A kormány a háború, a világpolitikai átrendeződések és az energiaválság közepette is kitart eddigi értékei mellett, védi a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat – mondta Lantos Csaba a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetések és miniszteri elismerések átadási ünnepségén. Novák Katalin, Navracsics Tibor és Gulyás Gergely is kitüntetéseket adott át.
Lantos Csaba úgy fogalmazott: az ünnepek legfontosabb kérdése mindig az, hogy a múltnak melyek a meghatározó eseményei, alapvető értékei, és ezek milyen utat mutatnak. A magyaroknak március 15-e egyszerre jelenti a hazáért való tenni akarást, a szabadságért való kiállást és a fejlődés melletti elkötelezettséget – hangsúlyozta a miniszter, hozzátve, hogy meg kell őrizni a magyar gazdaság átlagon felüli növekedési ütemét, hogy Magyarország kilépjen a közepesen fejlett államok csapdájából.
A kormány víziója az, hogy ez a cél a munkaalapú társadalom építésével, az iparosítással, a versenyképesség emelésével és a hazai hozzáadott érték növelésével érhető el – fejtette ki. Hozzátette: ennek a gazdaságpolitikának az egyik legfontosabb alkotóeleme az energetika megújítása.
A körülmények nem könnyűek, mert nem csak átmeneti hatásokkal kell számolni, az olcsó energia korszaka egyszer és mindenkorra véget ért – szögezte le a miniszter, aki szerint a kormány ezekre a kérdésekre válaszolt, amikor önálló tárcára bízta az energiaügyet, alig több mint 100 napja hozták létre Magyarország első önálló Energiaügyi Minisztériumát.
Lantos Csaba úgy fogalmazott: a tárca ezalatt a rövid idő alatt is helytállt, meghozta a sürgős intézkedéseket az emberek, a vállalkozások és az intézmények érdekében, a kormány pedig kedvezően fogadta a hosszabb távra kialakított terveket is.
A miniszter felidézte: mérsékelni tudták az energiaárak eddig példátlan „kitörésének” hatásait. Elérték, hogy a magyar családok számára 2023-ban is egész évben megmaradjon a rezsivédelem, és a lakossági gáz- és áramárakat az átlagfogyasztás felett sem emelték. A háztartások mellett gondoskodtak a versenypiaci kisfogyasztók biztonságos ellátásáról, valamint fontos intézkedések születtek a települések, az intézmények érdekében is – jelezte.
Lantos Csaba kiemelte: előttük áll az a munka, amely Magyarországot az energiafüggőség helyzetéből eljuttatja az energiafüggetlenségig. A terv, amelynek alapjait már lerakták, méretét, összetettségét és ambícióit tekintve példa nélküli Magyarország életében – hangsúlyozta a tárcavezető.
Az energiaügyi miniszter az ünnepségen Magyar Érdemrend Tisztikereszt kitüntetést adott át Hózer Zoltánnak, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpont laboratóriumvezetőjének, Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetést Tompa Ferencnek, az MVM Balance Zrt. vezérigazgatói főtanácsadójának, és Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést Tós Tibornak, a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. üzletágvezetőjének.
Prometheus-díjat vehetett át Fazekas László, az MVM Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese, miniszteri elismerő oklevelet pedig 15-en vehettek át.
Az elismerés kötelez
Az elismerés kötelez, akinek több adatott, annak többet is kell nyújtania közössége számára – ezt már Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter mondta egy másik ünnepségen.
Nemzeti ünnepen emlékezünk azokra az őseinkre, akik meghatározzák a közösség karakterét, akik bizonyítottak, akiknek állandó helyük van az egész nemzet történelmében, akikhez mérjük magunkat. Így van ez szűkebb körben, például egy munkahelyi közösségben is, ahol elismerik a közösséget meghatározó személyiségek addig elvégzett munkáját. A kitüntettek többet tettek le az asztalra – mondta a miniszter.
A nemzeti ünnepen átadott kitüntetésekkel megerősítjük saját büszkeségünket, közösséghez tartozásunkat. Köszönjük a kitüntetettek eddigi átlagon felüli teljesítményét, és szeretnénk, ha így folytatnák – mondta Navracsics Tibor.
Az ünnepségen a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át: Csikász-Nagy Attila biomérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának egyetemi tanára a rendszerbiológia területén folytatott, nemzetközileg is jelentős kutatómunkája, a molekuláris és sejtszintű hálózatok dinamikai viselkedésének matematikai, számításos és kísérletes vizsgálata terén elért eredményeinek és azok alkalmazásának elismeréseként. Nagy Zoltán szülész-nőgyógyász főorvos, az ajkai Magyar Imre Kórház főigazgatója nagy elhivatottsággal végzett gyógyítói és kórházvezetői munkája elismeréseként. Szederkényi Gábor mérnökinformatikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának egyetemi tanára a komplex biológiai rendszerekre is alkalmazható nemlineáris dinamikai rendszerek elemzése és vezérlése területén elért, nemzetközi és hazai viszonylatban is kiemelkedő eredményei, valamint azok sikeres ipari és társadalmi alkalmazásának elismeréseként.
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át Szőke András Zoltán Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr, színész, a taliándörögdi Ősök Háza társalapítója a Balaton-felvidék értékeinek megőrzését szolgáló tevékenysége, helytörténeti gyűjtőmunkája, valamint a nehéz sorsú gyermekek vizuális nevelésében vállalt szerepe elismeréseként.
A Magyar Arany Érdemkeresztet vehette át Fábry Szabolcs János, Nagyvázsony község polgármestere, a nagyvázsonyi Magyar Igásló Ökoturisztikai és Tájérték Központ szakmai vezetője, a Kárpát-medencei Kinizsi-Szövetség alapítója eredményes településvezetői munkája, valamint a magyar hagyományok és kultúra ápolása és a falusi állattartó gazdálkodás népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként. Papp Sándor István, a Veszprémi Főegyházmegye gógánfai Római Katolikus Plébániája plébánosa elhivatott papi szolgálata, valamint a rászoruló családok és gyermekek körében végzett odaadó karitatív tevékenysége elismeréseként.
A Magyar Ezüst Érdemkeresztet vehette át Horváthné Somogyi Ildikó, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének alelnöke és a Veszprém Megyei Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Közhasznú Egyesületének elnöke, az Életlehetőség Szociális Nappali Intézmény Nonprofit Kft. ügyvezetője a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékossággal élők támogatását szolgáló több évtizedes, áldozatos munkája elismeréseként. Jakab Gedeonné, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet Neurológiai Szakambulanciájának vezető asszisztense egészségügyi szakterületen végzett öt évtizedes szakmai tevékenysége elismeréseként. N. Horváth Erzsébet helytörténész, író, a tapolcai Batsányi Színjátszó Kör alapító vezetője a település kulturális életében betöltött szerepe, valamint helytörténeti kutatásai és írásai elismeréseként. Oszkai Réka Viola, a sümegi Kisfaludy Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Emlékház igazgatója Kisfaludy Sándor szellemi örökségének ápolása terén végzett munkája, valamint Sümeg kulturális életében vállalt szerepe elismeréseként. Varga Károlyné, a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum nyugalmazott igazgatóhelyettese, a Ráday Mihály Város- és Faluvédő Szövetség titkára, a Tapolcai Városszépítő Egyesület alelnöke és a Tapolcai Nőklub Egyesület elnöke a város történetének kutatása és bemutatása érdekében végzett munkája, valamint közösségépítő tevékenysége elismeréseként.
A Magyar Bronz Érdemkeresztet vehette át Koós Rita, a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal kommunikációs referense a település érdekében végzett értékes és sokoldalú munkája elismeréseként.
Az ünnepségen összesen több mint félszáz állami kitüntetést és miniszteri elismerést vehettek át a díjazottak.
A márciusi ifjak forradalmával született újra a nemzet
Március 15. a magyar szabadság egyetemes ünnepe – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetések és miniszteri elismerések ünnepélyes átadásán kedden Budapesten.
A Várkert Bazárban tartott rendezvényen a politikus kiemelte, március 15. büszkeséggel tölthet el – és kell is, hogy eltöltsön – minden magyart, hiszen ezen a napon arra emlékezünk, hogy olyan dicső, nemzetformáló tetteket volt képes véghezvinni a magyarság, amelyek elemi erővel mutatták meg a világnak a magyarok ösztönös szabadságvágyát, nemzeti összetartozását.
1848 márciusában, a népek tavaszán Budapesten is győzött a forradalom, a polgári Magyarország felülírta az akkorra már recsegő-ropogó feudális viszonyokat – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: 175 évvel ezelőtt a márciusi ifjak forradalmával született újra – a már akkor is ezeréves hazában – a magyar nemzet, s született meg a polgári Magyarország. Szabad lett a sajtó – folytatta a miniszter –, lett Országgyűlés, közteherviselés és felelős minisztérium, ahogyan ezt a magyarok sokasága óhajtotta, akik egy nemzetként tűzték ki mellükre az azóta is hordott nemzeti színű kokárdát.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, március 15. az a nap, amikor a reformkor magyar nemzettudatot felvirágoztató évtizedei beteljesedtek.
Most is és minden március 15-én megdobban a magyarok millióinak szíve az anyaországban, az elcsatolt nemzetrészeken, Erdélytől Kárpátalján át a Délvidékig és a diaszpórában az Egyesült Államoktól Ausztráliáig – hangsúlyozta.
Gulyás Gergely szerint a szabadságharc nyelvünk egyik legszebb és a magyarság történetének egyik legbeszédesebb kifejezése. „Benne rejlik a magyarság tragédiákat elszenvedő, mégis túlélni képes, reményt keltő sorsa. Benne rejlik, hogy nekünk a szabadságot nem ingyen adják, nem örökül kaptuk. Számunkra a szabadság vágya magától értetődő, de a léte nem. Mert nekünk a szabadságért mindig meg kellett harcolnunk” – mondta.
A miniszter felidézte, hogy 1848-ban nem volt elegendő a magyar szabadság kivívásához a forradalom átmeneti győzelme. „Az 1848-as forradalom vívmányait, a magyar szabadságot meg kellett védeni a Habsburgoktól, Jellasicsoktól, Windischgrätzektől és a cári csapatoktól. Az újjászületést és reményt hozó forradalmi szabadság napjai mindösszesen fél évig tartottak, amíg Jellasics – átlépve a Drávát v Budapest felé indult, hogy rendet tegyen a renitens Magyarországon” – magyarázta a tárcavezető, megjegyezve: ezzel vette kezdetét a szabadságharc vesztes, de mégis dicsőséges küzdelme.
„Oly korszak volt ez, amikor Kossuth egy szavára ezrek álltak honvédnek, olyan korszak volt ez, amikor a hazáért mindhalálig felkiáltás a mindennapi élet rendezőelve volt Magyarországon. Olyan kor volt ez, amikor Petőfi szavaival egy szóvá, egy érzelemmé olvadt össze a haza” – húzta alá.
A kitüntetettekhez fordulva a miniszter úgy szólt: „ami önöknek, a kitüntetetteknek az elmúlt évtizedek mindennapi munkája, az távlatosan visszatekintve kiemelkedő hozzájárulás a rendszerváltozás utáni magyarországi élethez”.
Az ünnepségen Gulyás Gergely átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, a Magyar Arany Érdemkereszt, a Magyar Ezüst Érdemkereszt, a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetéseket, a Batthyány Lajos-díjat és a Magyary Zoltán-díjat, valamint miniszteri elismerő okleveleket.
Az eseményen részt vett Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke, Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke és Tarlós István miniszterelnöki megbízott, Budapest korábbi főpolgármestere is.
A világot csak mi láthatjuk sajátosan magyar szemmel
A ragaszkodás a szabad, független Magyarországhoz, a magyar nemzethez köt össze bennünket, magyarokat, generációról generációra, több mint ezer esztendeje – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint Magyar Érdemrend kitüntetések átadásán kedden az Országházban.
Emlékeztetett: a magyarokat a történelem arra tanította meg, hogy soha nem téveszthetik szem elől a haza érdekeit. A világot, az életet csak mi láthatjuk sajátosan magyar szemmel – mutatott rá.
„Mi, magyarok, építsünk arra, ami ezer éve megtart bennünket: a keresztény hitre, nemzetünk szeretetére, ezek képesek változó korokban, bajban és győzelemben is kijelölni a magyarok útját” – szögezte le, hozzátéve: a múltunk nem múzeum, a jelenünk nem egy előzmények és következmények nélküli pillanat. Büszkeségünk mélyre nyúló gyökereinkre, kiművelt emberfőinkre nem öncélú magamutogatás, hanem a magyar jövő alapja és záloga.
Novák Katalin kiemelte: olyan időket élünk, amikor a személyes, a családi és nemzeti önazonosság együttes megőrzése és megújítása, az időtálló értékek néven nevezése és megtartása jelenthetik nemcsak a mentőövet a körülöttünk tomboló viharok közepette, hanem ezek a gyarapodás zálogai is.
A díjazottakat méltatva kiemelte: tudományos eredményeik, művészi alkotásaik, közéleti szolgálatuk mögött ott munkál a hazájuk iránt érzett hűséges szeretet. „Büszkén tekintünk Önökre és hálásak vagyunk azért, hogy szakmai rangot, hírnevet szereztek nemcsak maguknak, családjaiknak, de nekünk, az egész magyar nemzetnek”.
Novák Katalin emlékeztetett a díjazottakat útjukra indító szülőkre, a támogató és sokat tűrő társakra, a megértő gyerekekre. Kiemelte: a család gyerekeink első iskolája, a legelső műhely, amely új géniuszokat indít majd el a világ meghódítására. A köztársasági elnök kéréssel fordult a díjazottakhoz, hogy tekintélyüket és lehetőségeiket használják a magyar jövő érdekében, figyeljenek az utánunk jövő generáció, a gyermekeink lelki növekedésére is, és szolgáljanak nekik is azzal, amit létrehoznak.
„Hogy ma is, holnap is megszülethessenek nálunk azok a nagy magyar teljesítmények, melyekkel Széchenyi, Petőfi, Jókai, a magyar tudósok és kultúrateremtők örökségét adjuk tovább és újítjuk meg” – hangsúlyozta.
Novák Katalin szólt arról a hazaszeretetről, amelyen a Petőfi születése óta eltelt kétszáz év mit sem változtatott. Mint mondta, a magyarokat ez a ragaszkodás a szabad, független Magyarországhoz, a magyar nemzethez köti össze több mint ezer esztendeje.
Emlékeztetett: a magyarokat a történelem arra tanította meg, hogy soha nem téveszthetik szem elől a haza érdekeit. A világot, az életet csak mi láthatjuk sajátosan magyar szemmel – mutatott rá, hozzátéve: még szövetségeseinktől is hiába remélnénk, hogy a magyar érdekért küzdjenek meg. Amit viszont mindenkitől elvárhatunk, és el is várunk, hogy öncélúan ne sértsük egymás érdekeit, a ha képesek vagyunk közösen szólni és cselekedni, azt tegyük meg – hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve: ez a nemzetek közötti jó együttműködés és a jó szövetség alapja, háborúban és békeidőben egyaránt.