ujkeletlive

Túszalku

A Miniszterelnöki Hivatal továbbra is tagadja, hogy megállapodás született a Hamásszal a túsz- és tűzszüneti megállapodás folytatásáról, a héber és a nemzetközi médiának nyilatkozó izraeli és arab források azonban megerősítették létrejöttét. Minden esetre Izrael arra számít, hogy a mai nap folyamán a terrorszervezet elküldi a szombati hatodik fordulón hazatérő három túsz nevét tartalmazó listát.

Jeruzsálemben úgy vélik, hogy a Hamász mesterséges válságot teremtett miközben a túszok megállapodás szerinti szabadon engedésével fenyegetve próbálta elérni az alku második szakaszáról szóló tárgyalások megkezdését, de a közvetítő országok komoly nyomásgyakorlása révén végül önként visszatért az eredeti vállalások teljesítéséhez.

A feszültség hátterében a hadsereg déli parancsnokságán mintegy hét órán keresztül Binjámin Netanjahu miniszterelnök, illetve más politikai és katonai vezetők részvételével biztonsági helyzetfelmérést tartottak a túszok kiszabadítására, valamint a harcok folytatásának lehetőségeire összpontosítva.

A The Wall Street Journal jelentése szerint Izrael azt akarja elérni a közvetítőkön keresztül, hogy felgyorsítsák az első szakasz következő szombaton esedékes három izraelin kívül fennmaradó további hat fogvatartott szabadon bocsátását.

Az első fázis megállapodása 33 túsz – közöttük nyolc izraeli holttestének szabadon engedésére kötelezi a Hamász terrorszervezetet. Az eddig teljesített öt forduló után, a fennmaradó 17 túsz között Siri Bibasz és gyermekei – Ariel és Kfir, illetve az idősek kategóriájában öt férfi – Iccik Elgarat, Slomo Manszúr, Ohad Jahalomi, Oded Lifshitz és Tsachi Idan még mindig fogságban van. Továbbá kilenc, betegként vagy sérültként megnevezett túsz – Szagui Dekel-Chen, Jair Horn, Omer Wenkert, Alekszandr Trufanov, Elija Cohen, Soham Tal és Omer Sem-Tov, valamint Avera Avraham Mengisztu és Hisam al-Szajed.

Továbbá, a WSJ jelentésre szerint Izrael másik követelése, hogy az eredeti megállapodástól eltérően több túszt engedjenek el az első szakasz meghosszabbításaként, mellőzve ilymódon a második fázist, ami a háború befejezésére irányul.

Az ominózus második szakasz akár említése is a koalíción belül végleges kenyértöréshez vezetne, így azt követően, hogy Juli Edelstein [Likud] – a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöke azt válaszolta a túszok hozzátartozóinak, hogy Izrael „egyértelműen” foglalkozik a következő szakasszal, a miniszterelnök szóvivője – Omer Dosztri, azonnal hárította a bejelentést, mondván – „ellentétben Edelstein képviselő állításával – Izrael jelenleg nem folytat tárgyalásokat a megállapodás második szakaszáról.” Edelstein azt is megjegyezte, hogy a túszalkut tárgyaló csoport egyik tagja arra kérte, miszerint hívja össze a bizottság titkos alszekcióját, hogy felfedjék a tárgyalások során történt hazugságokat és manipulációkat.

Belpolitika – a kormány Legfelsőbb Bíróság elleni bojkottja alkotmányos válsághoz vezethet

Jichák Herzog elnök rezidenciáján tartották a Legfelsőbb Bíróság új megválasztott elnöke Jichák Amit hivatalos beiktatását, miközben a zsidó állam alapítása óta először a politikai hatalom vezetői – élükön Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és Járiv Levin igazságügyi miniszter [Likud] távollétükkel bojkottálták az ünnepi ceremóniát.

Levin bosszúja abból fakad, hogy jelenleg nem lévén többsége a bírákat kiválasztó bizottságban, minden eszközt megragadva állt útjába az Eszter Hajut visszavonulása után több mint egy éve elnök nélkül akadozva működő igazságügyi rendszer kinevezéseinek, különös tekintettel a testület vezetője  megválasztásának. A bizottság összehívásának többszöri halasztása, és különböző okok miatti időhúzás után az igazságügyi miniszter végül Amit bíró felfüggesztését kezdeményezte, állítólagos büntetőjogi felelősségre hivatkozva. Sikertelen próbálkozásait követően, a megszavazását semmisnek nyilvánítva, újabb vizsgálóbizottság felállítását helyzete kilátásba, annak ellenére, hogy az államügyészség, és maga a rendőrség szerint is a bíróval szembeni, általa megfogalmazott 15 panasz megalapozatlan.

Netanjahu új kormányának élén Levin a hatalom fékjeként működő Legfelsőbb Bíróságot, és a bírák kinevezését a parlamenti többséggel rendelkező kormány alá szándékozik rendelni. Törekvéseit összegző, polgárháborúhoz közeli állapotokat teremtő jogi reform az október hetedikei mészárlások, és az időközben kitört háború miatt felfüggesztésre kerültek. Levin a közelmúltban azonban ismét elővette az igazságügy átalakítására irányuló javaslatát, és néhány – a lényegen nem változtató módosítást beiktatva, a végső Kneszet-szavazás előtt már életre célját. A bírákat kiválasztó bizottság révén megválasztott Legfelsőbb Bírósági elnök és a testület bírái ilymódon Levin állandó bojkottjával fognak szembesülni, és a bírói döntések várható elutasítása révén az ország működésképtelenné válhat, illetve alkotmányos válságba sodródhat.

Az ünnepi hangulatot beárnyékolva, a Herzog elnök rezidenciáján összegyűlt magasrangú vendégek, és maga Amit elnök előtt nem titok, hogy a lehető legnehezebb körülmények között lép hivatalba, és ezen körülmények a zsidó állam eddigi történetének legnagyobb kihívását jelentik.

„A jogrendszerbe vetett bizalom eróziója rendkívül aggasztó. Emlékeznünk kell arra, hogy a párbeszéd, a vita, sőt még a változás sem a demokrácia ellensége. Épp ellenkezőleg – ezek bizonyítják, hogy a demokrácia él és virágzik. Feltéve, hogy a változás őszinte törekvésből fakad: abból, hogy megerősítsük és felépítsük a közbizalmat a rendszer iránt, és biztosítsuk, hogy Izrael örökre valódi demokrácia maradjon.„

„Egyértelműen kijelentem: nem minden javaslat katasztrófa, nem minden kompromisszum rombolás, nem minden agenda ellenséges vagy mérgező, és nem minden név szentséggyalázás vagy sérthetetlen.”

„Izraelnek olyan igazságszolgáltatásra van szüksége, amely belép a közélet színterére, és utakat talál a társadalmi párbeszéd kialakítására – a nyilvánossággal és a nyilvánosság előtt – nem csupán bírósági ítéleteken és szakvéleményeken keresztül. Olyan rendszerre, amely világosan megfogalmazza és tükrözi álláspontját a különböző kérdésekben,” – üzente Herzog elnök.

The post A miniszterelnök és Levin nem jelent meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének beiktatásán first appeared on Új Kelet Live.