ujkeletlive
Szaúdi normalizáció
Politikai körülményekre, többek között Donald Trump esetleges újraválasztására hivatkozva Binjámin Netanjahu úgy döntött, hogy az amerikai választások utánra halasztja a Szaúd-Arábiával való kapcsolatok normalizálására irányuló erőfeszítéseket, jelentette a 12-es csatorna.
A döntés, állítólag a miniszterelnök Joe Biden amerikai elnökkel múlt héten folytatott feszült telefonbeszélgetését követően történt, aki ismételten a túszalku és a gázai tűzszünet előmozdítására sürgette. A csatornának név nélkül nyilatkozó kormányzati biztonsági források azt állítják, hogy a miniszterelnök az elnökjelöltségtől visszalépő Bident „béna kacsának” tartja és „nem veszi számításba,„ ezért megengedi magának, hogy nyilvánosan ellene forduljon.
A kettejük közötti szakadás árnyékában Netanjahu úgy döntött, hogy nem lép tovább a szaúdi normalizációt illetően az amerikai választásokig. A miniszterelnök váratlan döntése ellentmond eddigi politikájának, melynek megfelelően az elmúlt hónapokban Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter tárgyalásokat folytatott az amerikai kormánnyal az ügyben.
A késleltetésnek közvetlen hatása van a túszügyletre is, amelyet Netanjahu biztonsági hálónak szánt arra az esetre, ha a kormány megbukik és új választásokat írnak ki, jelenti a 12-es csatorna. Ugyanis, Dermer, Tzachi Hanegbi, a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője és a Biden-kormány tisztviselői közötti tárgyalások során felmerült, hogy a szaúdiak mindenekelőtt tűzszünetet szeretnének Gázában. Netanjahu azonban függetlenedni akar a tűzszünet kérdésétől, ezért az amerikai választásokra hivatkozva késlelteti a normalizációs tárgyalásokat, annak ellenére, hogy alig egy héttel korábbi washingtoni látogatása során egy izraeli tisztviselő azt nyilatkozta újságíróknak, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt lehetséges egy normalizációs megállapodás Izrael és Szaúd-Arábia között, és hogy Netanjahu megbeszélést folytatott erről Joe Biden amerikai elnökkel a Fehér Házban tartott találkozójukon.
Túszalku
A foglyok kiszabadításáért zajló tárgyalásokat illetően Nitzan Alon tartalékos vezérőrnagy, aki az izraeli hadsereg elraboltak felkutatására irányuló titkosszolgálati erőfeszítéseit vezeti, tisztázta – „nem áll szándékában lemondani. A túszok visszatérése a legfontosabb feladat, és mindent megtesz, hogy ezt megvalósítsa.”
Alon nyilatkozata azt követően történt, hogy tegnap a héber médiában megjelent Netanjahu és a védelmi intézmények vezetői közötti kiabálás kiszivárogtatott szövege, ami arra utal, hogy a miniszterelnöknek jelenleg valóban nem áll érdekében a túszmegállapodás támogatása, miközben a tárgyalókra hárítja a felelősséget, azzal vádolva többek között a Moszad vezetőjét és Alont is, hogy puhányok, és nem tudnak tárgyalni.
A megállapodás-tervezet Netanjahu részéről kiegészített újabb verziójával jelenleg a Hamász válaszára várnak. Jahíje Szinwár azonban várhatóan nem fogja elhamarkodni Iszmail Hanije múlt heti likvidálása, illetve a beígért iráni fenyegetés miatt is.
Hasonlóképpen a miniszterelnök is az időhúzást tartja előnyös stratégiának, ennek megfelelően tegnap egy állami megemlékezésen hangsúlyozta -„csak a Hamászra gyakorolt katonai nyomás fokozása vezethet a háború valamennyi céljának eléréséhez, beleértve túszaink, az élők és az elhunytak hazatérését.”
„Irán és csatlósai a terrorizmus fojtogató szorításában akarnak körülvenni minket. Eltökéltek vagyunk, hogy minden fronton és minden színtéren – közel és távol – szembeszállunk velük. Bárki, aki ártani akar nekünk, nagyon súlyos árat fog fizetni,” – tette hozzá.
A jeruzsálemi Herzl-hegyi Ze’ev Zsabotinszki megemlékezésen Jichák Herzog elnök is felszólalt, a feszült helyzetre való tekintettel megemlítve az izraeli hadsereg felkészültségét, a zsidó állam mellett kiálló erős politikai és biztonsági szövetségeket és partnerségeket, amelyek elkötelezettek az ellenséges akciók meghiúsítása mellett.
Teherán a zsidó állam ellen tervezett támadásának küszöbén, ugyanakkor azt is megjegyezte – „ilyen nehéz időkben felelősséget kell vállalnunk az izraeli egységért és szolidaritásért. Nemzeti ellenálló képességünk próbára van téve, és mindannyian érezzük, hogy a belső feszültségek és a polarizáció növekszik, éppen akkor, amikor ezt a legkevésbé engedhetjük meg magunknak. Felszólítom a közélet vezetőit, hogy nyugtassák meg a helyzetet, tanúsítsanak önmérsékletet, tartózkodjanak a vörös vonalak átlépésétől, és védjék meg társadalmi szövetünket és szolidaritásunkat. Nem szabad ártanunk a hadseregnek. A hírszerzési jelentések alapján tudom, hogy ellenségeink örülnek, amikor megosztottságot látnak közöttünk, ami stratégiai nyereség számukra,” – tette hozzá, utalva azokra a hírekre, miszerint a miniszterelnök meneszteni akarja a védelmi minisztert, a vezérkari főnököt, illetve a Sábák vezetőjét, miközben koalíciója radikális partnerei támadásainak állandó célpontjai a hadsereg és a biztonság rendszer vezetői.
Végezetül, Herzog hangsúlyozta, miszerint a túszok visszahozatalát célzó megállapodás előmozdítása központi jelentőségét az ellenálló képességünk és egységünk szempontjából. Össze kell fognunk, meg kell felelnünk a kihívásnak, és fel kell gyorsítanunk a túszok visszaszolgáltatását célzó megállapodást. Legfőbb kötelességünk, hogy sürgősen cselekedjünk a fogvatartottak hazahozatala érdekében. Testvéreink naponta életveszélynek vannak kitéve, és teljesítenünk kell a kötelességünket, hogy hazahozzuk őket – az élőket az otthonaikba, az elesetteket pedig megfelelő temetésre Izraelbe.”
Politika – Beni Gantz a feszültség napjairól
A hadikabinet volt minisztere, az ellenzéki Nemzeti Egység párt vezetője Beni Gantz tegnap este a Kan közszolgálati csatornának nyilatkozva beszélt a feszült biztonsági helyzetről, és megemlítette a kormány stratégiáját, illetve annak hiányát, amely szerinte csak a miniszterelnök érdekeit szolgáló időhúzásra megfelelő.
Mindenekelőtt azzal nyitotta beszédét, hogy részvétét nyilvánította a tegnapi terrortámadás áldozatai családjainak, majd éberségre szólított fel.
„Mindenkinek azt javaslom, hogy legyen éber, ezek feszültséggel teli napok, és nem lenne helyes ezt tagadni,” – mondta, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „mi vagyunk a legerősebb állam a Közel-keleten,” majd tovább folytatva, a biztonsági helyzettel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy „három hónappal ezelőtt meg kellett volna kötnünk a túszokkal kapcsolatos megállapodást, és már két hónappal ezelőtt északra kellett volna csoportosítanunk az erőforrásokat.”
Herzog elnökhöz hasonlóan, Gantz szintén hangsúlyozta a túszok visszaszerzésének fontosságát, mint „az állam emberi és erkölcsi kötelességét a lakosaival szemben,” – emellett határozottan ellenezte Joáv Gallant védelmi miniszter leváltását, mondván.- „úgy gondolom, hogy Gallant jó munkát végez védelmi miniszterként, és leváltása kizárólag politikai megfontolásokból fakad, ami árt az állam biztonságának.”
Ami a szükségállapot esetén való kormányhoz való csatlakozás lehetőségét illeti, kitérő választ adott, mondván – „nincs politikai megfontolásom a kormányhoz való visszatérésre. Úgy gondolom, hogy Netanjahu jelenleg politikai, nem pedig nemzeti megfontolások alapján cselekszik,” – azt viszont hozzátette, hogy megfontolná a körülmények alapján, ha úgy érezné, hogy beavatkozás szükséges. A hadikabinet volt minisztere, továbbá választásokra szólított fel – „Izrael államnak újra kell indítania önmagát, és ennek érdekében választásokra van szükség. A nép megválasztja vezetőit, akik nemzeti egyetértésben fognak együtt dolgozni,” – közölte, majd végezetül, egységre szólított fel – „valóban feszült napokat élünk, felelősségre van szükség, a hisztéria nem helyénvaló, és a legfontosabb, hogy támogassuk egymást. Ha együtt leszünk, minden válságot legyőzünk.”
The post Diplomácia és politika – növekvő háborús feszültség, normalizáció, és túszalku first appeared on Új Kelet Live.
