ujkeletlive

Katonai diplomácia

Libanoni háború – Jeruzsálemben időkorlát nélküli katonai jelenlétre törekszenek a dél-libanoni állásokban

Kevesebb, mint egy hónappal a libanoni tűzszüneti megállapodás záradéka szerinti, az izraeli csapatok kivonására vonatkozó határidő előtt, úgy tűnik Jeruzsálemben több dél-libanoni katonai állás határozatlan ideig történő működtetését tervezik. A szándék annak ellenére körvonalazódik, hogy a még hivatalban lévő Biden-kormányzat esetleg nem akadályozna meg az ENSZ Biztonsági Tanács esetleges csapatkivonásra vonatkozó szavazását, és abban a reményben, hogy a január huszadikán hivatalba lépő Donald Trump semmilyen akadályt nem állít Izrael libanoni és gázai katonai terveit illetően.

Eközben Bejrútban azt állítják, hogy Izrael megsértette a megállapodást, a Hezbollah pedig a harcok újraindításával fenyegetőzik.

Binjamin Netanjahu miniszterelnök tegnap este megbeszélést tartott a biztonsági rendszer vezetőivel és több tárca vezetőjével, köztük a libanoni tűzszünet fő ellenzője Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszterrel, aki az előző hetek kormányellenes kampánya, és az ellenzéket támogató Kneszet-szavazásai ellenére semmit sem veszített koalíción belüli befolyását illetően. A héber médiában megjelent riportok szerint a megbeszélésen a politikai vezetés kifejezte szándékát az izraeli jelenlét időkorlát nélküli fenntartására vonatkozóan néhány dél-libanoni állás esetében.

Izrael úgy tűnik nem tartja kielégítőnek az amerikai Jasper Jeffers tábornok vezette tűzszünet megállapodásra vonatkozó felügyeletet, amely egyébként az Izraeltől kapott jelentések alapján működik, miközben a Hezbollah szerződésszegéseit továbbítja a libanoni hadsereghez, és felügyeli azok kezelését, illetve arra fog hivatkozni, hogy a megállapodásban vállaltan ellenére Libanon nem képes tízezer katonát mozgósítani a Hezbollah visszaszorítására.

A politikai szándék mellett, az izraeli hadsereg szintén úgy véli, hogy a tűzszüneti megállapodásban rögzített 60 napot meghaladó időtartamra lehet szükség az állások kivonását illetően, megerősítve, miszerint a libanoni hadsereg állítólag még nem kezdte meg működését azon területeken, ahol a Hezbollah feltételezhetően fegyvereket rejteget, és a libanoni hadseregnek kellene vizsgálatot folytatnia.

Az izraeli védelmi erők úgy véli, addig nem fognak távozni, amíg a libanoni hadsereg nem szerez elegendő tapasztalatot a tűzszüneti megállapodás biztosítása terén, azon bejrúti jelentésekre viszont nem kívánt reagálni, miszerint a 91. hadosztály egységei miért vonultak be Al-Taybe településre.

Libanon eddig több, mint 800 panaszt nyújtott be az ENSZ-hez az izraeli hadsereg állítólagos jogsértéseivel kapcsolatban [Ynet], miközben a Hezbollah terrorszervezet főtitkára, Naim Qasszem burkoltan arra célozgat, hogy a megállapodás átmeneti időszakának lejárta után Izrael állítólagos szerződésszegései miatt válaszlépéseiket fontolgat.

Jiszráel Katz védelmi miniszter [Likud] tegnap megjelent az északi parancsnokságnál, ahol a kormány indoklására hivatkozva – miszerint a libanoni hadsereg nem képes tízezer katonát telepíteni a Litáni folyótól délre, és a tűzszüneti megállapodás fejleményeire reagálva, kijelentette – „Izrael érdekelt a megállapodás fenntartásában Libanonban, és továbbra is teljes mértékben és kompromisszumok nélkül érvényesíteni fogja azt, hogy biztosítsa az északi lakosok biztonságos visszatérését otthonaikba. Azonban a megállapodás fenntartásának első feltétele a Hezbollah teljes kivonulása a Litáni folyón túli területre, minden fegyver leszerelése, valamint a terrorinfrastruktúra felszámolása a libanoni hadsereg által – ami eddig még nem történt meg.”

Az egyre törékenyebbnek tűnő északi fegyvernyugvásra való tekintettel, Joe Biden elnök különmegbízottja Amos Hochstein ma Bejrútba érkezik. A Maariv által idézett libanoni MTV diplomáciai forrásai szerint Hochstein tervezett látogatása fordulópontot jelenthet a dél-libanoni helyzet stabilizálására, konkrétan a Hezbollah teljes lefegyverzése érdekében tett kísérletekre vonatkozóan.

Túszalku – a Hamász szerint leadták, a miniszterelnök hivatala szerint nem láttak semmilyen listát

A korábbi jelentős előrelépéseket említő optimista ugyanakkor kevésbé derűlátó nyilatkozatokra némileg oda-vissza rácáfolva tegnap egy magas rangú Hamász-forrás a Reuters hírügynökségnek azt nyilatkozta, miszerint a terrorszervezet Izrael „jóváhagyott egy 34 foglyot tartalmazó listát,” melyet a túszalku és tűzszüneti megállapodás keretében terjesztettek elő.

Ugyanakkor a forrás szerint a Hamász a túszalkut és tűzszüneti megállapodást a gázai övezetből történő izraeli kivonulás feltételéhez köti, ami viszont Izrael részéről eleve nem képezi tárgyalás témáját. 

A miniszterelnök hivatala viszont azt állítja, hogy Izrael nem kapott semmilyen neveket tartalmazó listát, annak ellenére, hogy a Hamász-forrás szerint a listát jóváhagyták.

A Walla hírportálnak nyilatkozó magas rangú izraeli kormány tisztviselő megerősítette ugyan a leadott listát, de azt állítja, hogy azért nem lehet továbblépni, mert a Hamász állítólag nem hajlandó megmondani, miszerint a megadott nevek közül kik vannak életben, és milyen kártérítést kérnek a listán szereplő 50 év alatti férfiakért.

Binjámin Netanjahu miniszterelnök és kormánya eddig arra hivatkozott, hogy a túszalku haladását az ominózus lista visszatartása nehezíti. Az állítólagos neveket tartalmazó listát most valószínűleg azért nem erősítik meg, mivel Izrael ragaszkodik bizonyos – lehetőleg a legmagasabb számú élő túsz kiszabadításához, bár a tárgyalók által korábban is megerősített és a Hamász által tegnap említett szám lehet a minimum.

Eközben az arab média más irányú fejleményeket említ. Az egyiptomi Al-Rad csatorna arról számolt be, hogy még mindig vita tárgyát képezi az elengedett túszok száma, az északi lakosok részleges visszatérése, az állítólagos korlátozott izraeli jelenlét a Philadelphi-folyosón, illetve a Kerem Salom átkelőhely irányában. Az Al-Hadath szaúdi lap viszont úgy tudja, hogy a tárgyalások pozitív irányba haladnak, és az egyezmény a több szakaszból álló egyezmény szerint az övezetet arab és nyugati országok palesztin csoportokkal együtt fogják irányítani.

Mindenesetre, a tárgyalások Dohában tovább folytatódnak Joe Biden elnök főtanácsadója, Brett McGurk részvételével, aki tegnap érkezett Katarba, az viszont még nem világos, hogy David Barnea kémfőnök mikor és egyáltalán fog-e csatlakozni.

Összegezve, a január huszadikán hivatalba lépő Donald Trump megválasztott elnök várható hozzáállása mind a Hamász, és mind az izraeli politikai fél reményeit – igaz saját elképzeléseik szerint táplálják. Az izraeli időhúzás oka, miszerint Trump nem fog ragaszkodni sem ahhoz, hogy a lehető legtöbb túsz kiszabadítását biztosító megállapodás első rövid időtartamú tűzszünete után a háborút befejezzék, hanem éppen ellenkezőleg támogatni fogja a harcok erőteljes folytatását, emellett a humanitárius segélyek, Jeruzsálem szándékai szerinti jelentős visszafogását sem fogja ellenezni. A Hamász viszont úgy látja a helyzetet, miszerint Trump meggátolja a háború folytatását, amennyiben a tűzszünet életbe lép, ezért nagyvonalú engedményekre is hajlandóak, tudván, hogyha mégsem lesz alku, Izrael várhatóan intenzív támadásokat fog indítani az övezetben.
 

Politika

Gotliv szerint a mentelmi jog felett áll

Elutasítva parlamenti mentelmi jogára való hivatkozását, az államügyészség tegnap levélben szólította fel Tali Gotliv [Likud] képviselőt, hogy jelenjen meg a Moszad főnöke – David Barneaval, illetve a tüntetések vezetője – Sikma Breszlerrel kapcsolatos állításainak tisztázása végett előírt meghallgatáson.

A különleges feladatokért felelős helyettes államügyész, Alon Altman által jegyzett levélben – Gotliv bejelentését követően, miszerint nem nem jelenik meg, világossá tette, hogy a rendőrségi nyomozással kapcsolatos idézés, nem választás kérdése, hanem kötelező jellegű.

A Sábák belbiztonsági szolgálat főnöke kérésére Gali Baharav-Miara főügyész tavaly júniusban rendelte el, hogy a rendőrség indítson bűnügyi nyomozást Gotliv ellen „bizalmas információk nyilvánosságra hozatalának” gyanújával.

  • Gotliv először egy összeesküvés-elméletet tett közzé az ednakarnaval.us weboldal cikkére alapozva, amely szerint Sikma Breszler társadalmi aktivista férje október 7-e előtt kapcsolatba került a Hamász vezetőjével, Jechíje Szinwarral, és hazaárulás miatt letartóztatták. Az említett cikk egyébként Gotliv korábbi tweetjeire is hivatkozik, ugyanakkor a honlapon tisztázták, hogy ,,a cikk scoopként jelent meg, amelyet egy parlamenti mentelmi joggal rendelkező forrástól kaptunk.”

Ezt követően, az újabb alaptalan vádakra a Miniszterelnöki Hivatal már közleményben reagált, mondván – „a Moszad vezetője soha nem találkozott, nem beszélt, és nem hívta Sikma Breszlert találkozóra. Ez már a második alkalom, hogy Gotliv képviselő alaptalan hazugságokat terjeszt.”

Újabb elmélete szerint, Gotliv szeptemberben azzal vádolta az Izraeli Védelmi Erőket és a Sábák belbiztonsági szolgálatot, hogy „terroristákért dolgoznak.”

Állításai miatt indított nyomozásra vonatkozóan a mentelmi jogára hivatkozva megtagadta a megjelenést a vizsgálaton, az államügyészség szerint azonban a rendőrség kihallgatásra hívhatja a Kneszet tagjait, ha bűncselekmény gyanúja merül fel. 

Altman megjegyzi, hogy kizárólag a nyomozás során derül ki, hogy a parlament tagjaira vonatkoztatható-e az alapvető mentelmi jog, ugyanis „a mentelmi törvény nem ad felmentést a Kneszet-tag számára a bűnügyi nyomozásban való megjelenés alól. Bűncselekmény gyanúja esetén a végrehajtó hatóságok jogosultak egy Kneszet-tagot vizsgálatra beidézni, melyre vonatkozóan tisztázni fogják, miszerint cselekményeit illetően vagy véleménynyilvánítás miatt, – kötelessége teljesítésére hivatkozva, biztosított az alapvető mentelmi jog.”

A helyettes államügyész megjegyezi, miszerint a képviselők eljárási mentességgel rendelkeznek a házkutatás, a lehallgatás, a letartóztatás és a vádemelés ellen – de nem a bűnügyi nyomozással szemben, hozzátéve azt is, miszerint soha nem volt vita arról, hogy a parlamenti képviselők nem jogosultak büntetőjogi nyomozási mentességre. Elmondása szerint az elmúlt években számos képviselőt, és minisztert hallgattak ki, akik nyilvánvalóan megjelentek a kihallgatáson, emellett a megjelenésre vonatkozó kötelezettséget az Etikai Bizottság is megerősíti.

Végezetül Altman azzal zárja a levelet, hogy az izraeli rendőrséggel egyeztetett időpontban és a lehető leghamarabb a képviselőnek meg kell jelennie a kihallgatásra.

Az ügyészség felszólítására Gotliv azt válaszolta, „keress másik fát, amelyre felmászhatsz,” – és tovább fokozva a feszültséget kijelentette, nem áll szándékában megjelenni a kihallgatáson, még akkor sem, ha nagyon szépen kérnek.

Gotliv állítása szerint kötelességeit teljesítette, ezért nem járul hozzá a kihallgatáshoz, azaz nem lehet ellene pert indítani, mivel az általa elkövetett cselekedetek képviselői munkájához kapcsolódnak. Ilymódon nem fog részt venni a kihallgatáson, és nem fél az ügyészség fenyegetőzéseitől, majd lemondásra szólította fel a főügyészt.

Közben, tovább zajlik a Legfelsőbb Bíróság elnöke és tisztviselői kiválasztása miatti politikai harc. Járiv Levin igazságügyi miniszter [Likud] utalva a Legfelsőbb Bíróság azon utasítására, hogy felelős miniszterként január 16.-áig tartson szavazást az új elnök megválasztásáról, azt válaszolta, hogy „eljött az idő, mert mint tudjuk, a határidő közeledik.”

Igazságügyi miniszterként jelenleg nincs elég szavazata a bírókat kijelölő bizottságban ahhoz, hogy befolyásolni tudja a testület elnökének kiválasztását, így a jelenlegi formában tartott szavazáson valószínűleg a liberális Jichák Amit kerülne a bíróság élére. Eszter Hajut több mint egy évvel ezelőtti visszavonulása óta megakadályozta a szavazást, azóta Amit ügyvezető elnökként irányítja a Legfelsőbb Bíróság munkáját, mivel a szokásjog szerinti állandó kinevezését Levin ellenzi, így tegnap jelezte, miszerint a lehető leghamarabb törvénybe kívánja iktatni azt a vitatott javaslatot, amely a koalíciónak adná az ellenőrzést szinte az összes bírói kinevezés felett, mondván, hogy „eljött az idő az intézkedés jóváhagyására a Kneszetben.”

A Kan közszolgálati, illetve a 13-as csatorna által közzétett Levin megjegyzései a Törvényalkotási Miniszteri Bizottság ülésén hangzottak el, amely a Gotliv különálló törvényjavaslatát vitatta meg, arra vonatkozóan, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét a Kneszet plénuma válassza meg a bírói kiválasztási bizottság helyett.

A közzétett felvételen Levin kijelenti, hogy ellenzi Gotliv törvényjavaslatát, mivel az ellentétes lenne az ő messzebbre mutató elképzeléseivel, amely a kormánynak többséget biztosítana a bírói kiválasztási bizottságban, beleértve a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztását is.

A Levin által támogatott jogszabály korábbi igazságügyi reformtervének középpontjában állt még a Szimchát Tóra-i mészárlások előtt, a nyilvánosság elutasítását és széles körű tüntetéseket vonva maga után, amiért végül felfüggesztették.

The post Túszalku – a Hamász szerint leadták, a miniszterelnök hivatala szerint nem láttak semmilyen listát first appeared on Új Kelet Live.