ujkeletlive

Az év antiszemitája szavazás még nyitott – az eredményt január 8-án hirdetik ki

A “StopAntisemitism” szervezet tegnap este közzétette az idei év közismert antiszemita személyei közül a végső szavazásra rangsorolt három döntőst

• Iszmáil Haníje – a Hamász politikai szárnyának vezetője
• Rashida Tlaib – az amerikai kongresszus képviselője
• Gigi Hadid – palesztin származású modell

A szavazás az alábbi linken január 8-ig nyitott.

Iszmáil Haníje a Hamász politikai irodájának vezetőjeként, egy olyan terrorszervezet tagja, amely 1987-es megalakulása óta áll az izraeliek elleni legszörnyűbb támadások és gyilkosságok mögött. Az október hetedikei mészárlások előtti évtizedek során számos buszokon elkövetett öngyilkos merénylet, katonák elrablása, és egyéb terrortámadás köthető nevéhez. Haníje politikai pályafutása mellett irodalmárként is ismerik, betöltött tisztségei között a Gázai övezet vezetője és nem utolsó sorban a Palesztin Nemzeti Hatóság vitatott miniszterelnöke (2006-2007) is szerepel, ugyanakkor jelentős mértékben felelős az októberi Fekete Szombat után világszerte futótűzként terjedő zsidóellenes incidensek és antiszemita megnyilvánulások miatt is. 

Gigi Hadid a közösségi oldalakon közel nyolcvan milliós ismertségét arra rendszeresen arra használja, hogy Izrael-ellenes hamis adatokat terjesszen.
Amikor a legutóbbi túszalku keretében kiengedték a Hamász terroristái által elhurcolt első csoport izraeli nő és gyermekfoglyot Hadid Instagram-követőinek azt írta – “Izrael az egyetlen ország a világon, amely gyermekeket tart túszul hadifogolyként. Bántalmazták, megerőszakolták, megalázták, megkínozták és meggyilkolták a palesztinokat éveken át október 7-e előtt.”

Emellett a poszthoz csatolt egy fotót Ahmed Manaszra palesztin terroristáról, mondván – “12 évesen elrabolta az izraeli megszállás, és súlyos egészségi állapota ellenére magánzárkában maradt. Palesztin gyerekek százait tartják fogva és szenvednek még mindig izraeli börtönökben,” azt azonban elfelejtette közölni, hogy a tinédzser Manaszra Piszgat Ze’evben súlyosan megsebesített egy 20 éves, és meggyilkolt egy 13 éves zsidó fiatalt.

A széleskörű nemzetközi felháborodás után Hadid visszavonta kijelentéseit, és reményét fejezte ki az elraboltak szabadon bocsátása érdekében – “rossz példát használtam ennek az állításnak a bizonyítására. Tévedtem,” – írta.

Rashida Tlaib az amerikai Demokrata Párt kongresszusi képviselője az Izrael-ellenesség közismert arca, emellett tagja az úgynevezett “Palesztin-Amerikai Kongresszus” rejtett csoportnak, amely a Hamászt dicséri az októberi mészárlások végrehajtásáért.

Donald Trump akkori amerikai elnök 2019-ben két kongresszusi képviselőnő kitiltására sürgette Izraelt.

„Nagy gyengeséget mutatna, ha Izrael engedélyezné Omar és Tlaib képviselők látogatását. Utálják Izraelt és minden zsidót, és nincs semmi, amit mondani, vagy tenni lehetne, hogy meggondolják magukat… Gyalázatosak!”

Árje Deri akkori belügyminiszter azzal a megszorítással hagyta jóvá Tlaib kérését, hogy látogatása szigorúan családi jellegű lehet, amely során nem léphet fel Izrael bojkottjának előmozdítása végett. Tlaib végül bejelentette, hogy mégsem jön Izraelbe: “úgy döntöttem, hogy nagymamám látogatása ilyen nyomasztó körülmények között minden ellen szól, amiben hiszek – a rasszizmus, az elnyomás és az igazságtalanság elleni háború ellen.” Deri válaszában hangsúlyozta – “kiderült, hogy provokáció volt, Izrael elleni gyűlölete meghaladja a nagymamája iránti szeretetét.”

Belpolitikai válság

Herzog beszéde

Ellentétben a korábbi számos konfliktus idején tapasztalható egységes támogatással, az október hetedikei mészárlások és azt követően kirobbant háború, emellett a Hamász fogságában tartott túszok, illetve a szárazföldi hadművelet nagyszámú katonai vesztesége együtt nagymértékben növelte az izraeliek kormánnyal szembeni bizalmatlanságát. Az ellenzék borítékolható kritikái mellett, a koalíció frakciói egymást, a Beni Gantz és frakciójával kibővült hadikabinetet, illetve a hadsereg vezetőit támadva választási kampányt folytatnak a héber médián, és a közösségi oldalakon keresztül.

Jichák Herzog elnök tegnap beszédet intézett a nemzethez, amelyben a hadsereg katonáinak hősiességéről, és az egység szükségességéről beszélt az ellenséggel szemben, emellett üzent az izraeli politikusoknak arra felszólítva fel, hogy tartózkodjanak a politikai kampányoktól, a nyilvános nézeteltérésektől, mivel az ellenség “ünnepli, amikor a belső konfliktusok megosztanak minket. Az ellenség arra vár, hogy szétszakadjunk, hogy egymással harcolunk. A vezetésnek vissza kell fognia magát, hagyjuk abba a belső harcokat ebben a nehéz időszakban.”

Az elnök szenvedélyes beszédében egységre szólított fel, mondván – “vessünk véget a belső harcoknak, és a megosztottságnak,” majd a hadsereg hősies küzdelmére, és bátorságára hívta fel a figyelmet.

“Minden alkalommal, amikor meghalljuk a ‘kiadható’ neveket, szívünk megremeg az újabb fájdalomtól és gyásztól. A harcban elesett katonák mindegyikének neve mögött egy izraeli hős áll – egy családtag, a szülők fia, egy házastárs, egy apa, egy unoka, egy szeretett személy,” majd hangsúlyozta az izraeli erők bátorságát, kijelentve: “hősiesen, felelősségteljesen, elszántan, erkölcsösen harcolnak két, egymással összefüggő cél eléréséért.”

Az elnök továbbá kiemelte a túszok helyzetét, “példátlannak, kegyetlennek és embertelennek” nevezve fogvatartásukat, és megerősítette: “nem nyugszunk, amíg haza nem térnek.”

Végezetül az izraeli nép ellenálló képességét méltatta: “csodálatos az izraeli szellem, a kölcsönös felelősségvállalás szelleme. A polgári és igazi győzelem, amely segít a katonaságnak győzelmet aratni az ellenség felett a csatatéren.”

Politikai nyomás – harc a pollokért

Binjámin Netanjahu miniszterelnök hatodik kormánya az októberi Hamász támadás előtt is jelentős társadalmi megosztást eredményezett. A Szimchát Tóra-i mészárlást követően a kormányba vetett bizalom az Izraeli Demokrácia Intézet legutóbbi felmérése szerint 20 éves mélypontra zuhant. A jeruzsálemi székhelyű szervezet múlt héten közzétett felmérése szerint az izraeliek több mint kétharmada választásokat szeretne, amint befejeződik a Hamász elleni háború. Egyidejűleg a 12-es csatorna közzétett közvélemény-kutatása szerint, amennyiben most lennének a választások Netanjahu jelenlegi koalíciója mindössze 44 mandátumot szerezhetne, míg a Nemzeti Egység frakció – élén Beni Gantzal könnyen tudna kormányt alakítani. Az ultraortodox Sász és a Jahadut HaTora pártok megtartanák jelenlegi 11, illetve 7 képviselői helyüket, vagyis a jelenlegi bizalom csökkenése a jelenlegi kormányt uraló Likudot, illetve a két radikális frakciót – Oztma Jehudit és Vallásos Cionizmus – érinti elsősorban.

Deri és a Sász

A Sász szefárd háredi párt szóvivője váratlanul azzal állt elő, hogy az izraeliek kezdenek belefáradni a miniszterelnökbe, majd később visszavonta megjegyzését.

“Netanjahu jó jegyeket kaphat a háború vezetéséért, de a következő napon a közvélemény nagy része egy új, fiatal, határozott, és mindenekelőtt úttörő vezetést akar látni,” – írta Asher Medina a párt hivatalos lapjában megjelent politikai rovatában.

“Nem akarunk többet abból, amit már ismerünk. Elegünk volt,” – állította, Netanjahu gyors népszerűségvesztésére hivatkozva, amit végül egy terjedelmes miniszterelnököt dicsérő posztra váltott fel néhány órával később.

A párt vezetője, Árje Deri héber nyelvű médiajelentések szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Gantz bekerüljön a kormányba, mérsékelve a koalíció szélsőjobboldali befolyását.

Nir Barkat – a Likud vezetésére pályázik

Nir Barkat gazdaság miniszter azt követően, hogy a koalíció háborús költségvetésének megakasztásával fenyegetőzőtt, nyilvános hozzászólásaiban, majd a heti kabinetülésen azt nehezményezte, hogy a kormány [Netanjahu] nem tesz eleget a katonák életének védelmében a gázai övezetben zajló szárazföldi hadművelet során.

“A légierő bombázásai drámaian csökkentek. A katonákat úgy küldik a bombázott épületekhez, mint [ülő] kacsákat,” – mondta Barkat a kabinetülésen, a héber médiában kiszivárogtatott jelentés szerint

Netanjahu visszatámadta kormányának tagját, mondván “attól, hogy ezt folyamatosan mondod, még nem lesz igaz. Vannak operatív megfontolások.”

“Semmilyen megfontolás nem igazolhatja, hogy katonáink életét veszélybe sodorjuk valamilyen képzeletbeli erkölcs miatt. “A gyakorlatban terroristákat védünk, és veszélyeztetjük az izraeli harcosok életét, az eredmény pedig halott katonák. Ez a háború meggondolatlan kezelése,” – erősködött Barkat.

“A vezetői képességet az teszi próbára, hogy kiállja-e a nyomást, és sajnos ez a kabinet nem állja a nyomást,” – jelentette ki végül Barkat.

“Vannak országok, amelyeket figyelembe kell vennünk. Ha ezt nem tesszük meg, előbb-utóbb lesz egy ENSZ-határozat, amely blokádot rendel el ellenünk. Az egész világ ellenünk lesz,” – utasította rendre a miniszterelnök.

A hadikabinet tagja Beni Gantz, aki nem volt jelen az ülésen utólag szólította fel a minisztereket, hogy ne tegyenek “alaptalan kijelentéseket.”

A kormány döntéseit illetően szerinte jelentősen kiszoruló Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter azonban úgy véli, hogy a túszalku és a tűzszünet ára a halott katonák.

A Likud minisztere Dudi Amszálem, szintén az ominózus kabinetülésen a hadsereg vezérkari főnökét támadta, amiért nem jelent meg a kormányülésen. A vezérkari főnök nevében a hadsereg stratégiai részlegének vezetője, Eliezer Toledano vezérőrnagy – aki jelen volt az ülésen, azt válaszolta, a Kan közszolgálati csatorna szerint, miszerint a vezérkari főnök a csökkentett létszámú hadikabinetnek számolt be, de amennyiben Amszálem akarja, a kormányülésekre is eljön.

A kabinet egyes tagjai rendszeresen támadják Halevit, a miniszterelnök azonban nem mindig áll ki a hadsereget vezető Halevi mellett.

Amszálem kérdése után Netanjahu arra utasította tanácsadóit, hogy hívják be a vezérkari főnököt. Nagyon elfoglalt, de próbálja meg az ütemtervének megfelelően koordinálni. Ez jogos kérés,” – tette hozzá.

A múlt heti kormányülésen Járiv Levin igazságügyi miniszter azzal támadta Halevit, hogy felhatalmazás nélküli biztonsági tervet mutatott be.

“Milyen felhatalmazással tárgyaltad ezt? Milyen felhatalmazással? Ez a mi feladatunk,” – közölte Levin, de ezúttal Netanjahu a vezérkari főnök védelmére kelt mondván: “ne kérdezd őt erről. Beszélj velem.”

The post Reggeli hírek – az év antiszemitája három döntős helyezettje first appeared on Új Kelet online.