Remélem, idejében értesítem barátaimat, a velem szimpatizálókat kevéske jó akaróimat és ellenségeimet, hogy ha kedvük tartja, vegyenek részt a december negyedikén reggel megtartandó bírósági tárgyaláson. Az idéző végzés szerint rágalmazás vétsége miatt Szabó Krisztián és társai ellen indított magánvádas büntetőügyben lesz nyilvános másodfokú tárgyalás. Az előzmények ismertek, azok előtt, akik nekem vagy ellenem szurkoltak. A tények röviden Szabó és társai Kovács László Csabával két hamis felbujtott tanúval megrágalmaztak, nem is akármivel fegyveres támadással. Elvégre ha lúd legyen kövér…
Ebből az ügyből kiemelendő, hogy a két bátor rendész – akik állítólag egetverő bátorsággal, a pisztoly csövével szembenézve rontottak rám és vágtak a földhöz, hogy hátrabilincselhessék a kezeimet sikeresen félrevezették a nyomozást.
Hiszen magam mentettem meg a szemközti mélygarázs külső kamerájának a felvételét, amelyen kivehető mi is történt valójában. Hiszen amikor Tóth Tamás máig is derék rendész riasztja a bevetési csoportot csupán egy személy igazoltatásához kér segítséget. Miközben minden okmányom a kezében van jómagam meg hátrabilincselt kézzel sokkos állapotban fekszem, kiabálok a novemberi járdán. Különös, hogy ez a jó eszű rendész a telefonáláskor még egyetlen szóval sem említi, hogy fegyveres támadás érte őket. Az ügyeletes rendőr sem kérdezi tőlük, hogy a két kigyúrt izomtól dagadó egyenruhásnak miért is kell segítség egy hetven éves ember igazoltatásához.
Ha valaki nem tudná, még nem olvasta volna az adott helyen való megállás, nem parkolás, teljesen szabályszerű volt. Az intézkedés jogtalan és szakszerűtlen volt. Kovács László Csaba aki később emberbaráti módon próbált megzsarolni írásban küldte el, hogy mivel nem volt hitelesített hang és képrögzítő készülékeik muszájból minden szabálysértés elkövetőjével egy elismerő nyilatkozatot írattak alá. Rábeszéléssel vagy erőszakkal. Esetemben ez úgy történt, hogy a felkarjaimat lefogták, mert nem akartam elismerni a meg nem történt szabálysértést. Dühítette a fiúkat az ellenállásom – nekem meg nem tetszett az itt van, öreg írd alá féle felszólítás.
Most mondom, előre ettől a már korábban elhalasztott és zártnak tartandó tárgyalástól semmit nem remélek, nem várok. Bár másfélórásra tervezik, hamar lezavarják. Ezt abból gondolom, hogy az általam feljelentett személyek nem idézést csupán értesítést kaptak. Ami azt jelenti, ha kedvük tartja, jöhetnek, ha nem akkor otthon megnyugodhatnak, mint a rendészek, hogy bevédik őket. Az, hogy a feljelentett személyeknek nem kell megjelenniük ez előre, determinálja a bíróság döntést.
Persze nem adom fel.
