ujkeletlive

Diplomácia

Washington, ICC szankciók – „America first”

Az amerikai képviselőház 243-140 arányban másodszorra is megszavazta a Nemzetközi Büntetőbíróság [ICC] ellen irányuló, úgynevezett Illegitim Bíróság elleni fellépésről szóló törvényt, szankciókat helyezve kilátásba a testület tisztviselői, vagy azon támogató szervezetek ellen, akik az Egyesült Államok és szövetségesei bármely védett személyének kivizsgálására, letartóztatására, őrizetbe vételére vagy büntetőeljárás alá vonására irányuló bármilyen erőfeszítést kezdeményeznek.

Washington ilymódon tiltakozik a hágai székhelyű testület által a Hamász gázai terrorcsoport elleni izraeli háború kezelését illetően Binjamin Netanjahu miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Joáv Gallant ellen foganatosított elfogatóparancs kiadása miatt.

A jogszabály indoklása szerint az Egyesült Államok és Izrael nem írta alá a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútumot, következésképpen ez utóbbi nem rendelkezik joghatósággal cselekvéseikre vonatkozóan, továbbá nevesíti az érvényesíthető szankciókat, mint az utazási vízumok blokkolása vagy visszavonása, és az amerikai ingatlanügyletek megtiltása.

A képviselőház külügyi bizottságának elnöke Brian Mast, és Chip Roy republikánus képviselő jóvoltából előterjesztett törvényt a képviselők nagyjából hasonló arányban támogatták, mint a tavalyi hasonló formátumú javaslatot, megjegyezve, hogy minden esetben a hatálybalépéshez a Szenátus jóváhagyása is szükséges.

A képviselőházi szavazáson negyvenöt demokrata támogatta a 198 republikánus többséget. Thomas Massie kentucky-i republikánus képviselő azonban tartózkodott, mondván, hogy szerinte a Háznak „nem kellene belekeverednie más országok közötti vitákba.”

A törvényt előterjesztő Mast az „America first” doktrinára hivatkozva, kijelentette, miszerint az Egyesült Államoknak „útját kell állnia mindazoknak, akik utunkat állják.”

A szenátusi szavazás előtt a republikánusok siettettnék a törvény előzetes megvitatását, azzal a céllal, hogy Donald Trump megválasztott elnök január végi hivatalba lépése után már ellen is jegyezhesse azt. A republikánusoknak mindehhez azonban legalább hét demokrata szavazatot kell megszerezniük kell maguk mellé állítaniuk, ami nem lesz olyan egyszerű, mivel a demokraták nem szívesen mennének szembe azzal a testülettel, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni nemzetközi jogi fellépést támogatja.

A Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútum európai országaiba az elfogatóparancs kiadása óta Netanjahu nem fog utazni, mindaddig amíg a testület fel nem függeszti azt. A miniszterelnök ily módon várhatóan nem lesz jelen az auschwitzi haláltábor felszabadításának 80. évfordulóján megrendezésre kerülő lengyelországi megemlékezésen sem.

A varsói vezetésnek szándékában áll tiszteletben tartani az ICC döntést, a lengyel kormány tegnap azonban közölte, miszerint biztosítani fogja, hogy Izrael legfőbb képviselői szabadon és biztonságban részt vehessenek a különösen fontos megemlékezésen, ettől függetlenül Netanjahu valószínűleg nem fog megjelenni a rendezvényen.

Igazságügyi átalakítás – Levin irányításával, Sza’ar módra

Azt követően, hogy Járiv Levin igazságügyi miniszter [Likud] hónapokig akadályozta a bírák, különös tekintettel az egy éve megüresedett Legfelsőbb Bíróság elnökének kinevezését, a testület által kijelölt végső határidő lejárta előtt néhány nappal ismét előállt az igazságügyi átalakításra irányuló terveivel.

Ezúttal, a kormányba nemrégen ismét belépő Gideon Sza’ar [Új Remény] külügyminiszterrel közösen jegyzett jogi reform megszavazását a koalíció már a jövő hónap végéig, a lehető leggyorsabban le akarja tudni. Az országot két évvel ezelőtt polgárháborús helyzetbe taszító Levin és Szimcha Rothman [Vallásos Cionizmus] által jegyzett igazságügyi reformtervet Sza’ar anno hevesen támadta, most azonban úgy véli, hogy az állítólagos kompromisszumos verzió tisztességes tervezete egyik félnek sem teszi lehetővé, hogy ráerőltesse álláspontját a másikra. A javaslat központi eleme természetesen változatlan, és a bírák kinevezéséért felelős bizottság alapvető átalakítására irányul, ezt követően pedig a koalíció áttér az „Alaptörvény: Jogalkotás” fejezet véglegesítésére.

  • Az új szabályozás szerint a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezéséhez 9 tagból legalább 5 szavazatára lenne szükség, beleértve legalább egy koalíciós és egy ellenzéki képviselő egyetértését, ami eltér a jelenlegi helyzettől, miszerint 9-ből 7 szavazatra van szükség a testület  bíráinak kinevezéséhez. Levin terve nagyjából azt jelenti, hogy a bizottságban részt vevő három legfelsőbb bírósági bíró elveszti eddigi automatikus vétójogát. Emellett, a tervezet szerint a bizottság két ügyvédi kamarai képviselőjét kiiktatnák, a helyükre kerülő két ügyvéd egyikét a koalíció, másikat pedig az ellenzék nevezné ki, azaz a szakmai szempontokat teljes mértékben felváltja a politikai érdek szerinti kinevezés.
  • „Alaptörvény: jogalkotás” megszünteti a Legfelsőbb Bíróság demokratikus fékek és korlátok képességét, hatáskörét kizárólag törvények megsemmisítésére korlátozza,  másrészt a Kneszet valamennyire korlátozott lesz az Alaptörvények elfogadásában, ami a Legfelsőbb Bíróság kihagyásával kikerülhető lesz.
  • A vázlat, amennyiben jóváhagyják, a a következő Kneszet megválasztásától lép érvénybe, megjegyezve, hogy  néhány lényeges kérdésre, mint például a testület elnöke megválasztásának mikéntjére nem ad választ, ugyanis Levin köztudottan ellenzi az Izrael Állam megalakulása óta hatályos rangidős hagyományt. Ezúttal kompromisszum készsége jeléül bejelentette ugyan, hogy hozzájárul Jichák Amit ügyvezető elnök végleges kinevezéséhez, nem lévén azonban többsége a bizottságban, Amit kinevezése így is úgy is megtörténne.
  • A patthelyzet kialakulásának megakadályozása végett a terv tartalmaz egy további mechanizmust, arra az esetre, ha koalíció és az ellenzék nem jutna közös nevezőre. Eszerint egy év kinevezések nélküli időszakot követően, és ha két Legfelsőbb Bírósági hely is betöltetlen maradna, a koalíció három jelöltet, az ellenzék pedig szintén három jelöltet állítana, és mindkét fél választana egy bírót a másik listájáról, ami végül arra is ösztönözheti a feleket, hogy egy éven át ne egyezzenek meg.

Levin és Sza’ar hirtelen jött bejelentése egyben azt is jelenti, hogy a koalíció nem szándékozik új törvényt benyújtani [és végig vinni a szakmai vonalon] a bírákat kiválasztó bizottság összetételének megváltoztatására, hanem azokat a már meglévő törvényjavaslatokat kívánja felmelegíteni, amelyek már eleve a második és harmadik olvasat előtt állnak, így gyorsan kiegészítve a módosításokkal hamar át lehet vinni a Kneszet Alkotmányügyi Bizottságában.

Bár Levin azt állította támogatná Amit bíró elnöki kinevezését, valójában bojkottálni fogja a szavazást megelőző vitát, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna, hozzátéve azt is, hogy a jogrendszerben dolgozó források szerint a Levin-Sza’ar féle kompromisszumos javaslat nem más, mint „politikai játszma és szemfényvesztés.” A források szerint a javaslat a bizottságot politikai befolyás alá helyezi, hangsúlyozva azt is, hogy Amit elnöki tisztségbe történő kinevezéséről szóló úgynevezett kompromisszum „olyan ügyben kötött megállapodás, amely amúgy is bekövetkezett volna.”

A Kan-nak nyilatkozó források hangsúlyozzák, miszerint a bírói testület a javaslatról a médiából értesült, miközben éppen a bírákat kiválasztó bizottság ülése zajlik. Az igazságszolgáltatás rendszerében továbbá úgy vélik, hogy a bizottságban részt vevő bírák befolyásának csökkentése a testület bírái kinevezésére vonatkozóan, valamint a politikusok befolyásának növelése, ahhoz vezethet, hogy a kinevezések középpontjában a szakmai alkalmasság helyett a politikai hatás érvényesül. Az eddig is létező háttéralkuk továbbra is megmaradnak, de már nem szakmai-politikai, hanem pusztán politikai érdekek alapján fognak működni.

Levin már jövő héten gyorsított eljárásban erőltetné a felmelegített javaslat bizottsági elfogadását, a végleges lezárásra azonban az ellenzék mellett a teljes koalíció támogatására is szükség lesz, ami az ultraortodox frakciók és Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszter újfent lázadásai hátterében szintén nem borítékolható.

The post Lesznek-e bírák Jeruzsálemben?, és amerikai ICC szankciók first appeared on Új Kelet Live.