ujkeletlive

Mérföldkő – a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az igazságügyi reform kulcsfontosságú jogszabályát

A 15 tagú Legfelsőbb Bíróság hétfőn közzétett döntse szerint megsemmisítette a kormány úgynevezett ésszerűségi mérce alkalmazásának korlátozásáról szóló alaptörvényét. A bírák 8 -7 arányban szavaztak – az ország történetében először, a kormány által alkotmányosnak nevezett alaptörvény megsemmisítését illetően, emellett megtörve az alkotmányos törvények eddig tabunak számító érinthetetlenségét, az ügyet tárgyaló 15 bírából 13-an (80%) elismerték, hogy a bíróságnak van hatásköre az alaptörvények felülvizsgálatára.

Azon öt bíró közül, akik megszavazták a Legfelsőbb Bíróság saját hatáskörét az alaptörvények általános megsemmisítésére – de elutasították az ésszerűségi törvény megsemmisítését – hárman mély aggodalmukat fejezték ki a jogszabály miatt, és akként véleményezték, miszerint azt szűkebben kell értelmezni, hogy megőrizzék az ésszerűségi norma szempontjait.

A döntés háborús helyzetben való  közzététele azt követően történt, hogy a múlt héten az egyik tévécsatorna riportere  kiszivárogtatta, hogy a Legfelsőbb Bíróság valószínűleg megsemmisíti a kormány által idén nyáron elfogadott, vitatott ésszerűségi törvényét. Az eddigi precedens nélküli kiszivárogtatást követően a Sász elnöke Árje Deri olyan jogszabály gyors tervezésére szólította fel a belügyminisztert és több képviselőt, amely megakadályozná a Legfelsőbb Bíróság ítéleteinek közzétételét.

Ésszerűség mércéje

Az ésszerűségi mérce záradékot a Legfelsőbb Bíróság a minisztériumok és a helyi hatóságok bürokráciájának, valamint a választott tisztségviselők és az általuk kinevezett személyek döntéseinek felülvizsgálatára alkalmazza, mérlegelve  a többi hatalmi ág által hozott, és az alkotmányos jogokat érintő politikai döntéseket.

Binjámin Netanjahu miniszterelnök hatodik kormánya korlátozni akarja az ésszerűségi záradékot, hivatkozva Noam Szolberg bíró korábban egy folyóiratban közzétett javaslatára, miszerint az ésszerűségi záradékot korlátozni kellene (nem eltörölni), és kizárólag a közigazgatási szintű döntésekre alkalmazni, a választott tisztségviselők politikusok döntéseire nem.

• Az ésszerűségi mércét a bíróság akkor alkalmazza, amikor az állam valamely szereplője vagy szerve radikálisan indokolatlan döntést hoz.
• A gyakorlatban ez nem gyakran fordult elő. Például a kormány elvi politikai döntéseibe szinte nincs beavatkozás. A Legfelsőbb Bíróság nem avatkozik be egy békeszerződés megkötése esetén, a kormányt gazdaságpolitikáját illetően, illetve a terroristák szabadon bocsátásának kérdésébe sem avatkozott be, a benyújtott petíciók ellenére.

A kormány szerint az ésszerűségi záradék korlátozása enyhítheti a Kneszet és a kormány, valamint a Legfelsőbb Bíróság közötti feszültségeket, mivel a bíróság nem tárgyalhatná a választott tisztségviselők által hozott döntéseket. Másrészt azonban a törvényjavaslat a jelenlegi formájában általános és átfogó érvényű, ilymódon kizárja annak lehetőségét, hogy a Legfelsőbb Bíróság megvitasson bármilyen, a miniszterelnök, egy miniszter vagy bármely más választott köztisztviselő által hozott döntést.

A Legfelsőbb Bíróság leköszönő elnöke, Eszter Hajut a törvényt megsemmisítésére szavazott, mondván – “az alaptörvény jelentős eltérést jelent a fejlődő alkotmánytól, ezért széles konszenzussal és nem szűk koalíciós többséggel kell elfogadni.” Emellett, hangsúlyozta az említett törvény “a lehető legsúlyosabban sérti a hatalmi ágak szétválasztásának és a jogállamiság elvét, ami súlyos csapást mér Izrael, mint demokratikus állam két legnyilvánvalóbb jellemzőjére.”

A megsemmisítés ellen szavazók között David Mintz bíró szerint a bíróságnak azon képessége, hogy akár szabályszerű törvényeket is felülvizsgáljon és megsemmisítsen, “nem áll szilárd alapokon, illetve biztosan nincs olyan felhatalmazás, amely lehetővé tenné a bíróság számára, hogy egy alaptörvény érvényességéről tanácskozzon vagy megsemmisítsen.”

“Egy alaptörvény megsemmisítése egy amorf doktrínán, és egy meghatározatlan képleten alapulva súlyos árat von maga után demokratikus szempontból, különösen, ha olyan kérdésről van szó, amellyel kapcsolatban maga a bíróság intézényes összeférhetetlenségében történik,” – véleményezte Mintz, aki Szolberg bíróval együtt azt a nézetet képviseli, miszerint a Legfelsőbb Bíróságnak egyáltalán nincs hatásköre az alaptörvények megsemmisítésére.

A döntés fogadtatása

A vitatott jogi reform tervezője, Járiv Levin igazságügyi miniszter (Likud) bírálta a Legfelsőbb Bíróság döntését, majd részletek közlése nélkül kijelentette, hogy az ítélet “nem fogja megállítani a kezünket.“

“Ez olyan helyzetet teremt, amelyben lehetetlen akár egy alaptörvényt is törvénybe iktatni, vagy bármilyen döntést hozni a Kneszetben, vagy a kormányban a Legfelsőbb Bíróság beleegyezése nélkül, megfosztva ezzel több millió állampolgárt a hangjától,” – állította Levin, hozzátéve, hogy a bíróság “az egység szellemének az ellenkezőjét mutatta, amelyre manapság szükség van katonáink sikeréhez a fronton,” ugyanakkor azt ígérte, hogy amíg a gázai harcok tartanak a kormány “továbbra is visszafogottan és felelősségteljesen fog cselekedni.”

A kormányzó Likud sajnálatosnak, a koalíció többi tagjai megosztónak és antidemokratikusnak nevezte a Legfelsőbb Bíróság döntését, miközben a hadsereg katonái harcolnak és veszélyeztetik az életüket.

“A bíróság döntése ellentmond a nép egység iránti vágyának, különösen háború idején,” – áll a Likud közleményében.

A válságkabinethez a háború idejére csatlakozó Beni Gantz (Nemzeti Egység) a Legfelsőbb Bíróság döntésének tiszteletben tartására szólított fel.

“Október 7. előestéjén az izraeli társadalom szélsőséges helyzetre jutott, és a gyűlölet olyan szintű diskurzusát érte el, ahová nem lett volna szabad eljutnunk. A Legfelsőbb Bíróság döntését tiszteletben kell tartani, és le kell vonni a tanulságot az elmúlt év magatartásából. Testvérek vagyunk, és közös a sorsunk,” – mondta Gantz, majd hangsúlyozta, hogy a háború után széleskörű egyetértéssel kell eldönteni a hatalmi ágak közötti kapcsolatokat, és törvénybe kell foglalni egy Alaptörvényt.

Gazdaság

Nemzeti Bank – alapkamat csökkentés

A Nemzeti Bank Monetáris Bizottsága, élén Amir Járon kormányzóval tegnap bejelentette, hogy 0,25%-kal – 4,5%-ra csökkenti a kamatlábat.

A csökkentés 2022 április és 2023 májusa közötti, az infláció megfékezése érdekében 10 kamatemelési sorozatot követően először történt. A nemzeti pénzintézet várakozásai szerint az infláció 2024 negyedik negyedévére 2,4%-ra, 2025 negyedik negyedévére pedig 2%-ra csökken.

A kamatdöntéssel párhuzamosan a Nemzeti Bank változatlanul hagyta a 2024-es növekedési előrejelzést – 2023-ra és 2024-re egyaránt 2%-os, 2025-re pedig 5%-os növekedést prognosztizálva.

“Az előrejelzés különösen nagyfokú bizonytalanságot tartalmaz, többek között a kormány által meghozandó döntésekkel kapcsolatban, – a költségvetés háborúból eredő védelmi és polgári igények kezelését illetően,” – áll a Bank közleményében emellett arra számítanak, hogy a költségvetési hiány 2023 végére 4%-ra nő, ami 0,3%-kal magasabb az előző előrejelzésnél, és 2024-re 5,7%-ra emelkedik az előző előrejelzésben szereplő 5% helyett.

“A háborúra való tekintettel a Monetáris Bizottság politikája az árstabilitás és a gazdasági tevékenység támogatása mellett a piacok stabilizálására és a bizonytalanság csökkentésére összpontosít. A kamatlábak pályáját az infláció célértékéhez való folyamatos közeledése, a pénzügyi piacok folyamatos stabilitása, a gazdasági tevékenység és a fiskális politika függvényében határozzák meg,” – áll a hivatalos indoklásban.

Járon újságíróknak hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Bank a háború kitörése óta folyamatos helyzetértékeléseket tart a háború gazdaságra és piacokra gyakorolt hatásáról, hozzátéve, hogy az elszenvedett jelentős, kedvezőtlen gazdasági hatás ellenére, amelynek mértéke az egyes területeken eltérő, párhuzamosan az általános gazdasági aktivitás élénkülése tapasztalható, ami azt jelzi, hogy az izraeli gazdaságnak sikerül alkalmazkodnia a rákényszerített valósághoz. Továbbá, megjegyezte, hogy reményei szerint az infláció az év első negyedévében visszatér a kitűzött 1-3%-os célértékhez.

“A következő hónapok inflációra gyakorolt hatásának egyik fő tényezője a devizapiac lesz. A sékel árfolyamának nagyfokú volatilitása jelentős bizonytalanságot okoz. A közelmúltban bekövetkezett figyelemre méltó felértékelődés, amennyiben az megszilárdul, csökkenteni fogja az inflációs nyomást, és segíteni fogja a célhoz való közeledését. Az eddig alkalmazott szakpolitikai eszközök összhangban vannak az inflációs ráta célhoz való visszatérése iránti elkötelezettségünkkel, és a bizottság értékelése szerint a jelenlegi monetáris politika támogatja az inflációs ráta célhoz való közeledését,” – mondta Járon miközben felszólította a kormányt, hogy biztosítson munkaerőt az építőipar számára.

“A lakáspiac nagyon fontos a gazdaság számára. A lakásárak továbbra is csökkennek, ahogyan a bérleti díjak is az elmúlt hónapokban. Tekintettel az építőipart a háború kezdete óta a munkaerőhiány miatt ért negatív hatásokra, fontos, hogy a kormány továbbra is lépéseket tegyen annak érdekében, hogy az építőiparban minél hamarabb további munkaerő álljon rendelkezésre. Az építőipari tevékenység középtávú fenntartásán túlmenően olyan politikákat kell elfogadni, amelyek hosszú távon magas szinten tartják az építőipari kínálatot. Ez a kulcsa – ahogyan azt már korábban is megjegyeztem – a lakásárak folyamatos mérséklődésének,” – tette hozzá.

Január – áremelés

Üzemanyag

Éjféltől az önkiszolgáló kutaknál a kormány által szabályozott ólmozatlan, 95-ös oktánszámú benzin literenkénti ára 0,28 sékellel – azaz 7,22 sékelre emelkedett, azt követően, hogy Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter nem hosszabbította meg az üzemanyag jövedéki adójának csökkentéséről szóló rendeletet.

A 2024. évi költségvetést még nem került jóváhagyásra, így a Pénzügyminisztérium számára nem áll rendelkezésre a törvény által előírt költségvetési forrás a jövedéki adó csökkentése miatt kieső állami bevételek fedezésére, és nem valószínű, hogy a pénzügyi tárca a jövő évre vonatkozóan újabb  benzinárkedvezményt jelentene be. Tavaly 1,1 milliárd sékelre különítettek el az üzemanyag jövedéki adójának csökkentésére, folyamatosan fenntartva a 2022 áprilisa óta az orosz-ukrán háború kitörése miatt Avigdor Lieberman volt pénzügyminiszter által bevezetett adókedvezményt.

További áremelések

A Sugat vezető izraeli élelmiszergyártó januártól, egyes termékeire vonatkozóan jelentős áremelést jelentett be. A bab és a quinoa 40%-kal, a csicseriborsó, és a lencse akár 20%-kal lesz drágább. Az olívaolajos tonhal 14%-kal, az 1 kg-os üveges fehércukor 13%-kal lesz drágább, a cég közleménye szerinti körülbelül két héten belül életbe lépő áremelést követően.

A Schestowitz óriásimportőr jövő hónaptól szintén tíz százalékos áremelést jelentett be termékeinek mintegy 15 százalékára. A cég olyan termékek importőre, mint a Colgate, az Ajax, a Palmolive, a Barila, emellett a közkedvelt Pompadour tea, Frey-termékek, paradicsomkonzervek, majonéz, illetve a  Chocketa csokoládéfélék. A Schestowitz azt állítja, hogy az áremelést eleve tavaly november utánra tervezte, de a háború miatt elhalasztották. A bejelentett áremelések között az Ajax 20%, a Slim Delis 15%, a Rio Mare 5%, illetve a Palmolive termékei 17%-al lesznek drágábbak.

The post Reggeli hírek – a Legfelsőbb Bíróság bejelentette döntését, a Nemzeti Bank kamatot csökkentett, a benzin ára emelkedett first appeared on Új Kelet online.