Valahol Balatonfüreden élt egy fiatal fényképész aki a hetvenes években folyamatosan járta az ország kórházainak a szülészeteit. A főnővérekkel egyeztetve minden újszülöttet lefotózott és pár száz forintért postázta a képeket. Aki átvette és fizetett az rendben volt, ám akadtak – nagyon kevesen akik lemondtak erről a kéretlen ajándékról. Nagyon jól ment az üzlet. Hiszen a boldog szülők nagyon megörültek a képeknek. Abban az időben még fotómasina se volt minden családban.
Egyszer ám egy miskolci szülő vagy egy elégedetlen ápolónő feldobta a babafotóst a rendőrségen. Magam is írtam az iparosról sőt egyszer egy ilyen munkájára is elkísértem az öreg Wartburgján. Elmondta a nem éppen eredeti ötletet bárki másolhatja ha van hozzá kedve és energiája. Ha vállalja, hogy a hét hét napján folyamatosan utazik s járja az országot. A már többszörös milliomos jelölt hihetetlen összegű pénzt keresett ezzel a technikával. Végül Tihanyban a műterme mellett az összes nyaralót felvásárolta és később már csak szobakiadással foglalkozott. Lett ideje kipihenni a sok utazást.
Mi szerkesztők hasonló kísérletbe kezdtünk, kifejezetten az olvasottság és példányszám növelésére. Hetente százszámra fotóztuk a csecsemőket, hogy ingyen megjelentessük a lapban. Nos, mint gyakorló képgyártó rájöttem, hogy azokban a boldog időkben a bébik tök egyformák. Hajasok vagy kopaszak. A kismamák nem vették ezért a lapot, a rokonok se viszont folyamatosan háborogtak, hogy nem küldtünk nekik képeket a csemetéjükről. Na így lett vége ennek a bulinak.
A fenti képen látható fotós viszont továbbra is arat. Szerintem többet kaszál a cégének mint a Balatonfüredi babafényképész.
