Avi/ujkelet.live
A háború 633. napja, Gáza: Az elmúlt hetekben a 188. dandár és a Jahalom elit harcmérnöki egység harcosainak befejeztek egy hadműveletet, amelynek célja egy földalatti alagút felkutatása, feltárása és megsemmisítése volt a Gázai övezet déli részén, Khan Junesz térségében, jelentette az Izraeli Védelmi Erők este.
A két kilométer hosszú és körülbelül 20 méter mély alagutat a Hamász terrorszervezet katonai célokra és hosszabb tartózkodásra használta.
Az alagútban a csapatok a Hamász által használt szobákat találtak. A járat részben egy olyan épület alatt volt, amely korábban iskolaként szolgált.
Az elmúlt hetekben végzett más műveletek során a 188. dandár a légierővel együttműködve több száz katonai infrastruktúrát rombolt le a földön és a levegőből, több tucat terroristát likvidált, és fegyvereket lokalizált a térségben.
A helyiek mondják: Az észak-gázai palesztinok az elmúlt hetek egyik legkeményebb éjszakájáról számoltak be az izraeli légicsapásokat illetően, miután az izraeli hadsereg tömeges evakuálási parancsot adott ki.
Izraeli tankok nyomultak be Gázaváros Zeitun külvárosának keleti részeire, és több északi területet is bombáztak, miközben repülőgépek legalább négy iskolát találtak el, miután több száz, az iskolákban menedéket talált családnak elrendelték a távozást, idézett helyieket a Reuters hírügynökség.
A Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint ma 80-an haltak meg az övezetben, ebből 57-en Gázavárosban és az övezet északi részén.
GHF: Gázai médiajelentések szerint legalább 10 ember meghalt és 50 megsebesült az izraeli hadsereg lövései következtében egy humanitárius segélyközpont környékén a dél-gázai Rafah nyugati részén, ahol a Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) elosztóközpontjai is találhatók.
Átszervezés: Az Izraeli Védelmi Erők délután bejelentette, hogy „átszervezte a humanitárius központokhoz vezető útvonalakat”, új kerítéseket és jelzéseket helyezett el, valamint további utakat tettek lehetővé a segélyhelyszínekhez.
A hadsereg szerint a terepen lévő csapatok csak akkor alkalmaznak éles lőszert, ha fenyegetést éreznek, beleértve, amikor több tucat gyanúsított a GHF által üzemeltetett segélyhelyszínekhez kijelölt útvonalakon kívül, vagy a nyitvatartási időn kívül közelítette meg a csapatokat. Ezekben az esetekben csak kis számú embert találtak el a lövések, nem pedig több tucatot, ahogy a Hamász terrorszervezet állítja.
A hadsereg azonban azt állítja, hogy legalább három „tragikus” esetben tüzérségi tűzzel reagáltak a segélyközpontok közelében lévő területek irányába, hogy megakadályozzák a palesztinokat abban, hogy megközelítsék az elosztóközpontokon kívüli meghatározott zónákat.
A hadsereg vizsgálata szerint a tüzérségi tűz ezekben az esetekben „pontatlan” volt, és 30-40 palesztin áldozatot követelt, köztük több halottat. A hadsereg szerint az áldozatokat a pontatlan lövések okozták, és nem a segélyhelyszíneken tartózkodó civilek közvetlen célba vételéről volt szó.
Az Izraeli Védelmi Erők hangsúlyozta, az incidensek után leállították a segélyközpontok közelében végrehajtott tüzérségi lövéseket.
A hadsereg közölte, hogy a GHF helyszínei közelében bejelentett összes civil áldozatról szóló esetet kivizsgálták, hozzátéve, hogy dolgoznak a segélyhelyszínek infrastruktúrájának, megközelítési útvonalainak, jelzéseinek és hirdetményeinek fejlesztésén.
Jelenleg nincs szűrési folyamat a segélyt átvenni kívánó palesztinoknál, ami azt jelenti, hogy valószínűleg a Hamász tagjai is a helyszínre mennek és élelmiszercsomagokat vesznek át. A hadsereg reményei szerint a következő hetekben megkezdődhet az átvilágítási folyamat, valamint további segélypontok nyitása.
A „levont tanulságokra” hivatkozva az Izraeli Védelmi Erők azt is közölte, hogy a dél-gázai Tel Szultánban lévő segélyközpontot ideiglenesen bezárják, amíg ott egy új elosztóközpontot építenek, „hogy csökkentsék a lakossággal való súrlódást és fenntartsák a helyszínen lévő erők biztonságát”.
Hogyan tovább: A gázai háború nem érhet véget tűzszünettel és túszalkuval, jelentette ki a szélsőjobboldali Becalel Smotrich pénzügyminiszter hétfőn a Vallásos Cionizmus Pártjának ülésén.
„Egy szétzúzott terrorszervezet elleni hadjárat kellős közepén vagyunk, amely újjá akarja építeni magát” – mondta. „Ha most feladjuk, ha pontosan azok előtt adjuk fel, akiket legyőztek, az üzenet, amely a világnak szól, éles és világos lesz: Izraelt térdre kényszeríthetjük… zsidók elrablásával.”
„Ennek a háborúnak csak győzelemmel szabad végződnie. Nincsenek megállapodások, nincsenek partnerek, nincsenek közvetítők – csak egy döntő csapás, a Hamász megsemmisítése és hatalmi pozícióból a túszok visszatérése.”
Szíria: A Hezbollah terrorszervezethez köthető libanoni Al-Akhbar napilapnak nyilatkozó szíriai források szerint Damaszkusz nyitott az Izraellel való kapcsolatok normalizálására, de a szíriai rezsimben nincs szilárd konszenzus a két ország között az utóbbi időben intenzívebbé vált, Egyesült Államok közvetítésével zajló béketárgyalásokat illetően.
Források szerint, a nemzetközi küldöttek azon állításaival ellentétben, miszerint Ahmed al-Saraa elnök „üdvözölte” az Izraellel való kapcsolatok gondolatát, a folyamatban lévő megbeszélések „azt jelzik, hogy egy ilyen lépés nem élvez valódi konszenzust, még az al-Sharaához hű csapaton belül sem”.
A hivatalos diplomáciai kapcsolatok kialakítása helyett az Al-Saraához közel álló személyek arra sürgetik az amerikai közvetítőket, hogy fontoljanak meg egy korlátozottabb megállapodást – olyat, amely kinyilvánítaná az ellenségeskedés végét Izraellel anélkül, hogy előrelépést tenne a teljes normalizáció felé.
A források szerint a békemegállapodással szembeni ellenállás elsősorban két tényezőből fakad. Először is, a rezsim nehezen tudna igazolni egy ilyen megállapodást, amíg a gázai háború folytatódik, és az izraeli katonai akciók széles körű arab elítélése közepette. Másodszor, az al-Saraa belső körében lévő törökbarát elemek attól tartanak, hogy a normalizáció jelentős izraeli és szaúdi befolyás alá helyezné Szíriát, marginalizálva Ankara szerepét a régióban.
Az LBCI libanoni hírcsatorna arról számolt be, hogy Szíria semmilyen lehetséges békemegállapodásban nem követeli a Golán-fennsíkot. Damaszkusz ehelyett az új rezsim elismerését, a január óta Dél-Szíria területén tartott területekről való izraeli kivonulást, a déli térségben meghatározott biztonsági intézkedéseket kéri Izraeltől, valamint az Egyesült Államok támogatását, amelynek pontos jellege továbbra sem tisztázott.
A szíriai kormány bennfentesei a szaúdi tulajdonban lévő Asharq Al-Awsat újságnak azt mondták, hogy valóban folynak közvetett tárgyalások Szíria és Izrael között, amelyeket ,,nagy erővel” és regionális, valamint nemzetközi égisz alatt folytatnak, de mivel Szíria még ,,újszülött”, jelenleg nem kész egy állandó békemegállapodásra, és abban reménykedik, hogy biztonsági megállapodást köthet Izraellel, vagy visszatérhetnek az 1974-es erők szétválasztásáról szóló megállapodáshoz.
Visszatérés: Eli Albag, a Nahal Oz előőrsről elrabolt, fogságot túlélő Liri édesapja reggel a KAN közrádiónak adott interjúban elárulta, hogy lánya a héten visszatér a hadseregbe egy általa „jelentősnek” nevezett szerepkörbe.
Eli megosztotta lánya visszatérésének folyamatát a normális kerékvágásba: „Rehabilitáción esett át, majd külföldi utakra ment, hogy felfalja a világot.” Liri azonban visszatér a hadseregbe, árulta el Albag. „Ő egy hős, jelentős szerepet akar, és jelentős szerepet is fog játszani. Kicsit kiesett a reflektorfényből, és ez a lényeg része, csendben végzi a munkáját. Nagyon érett, pontosan tudja, mit akar, és semmitől sem fél” – tette hozzá.
Eli azt is elmondta, hogy a családtagok öröme még mindig nem teljes, mivel tisztában vannak az 50 túsz családjának szenvedésével, akiket még mindig Gázában vannak.
Kémkedés: A rendőrség és a Sabak belbiztonsági szolgálat két külön ügyben letartóztattak három izraeli állampolgárt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy iráni ügynököknek végeztek feladatokat.
Az egyik nyomozás során a 33 éves Mark Morgeint, aki a Jordán-völgyben él, letartóztatták azzal a gyanúval, hogy gránátot vitt egy rejtett helyről egy másikra az összekötője kérésére, akivel június folyamán kapcsolatot tartott. A rendőrség szerint a férfi tudatában volt annak, hogy a robbanóanyagot izraeli állampolgárok ellen fogják használni.
Arra is felkérték, hogy videót készítsen egy rakétaelfogásról az Izrael és Irán közötti háború alatt, és továbbítsa a videót a kapcsolattartójának.
A biztonsági erők két tveriai lakost is letartóztattak, a 18 éves Joni Szegalt és a 20 éves Nehorai Omri Mizrahit, akiket állítólag egy iráni ügynök megpróbált beszervezni egy meg nem nevezett izraeli állampolgár meggyilkolására több százezer sékelért cserébe.
Az ügynök felajánlotta, hogy elrepteti a párost egy másik országba, kiképzi őket, majd felfedi a célpont kilétét. A terv nem valósult meg.
A két férfit azzal is gyanúsítják, hogy országszerte bevásárlóközpontokat és kórházakat filmeztek, és információkat küldtek a bevásárlóközpontok belsejéről, a biztonsági őrök és az üzletek számáról. Állítólag információkat küldtek Haifa, Tveria és Tel-Aviv bevásárlóközpontjairól, valamint a tel-avivi Ichilov kórházról is.
A gyanúsítottak ellen hamarosan vádat emelnek.
Irán: A legfrissebb törvényszéki adatok szerint mintegy 935 ember halt meg Iránban a 12 napos légiháború során Izraellel – közölte Asghar Jahangir, Irán igazságügyi szóvivője az állami média szerint, hozzátéve, hogy a halálos áldozatok között 38 gyermek és 132 nő is van.
Izrael hangsúlyozza, hogy a támadások során katonai vezetőket, bázisokat, atomtudósokat és nukleáris létesítményeket vett célba.
Irán mindeközben bírálta Donald Trump amerikai elnök változó álláspontját a Teherán elleni gazdasági szankciók feloldásával kapcsolatban, és „játéknak” nevezte azokat, amelyek nem a két ország közötti problémák megoldását célozzák.
„Ezeket [Trump kijelentéseit] inkább pszichológiai és médiajátékok kontextusában kell nézni, mintsem a párbeszéd vagy a problémamegoldás melletti komoly megnyilvánulásként” – mondta Esmaeil Baghaei, a külügyminisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón.
Trump pénteken elutasította a média azon értesüléseit, amelyek szerint kormánya megvitatta volna, hogy akár 30 milliárd dollárhoz juttatná Iránt egy polgári energiatermelő nukleáris program megépítéséhez.
Trump továbbá azt mondta, nem tárgyal Iránnal, és nem is kínál nekik semmit.
Az éjszaka közepén a Truth Socialon közzétett bejegyzésében Trump kijelentette: „Én SEMMIT sem ajánlok Iránnak, ellentétben Obamával, aki dollármilliárdokat fizetett nekik a hülye ‘nukleáris fegyverhez vezető út’ JCPOA (ami mostanra lejárna!) keretében, és még csak nem is beszélek velük, mivel teljesen MEGSEMMISÍTETTÜK a nukleáris létesítményeiket.”
The post Gáza helyzete, politika, a visszatérő és Szíriával nem lesz egyszerű first appeared on Új Kelet Live.
