Avi/ujkelet.live

A háború 451. napja, Szíria: Az északkelet-szíriai kurd kisebbség történelmének egyik legbonyolultabb időszakát éli. Egyrészt Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki az Aszad-rezsim bukásával megerősödve jött ki, katonai akcióval fenyeget, ha a kurdok nem teszik le a fegyvert. Másrészt az Ahmed al-Saraa vezette, Ankara által támogatott új damaszkuszi kormány azt követeli, hogy integrálódjanak az új Szíria keretébe.

A kurd vezetés fő aggodalma, amelyről tegnap a KAN közrádió számolt be, 2018 traumatikus emlékéből fakad, amikor Donald Trump elnök bejelentette az amerikai erők kivonását Szíriából, a döntést többek között izraeli nyomásra is törölték.

Most, hogy Trump visszatér a Fehér Házba, egyre nagyobb aggodalomra ad okot egy hasonló döntés, amely kiszolgáltatná a kurdokat a török fenyegetéseknek.

Az észak-szíriai kurd vezetéshez közel álló magas rangú tisztviselő a Kan-nal folytatott beszélgetésében kijelentette: ,,Ha Izraelnek sikerül politikai támogatást szereznie nekünk a nemzetközi fórumokon, és meggyőzi Trump csapatát, hogy továbbra is támogassák a nemzetközi koalíciót Szíriában, és megállítják a Törökországból ránk leselkedő veszélyeket, ez történelmi mérföldkő lesz a kurdok és Izrael közötti kapcsolatokban.”

Az elmúlt hetekben arról számoltak be, hogy létezik egy kommunikációs csatorna Izrael és a kurd vezetés egyes elemei között a független ellenőrzésű területen Észak-Szíriában. Gideon Szá’ár külügyminiszter nyilvánosan is támogatta a kurdokat, de a kurd vezetés szemszögéből a puszta nyilatkozatokon túl gyakorlati lépésekre van szükség.

A kurdok attól tartanak, hogy az amerikai kivonulás és a támogatásuk megszüntetése lehetővé teszi Törökországnak és az általa támogatott lázadó erőknek, hogy további területeket vegyenek át Észak-Szíriában, és kiszorítsák őket a jelenleg ellenőrzésük alatt álló területekről.

Damaszkusz: Bechor Szimantov, a Damaszkuszban maradt utolsó zsidók egyike, vasárnap a KAN közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozott a város helyzetéről és a kis zsidó közösség állapotáról.

Az Aszad-rezsim összeomlása után Szimantovnak lehetősége nyílt eljutni a szíriai főváros keleti részén, a Dzsobar negyedben lévő Elijahu Hanavi zsinagógához, mely a világ egyik legrégibb zsinagógája. Eddig a megbuktatott Bassár el-Aszad hadserege által elrendelt tilalom miatt nem tudott eljutni a helyszínre.

Szimantov az interjúban a zsinagóga helyzetére hivatkozva azt mondta: ,,Eddig tilos volt bemenni Dzsobarba, de most végre lehetséges.”

Az AP hírügynökség tegnap egy lehangoló dokumentumot tett közzé a romos zsinagógáról.

Szimantov, akit az AP jelentése a közösség vezetőjeként azonosított, a zsinagóga állapotáról a következőt nyilatkozta a KAN-nak: ,,A hely teljesen elpusztult. Nincsenek falak, nincs tető, nincs ajtó. Mindent elloptak. A többi zsinagóga vagy helyreállítás, vagy lopások miatt zárva van.”

Szimantov utalt a szíriai zsidó közösség helyzetére is, és kifejezte az általa tapasztalt nehézségeket: ,,Mi a zsidó közösségben jó helyzetben vagyunk. Senki sem zaklat bennünket. Nincsenek problémák.”

Szíria egykor a világ egyik legnagyobb zsidó közösségének adott otthont. Ezek a számok drámaian csökkentek, különösen Izrael állam 1948-as létrehozása után.

Ma már csak kilenc zsidó él Szíriában, a közösség vezetője szerint szinte mindegyik idősebb férfi és nő. A közösség úgy véli, hogy néhány éven belül egyetlen szíriai zsidó sem marad az országban.

AI: Izrael mesterséges intelligenciát használt a Vaskardok háború alatt, és erre a célra még „gyárat” is létesített, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos különféle rendszerek kifejlesztésére.

A Washington Post jelentése szerint a mesterséges intelligencia harci alkalmazása vitát váltott ki az Izraeli Védelmi Erők magas rangú parancsnokai között, akik közül többen régóta aggódnak amiatt, hogy a döntéshozatalt felgyorsító gépi tanulási technológia elrejti a mögöttes hibákat.

A jelentés forrásokkal és folytatott beszélgetéseken és különböző dokumentumokon alapul.

Egy volt magas rangú katonai tisztviselő szerint a felső vezetésnek eljuttatott jelentések nem utaltak arra, hogy a hírszerzés honnan származott – akár emberi elemzőktől, akár mesterséges intelligencia-rendszerektől –, megnehezítve a tisztviselők számára annak értékelését. Két volt magas rangú katonai vezető szerint egy belső ellenőrzés megállapította, hogy az arab nyelv feldolgozására szolgáló mesterséges intelligencia-rendszerek némelyike pontatlan volt, és nem érti a kulcsfontosságú szlengszavakat és kifejezéseket.

Az amerikai újság forrásai azt állították, hogy az izraeli hadsereg mesterséges intelligenciát használt a célbankok gyors feltöltésere, többek között az október 7-i mészárlásban részt vevő alacsony rangú militánsok felkutatására. A 8200-as jelhírszerző részleg mesterséges intelligenciát használt adatelemzésre és olyan eljárásokra, mint az ellenséges adások lehallgatása, műholdképek és közösségi hálózatok elemzése.

A szoftver képfelismerésének segítségével a katonák mintákat tárhattak fel, beleértve a Gázáról készült több éves műholdfelvételek apró változásait, amelyek arra utalnak, hogy a Hamász rakétavetőt ásott el, vagy új alagutat ásott mezőgazdasági területen, így egy hét munkáját 30 percbe tömörítette, mondta a rendszereken dolgozó egyik volt katonai vezető.

Egyes belső kritikusok azzal érvelnek, hogy a mesterséges intelligencia-program a színfalak mögötti erő, amely felgyorsította a gázai halálos áldozatok számát, amely 45 000 áldozatot követelt, akiknek több mint fele nő és gyermek volt a gázai egészségügyi minisztérium szerint, mely a Hamász terrorszervezet irányítása alatt van és nem tesz különbséget civilek és terroristák között.

Az izraeli hadsereg gyakorlatát ismerő emberek, köztük a háborúban szolgáló katonák azt mondják, hogy az izraeli hadsereg jelentősen megnövelte az elfogadható polgári áldozatok számát a történelmi normákhoz képest. Egyesek azt állítják, hogy ezt a váltást az automatizálás tette lehetővé.

Az Izraeli Védelmi Erők azt állítja, téves, hogy a mesterséges intelligencia használata életeket veszélyeztet.

,,Minél több képességgel rendelkezel az információk hatékony összeállítására, annál pontosabb a folyamat” – áll a hadsereg Postnak adott nyilatkozatában. ,,Ha valami, ezek az eszközök minimálisra csökkentették a járulékos károkat, és növelték az ember vezette folyamat pontosságát.”

A hadsereg megköveteli egy tiszttől, hogy írja alá a „nagy adatfeldolgozó” rendszerekből származó minden ajánlást – állítja egy hírszerzési tiszt. A Habszora és más mesterséges intelligencia eszközök nem hoznak önállóan döntéseket – tette hozzá.

The post A kurdok segítséget kérnek, a damaszkuszi zsinagóga és AI a hadseregben first appeared on Új Kelet Live.