Avi/ujkelet.live

A háború 795. napja: A Ynet hírportálnak adta első interjúját a hadsereg elraboltak felkutatására irányuló titkosszolgálati erőfeszítéseit vezető Nitzan Alon tartalékos vezérőrnagy. Csak azután egyezett bele az interjúba, hogy meggyőződött arról, hogy ez szükséges ahhoz, hogy az elraboltak hazahozataláért harcoló több ezer izraeli megkapja a megérdemelt elismerést.

Az interjú készítője megjegyezte, hogy a harcok első hónapjaiban Gázában tett látogatásai során az volt a benyomása, hogy a túszok nem szerepeltek a harcoló erők napirendjén. Tragédiákkal végződött.

„A parancsnokok és a katonák mindenekelőtt arra gondolnak, hogyan hajtsák végre a küldetést és óvják a saját életüket” – mondta Alon. „Három héttel október 7. után kezdődött a manőver. Ekkor már elfogadható képünk volt a túszok hollétéről.”

„Tamir Nimrodi volt az első túsz, akit az erőink megöltek. A házat, amelyben fogva tartották, a levegőből bombázták.”

,,Nem tudtuk, hogy ott van. Vagy Chen Goldstein-Almog, aki túlélte és visszatért: Tudtuk, hol tartják fogva. Ennek megfelelően jelöltük meg a házat, ahol fogva tartották. De egy épületet, ami 100 méterre volt ettől a háztól, bombatalálat ért. A házban, ahol tartózkodott, betörtek az ablakok; a falak megremegtek. Az izraeli hadsereg bombázásainak borzalma sok kiszabadult túsz történetében felbukkant.”

,,A terroristák egyik helyről a másikra hurcolták a túszokat: amit a hollétükről tudtunk, az lényegtelen volt. Amikor az izraeli hadsereg behatolt Dzsabalijába, a Gázai övezet északnyugati részén, a Hamász keletre, Sudzsaijjába szállította a túszokat. Akkoriban sok információhiány volt. A Gázába élve megérkezésük után megölt túszok többségét ebben az időszakban ölték meg.”

„A Biden-kormány befolyása korlátozott volt” – mondta. „Bill Burns, a CIA vezetője segített nekünk a közvetítőkkel folytatott tárgyalásokban, sokat utazott hozzájuk, sokat találkozott velük, de nem sokat ért el. Nem találkozott a Hamásszal. A közvetítők átadták az üzeneteit a Hamásznak, de saját nyomást nem gyakoroltak. A Hamász emberei meghallgatták, és nem engedtek az álláspontjukból.”

„A katariak azt mondták a Hamásznak, hogy a túszok terhet jelentenek. Jechíje Szinwar másképp gondolta. Volt egy eset egy idős túszról, akinek a szabadon bocsátását a katariak felajánlották Szinwarnak. Öreg, mondták neki, nincs hasznodra. Szinwar azt mondta, nem, minden túsz fontos.”

A háború legfájdalmasabb eseményei: „A két hatos” – mondta. „Az a hat, akit 2024 februárjában öltek meg Khan Junesz katari negyedében, és az a hat, akit augusztusban öltek meg Rafahban.”

,,Minden egyes incidenst kivizsgáltunk, és levontuk a tanulságokat. Talán ezért volt a rafahi hat az utolsó gyilkosság.”

„Néha a véletlen dönti el a sorsot. 2023 decemberében az izraeli különleges erők behatoltak egy rafahi földalatti létesítménybe, ahol 12 túszt tartottak fogva. Egyik túszt sem gyilkolták meg. A hatot augusztusban gyilkolták meg, amikor az izraeli erők a föld felett tevékenykedtek; Elad Katzirt meggyilkolták a terroristák, annak ellenére, hogy az izraeli erők messze voltak.”

A három túsz megölése a csapatok által: „Szörnyű incidens volt” – mondta. „De ez a fegyelemről szólt, nem a túszok kérdéséről.”

„Az esemény néhány nappal korábban kezdődött” – mondta. „Abban a hitben éltünk, hogy a terroristák megpróbálják csapdába csalni az erőinket. Amikor a csapataink három fehér zászlóval sétáló embert láttak, meg voltak győződve arról, hogy átverésről van szó. Nem vontuk le a megfelelő tanulságot Roni Kriboi esetéből, aki megszökött fogvatartói elől, és négy napig bolyongott Gázában.”

Vajon a Hamász kihasználta a tűzszüneteket a helyzete javítására? „Amikor esedékes volt Jocheved Lifshitz és Nurit Cooper szabadon bocsátása” – mondta Alon –, „Szinwar megpróbálta kihasználni a tűzszünetet, hogy javítson a pozícióin. Egy nappal elhalasztottam a szabadon bocsátást, hogy Szinwar megértse, hogy nem ő irányítja a tárgyalásokat.”

Gondolja, hogy korábban is lehetséges lett volna túszalkut kötni, de a politikai kör úgy döntött, hogy megtorpedózza? „Minden megállapodásban túszok szakaszos szabadon bocsátásáról volt szó” – mondta. „Nem voltak részleges megállapodások. Az 1. fázis kötelező érvényű volt; a további fázisokat nyitva hagyták. Az első nagyobb megállapodás, amely 2023 novemberében jött létre, 100 nőt és gyermeket foglalt magában. Kezdetben 94-en voltak: Sikerült meggyőznünk a Hamászt, hogy még a 18 év felettieket is gyermeknek vegyék, ha még nem jelentkeztek katonának. 34 gyermek jelent meg a plakátokon: kértük a Túszok Családjainak Fórumát, hogy adjanak hozzá még hat fotót. A fotókat hozzátették.”

„A Hamász beleegyezett, miután megállapodtunk abban, hogy a börtönből való szabaduláshoz szükséges gyerekek korhatárát 19 évre emeljük. A maradék nő volt. Szinwar tudta, hogy a 100 túsz közül 56 az ő irányítása alatt áll. Kötelezettséget vállalt arra, amiről tudta, hogy megtarthatja. Ezért jelentette be, hogy szabadon enged 50 embert, és a tűzszünet alatt továbbiakat fog keresni. A kabinet dühös volt ránk: Miért egyeztetej bele az 50-be? Nagy volt a felhajtás, egy narratívát alkottak, mintha [Ron] Dermer és [Binjámin] Netanjahu mentették volna meg a helyzetet, de semmi lényeges nem változott. Aztán Szinwar úgy döntött, hogy a nők közül hét katona. Odaadtam a részem – jelentette be Szinwar. Továbblépünk a második fázisra.”

„Úgy döntöttünk, hogy nem engedelmeskedhetünk az utasításainak. Aztán az emberei nyomást gyakoroltak rá, hogy engedjen. Tűzszünetre volt szüksége: ezért engedett.”


Állami vizsgálóbizottság: A Sabak belbiztonsági szolgálat korábbi vezetője, Ronen Bar azt mondta, hogy a 2023. október 7-i kudarcok alapos kivizsgálásának egyetlen módja egy szakemberekből álló állami vizsgálóbizottság létrehozása, „amely átlátja a teljes képet, tudja, hogyan kell elmesélni a teljes történetet, és eldönti, mit kell tenni, hogy ez ne ismétlődhessen meg”.

A Tel-Avivi Egyetemen tartott konferencián Bar azt mondta, hogy „a vezetés nem a kudarcért való felelősségvállalással ér véget, hanem azzal a felelősséggel is, hogy helyrehozzuk a dolgokat”.

„Miután nem hoztunk döntést, és átvizsgáltuk az egész rendszert, a következő október 7-re ítéltük a gyerekeinket” – mondta, hozzátéve, hogy ezt akarták volna az elhunytak és a túszok családjai is, „és ezt várják el tőlünk a gyerekeink is”.

The post Szinwar: Minden túsz fontos first appeared on Új Kelet Live.