A gázképződés normális jelenség, de vajon mikortól túl sok?
Mennyi az annyi?
A Biosensors and Bioelectronics című folyóiratban jelent vizsgálat szerint egy átlagos felnőtt naponta körülbelül 32 alkalommal szellent. Ez jóval magasabb szám annál, mint amit korábban gondoltunk: a régebbi, önbevalláson alapuló adatok napi 10–15 alkalmat valószínűsítettek.
A mostani mérés azonban nem kérdőíveken alapult, hanem egy innovatív, viselhető eszköz segítségével történt, amely folyamatosan – a nap 24 órájában – rögzítette a bélgázok kibocsátását.
A kutatók hatalmas egyéni különbségeket is találtak. Volt, aki mindössze napi 4 alkalommal eregetett szelet, míg mások akár 59-szer is ugyanazon időszak alatt. Ez közel tizenötszörös eltérés – vagyis a „normális” tartomány sokkal szélesebb, mint eddig gondoltuk.
Hogyan mérték mindezt?
A vizsgálat során 19 önkéntes vett részt, akik egy héten keresztül viseltek egy apró szenzort tartalmazó alsóneműt. Az eszköz a kibocsátott hidrogén mennyiségét mérte, amely a bélbaktériumok fermentációs tevékenységének egyik jelzője.
– Valójában nem tudjuk, hogy néz ki a normális puffadás. Ezen alapérték nélkül nehéz megmondani, mikor túlzott valakinek a gázképződése – mondta Brantley Hall, a tanulmány vezetője.
Ez a mondat jól rávilágít arra, miért fontos az ilyen jellegű kutatás. A szellentés önmagában nem betegség, hanem a bélműködés természetes velejárója. Ugyanakkor a túlzott gázképződés vagy a hirtelen változás már utalhat emésztési zavarra, ételintoleranciára vagy a mikrobiom egyensúlyának felborulására.
Mit árul el a szellentés a bélflóráról?
A vizsgálat egyik legérdekesebb eredménye, hogy a hidrogénkibocsátás folyamatos monitorozásával a kutatók pontosabb képet kaptak a résztvevők bélbaktériumainak aktivitásáról a nap különböző időszakaiban.
Amikor az önkéntesek egy inulin nevű prebiotikus rostot fogyasztottak, három-négy órával később az eszköz 97,4 százalékos pontossággal érzékelte az anyagcsere-aktivitás fokozódását – amit egy szellentési hullám kísért.
Ez jól mutatja, hogy a szellentés szorosan összefügg a bélmikrobiom működésével. A vastagbélben élő baktériumok a nem emészthető rostokat lebontják, és ennek melléktermékeként gázok – például hidrogén, metán és szén-dioxid – keletkeznek. Minél aktívabb a fermentáció, annál több gáz képződik.
Léteznek szellentési típusok?
A kutatócsoport most egy úgynevezett „Human Flatus Atlas” létrehozásán dolgozik, amely több száz ember adatain alapul majd. Céljuk, hogy különböző mintázatokat azonosítsanak.
Elképzelésük szerint három fő csoport rajzolódhat ki:
- olyan emberek, akik rostban gazdag étrendet követnek, mégis ritkán eregetnek szelet,
- olyanok, akik kifejezetten sok hidrogént termelnek és gyakran szellentenek,
- valamint az átlagos mintázatot mutató többség.
Hall szerint a Human Flatus Atlas objektív alapértékeket fog meghatározni a bélmikrobiális fermentációhoz, ami elengedhetetlen annak megértéséhez, hogy az étrendi, probiotikus vagy prebiotikus beavatkozások miként befolyásolják a mikrobiom aktivitását.
Mikor számít soknak a szellentés?
A napi 30 körüli szellentés tehát – a mostani adatok alapján – még a normális tartományba eshet. A kulcskérdés inkább az, hogy jár-e kellemetlen tünetekkel.
Érdemes orvosi kivizsgálást kérni, ha a fokozott szellentéshez az alábbiak társulnak:
- tartós hasi fájdalom
- puffadás, amely nem múlik
- hirtelen székelési szokásváltozás
- véres vagy nyákos széklet
- akaratlan fogyás
Ilyen esetekben szóba jöhet laktóz- vagy fruktózintolerancia, irritábilis bél szindróma (IBS), cöliákia vagy más emésztőrendszeri eltérés.
Mit tehet, ha zavarja a túl gyakori szellentés?
A legfontosabb a kiváltó ok azonosítása. A hirtelen nagy mennyiségű rostbevitel – például inulin vagy más prebiotikumok – átmenetileg fokozhatja a gázképződést. Ilyenkor érdemes fokozatosan emelni az adagokat.
A szénsavas italok, bizonyos édesítőszerek (például szorbit), valamint a gyors étkezés közben lenyelt levegő szintén növelhetik a szellentések számát.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: a szellentés az egészséges bélműködés jele is lehet. Teljes hiánya nem feltétlenül jelent előnyt.
