Deri szefárd pártja érdekelt a Likud és a Jahadut HaTora közötti közvetítés sikerében, így ebből az irányból azt az üzenetet közvetítik a médiában, miszerint így érzékelik, hogy Edelstein pozitív hangulatban érkezett a megbeszélésre, mi több „kész engedni néhány, az ultraortodox közösség számára fontos kérdésben.”
Edelstein ezidáig nem erősítette meg az állítólagos engedményeket, Meir Porus, [Jahadut HaTora] Jeruzsálem és Izrael örökségügyi minisztere a vezérkari főnök szavaira reagálva [Yetnek] azonban kijelentette:
Annak, aki Tórát tanul, annak halasztást kell kapnia. Ez a mi elvi álláspontunk. Aki ebben megzavar minket, nem szeniusont együttműködésre.
Baharav-Miara főügyész szintén megbeszélést tartott a Legfelsőbb Bíróság előtt folyamatban lévő petíció, illetve a bírák által kiadott ideiglenes végzés hátterében, amely másfél hónapot ad az államnak a válaszadásra. A főügyész világossá tette, hogy a politikán túlmenően biztonsági és operatív szükséglet további harcosok toborzása, a sorozást megtagadókkal szembeni végrehajtás fokozása, és az ultraortodoxoknak kiadott behívók számának növelése.
Elfogadhatatlan szakadék tátong a katonai szolgálat terheinek növelése, a behívók kiküldése, valamint az ultraortodoxok sorozási adatai között. Ez a szakadék jogilag nem elfogadható, és sérti az egyenlőség elvét,” – közölte Baharav-Miara, majd üdvözölte a hadsereg bejelentését, miszerint hamarosan megbeszélést tartanak egy részletes terv bemutatása végett.
The post 21, a miniszterelnök szerint is lehetséges, és Kneszet-bojkott az ultraortodox sorozás miatt first appeared on Új Kelet Live.
