A hadsereg vizsgálata október 7-ről – I. rész

Avi/ujkelet.live

A háború 510. napja: Röviden: Netanjahu csendet akart. A katonai hírszerzés azt hitte, hogy „mindent tud”. A vezérkari főnök nem ismerte „Jerikó falát”.

2023. október 7. óta először, sok hónapos késés után végre hivatalos válaszokat és magyarázatokat kap az izraeli közvélemény egy hivatalos szervezettől, amely kivizsgálta azokat a kudarcokat, amelyek a háború egy évvel és négy hónappal ezelőtti kitöréséhez vezettek. Egy héttel a posztjáról lemondott vezérkari főnök, Herci Halevi altábornagy mandátumának lejárta előtt az Izraeli Védelmi Erők csütörtök este nyilvánosságra hozta az alapvizsgálatokat – egy olyan időszakban, amikor egy állami vizsgálóbizottság felállítása nincs kilátásban. A súlyos kudarcok és az összes feltárt hiányosság ellenére nem történt személyes következmény, a vezérkari főnök az elbocsátásokat és a parancsnoki lépéseket utódjára, Ejal Zamir vezérőrnagyra bízta.

„A meglepetés totális volt”

Az Izraeli Védelmi Erők október 7-tel kapcsolatos nyomozásának lényege, még ha némelyik ismert és nyilvánvalóan is hangzik, különösen komor. Egy következtetés azonban félelmet kelt a kudarc mélységével kapcsolatban. A kudarc és a meglepetés súlyosabb volt október 7-én, mint az 50 évvel korábban kitört jom kippuri háborúban. Az ok: Izraelt akkoriban figyelmeztették az arab hadseregek váratlan kombinált háborújára, előzetes megbeszélések zajlottak a tartalékos erők mozgósításáról, sőt a katonai hírszerzésnél is voltak olyanok, akik az inváziót megelőző órákban és napokban kongatták a harangokat.

,,Ezúttal senki sem látta vagy ismerte fel az erre az eseményre való felkészülés jelét, amely akár a legalacsonyabb szinten hírszerzési riasztást generálhatott volna. A meglepetés totális volt” – áll az egyik fő vizsgálatban. Nem volt előzetes megbeszélés arról, hogy be kell-e hívni a tartalékosokat.

Az Izraeli Védelmi Erők tisztázta, hogy a megtévesztés ügyét még vizsgálják, de a legtöbb jel arra mutat, hogy a Hamász valóban sikeresen alkalmazott több olyan trükköt, különböző szinten, amelyek a leggyilkosabb és legborzalmasabb módon csapdába csalták Izraelt. A Ynet korábban felfedte, hogy a vezérkarban 2022. július 27-én egy titkos megbeszélésen a hadműveleti dandár akkori főnöke, Járon Finkelman dandártábornok vezetésével – ő volt a támadás napján a Déli Parancsnokság parancsnoka – azt utasítást kapták, hogy készüljenek fel a Hamász elleni háborúra a „Jerikó fala” szerint – de nem történt semmi.

Ugyanezen a megbeszélésen Finkelman arra a következtetésre jutott, hogy a Hamásznak csak úgy sikerül meglepnie Izraelt, ha megtéveszti egy hadgyakorlat végrehajtásával, vagy egy téves értékelés nyomán, miszerint megemeli a készültségi szintjét egy izraeli támadás miatt.

Ronen Bergman tavaly novemberben felfedte, hogy a Hamász inváziója előtti órákban maga Finkelman vezérőrnagy is ugyanazoknak a megtévesztő gyakorlatoknak esett áldozatul, amelyektől előző beosztásában ő maga is óva intett – és egy hajnali háromkor történt telefonbeszélgetésen ugyanezt a két veszélyes feltételezést vetette fel a Hamász riasztási szintjének emeléséről szóló vitában.

Amikor a vezérkari főnök Kiszufimban aludt: Az elhalasztott inváziós tervek

A Hamász azt tervezte, hogy elindítja ugyanazt az inváziós tervet 2022-ben a tisri ünnepeken és 2023-ban Széder éjszaka, amikor a vezérkari főnök úgy döntött, hogy a Kiszufim előőrsön marad, és ott alszik – és anélkül, hogy tudták volna. Végül a Hamász meghátrált. Maga Halevi vezérkari főnök is csak két héttel a háború kitörése után hallott a „Jerikó faláról”, pedig az előző évtizedben a katonai hírszerzés vezetőjeként, a Déli Parancsnokság vezérőrnagyaként és vezérkari főnök-helyettesként szolgált.

A vizsgálat szerint a Hezbollah terrorszervezet nem csatlakozott a harcokhoz, valószínűleg azért, mert a 2023 júliusában tartott előzetes tárgyalások során félreértés történt közte és a Hamász között.

Az igazság, a relevancia, az átláthatóság, a felelősség és a bajtársiasság azok az alapvető értékek, amelyeket a visszavonuló Halevi vezérkari főnök hangsúlyozott, amikor elhatározta, hogy az október 7-i nyomozás megindítását vezérkari parancsba kell rögzíteni a háború elején, annak ellenére, hogy az izraeli hadsereg egyes vezetői ellenkeztek, és attól tartottak, hogy a lépés szétzúzná a hadsereget, és kölcsönös vádakhoz és sárdobáláshoz vezethet, miközben a harcosok Gázában vannak.

A harcok Libanonra, Iránra és Jemenre való kiterjesztése miatti késések hátterében, valamint a politikai szintről érkező vádak szisztematikus zápora miatt az izraeli hadsereg mostanra befejezte a 18 tematikus vezérkari vizsgálatot.

A tematikus vizsgálatok élén négy olyan alapvizsgálat áll, amelyeket jelenleg a nyilvánosság elé tárnak, és amelyek a Hamászról alkotott izraeli felfogásokkal foglalkoznak, vagyis a koncepció október 7-ig; A katonai hírszerzés minden szinten, és különösen taktikai és stratégiai figyelmeztetés hiánya; A végzetes éjszaka, amely a gyilkos inváziót megelőzte, és az első árulkodó jel 21:00 körül; és a mód, ahogyan az izraeli hadsereg erőit bevetették az összeomlott és vereséget szenvedett Gázai Hadosztályban, egy hátborzongató katonai-akadémiai kifejezés, amely addig a reggelig csak a hadsereg tankönyveiben és parancskönyveiben szerepelt.

A nagy hiba és a mélyen gyökerező koncepció

A vizsgálat szerint Izrael azon politikája, hogy különbséget tesz a Palesztin Hatóság és a Hamász között, az évek során megerősítette a terrorszervezetet – többek között a katari pénzek Gázába áramlása és a humanitárius segítségnyújtás révén. Izrael a „konfliktuskezelés” politikáját választotta, amelynek célja a fennálló valóság megőrzése. Más szóval, nyugodt időszakok hozhatók létre annak a megértésnek a fényében (ami tévesnek bizonyult), hogy a Hamásznak nem érdeke, és nem is készül egy széles körű háborúra.

Ez a felfogás többek között a védelemre és rendre épült – utólag visszagondolva a Hamász magatartása olyan megtévesztési elemeket is tartalmazott, amelyek táplálták és erősítették ezt a felfogást. ,,Utólag visszagondolva ez nagy hiba volt” – mondta az Izraeli Védelmi Erők.

A meglepetés és a széles körű támadás veszélyét nem tekintették referencia-forgatókönyvnek, és az volt a feltételezés, hogy figyelmeztetés nélkül nem lesz széles körű támadás. A koncepció ez volt: Izrael felsőbbrendű ellenségeinél, az olyan terrorista szervezetek, mint a Hamász alsóbbrendűek – a katonai hírszerzés pedig „mindent tud”.

A gázai határon lévő nagy földalatti és feletti akadály évekig elaltatta az izraeli hadsereget, és a Hamászt kreatív inváziós tervre késztette, amely nem tartalmazta alagutak használatát. Az akadály képességeibe vetett bizalom még a katonák számának határon történő csökkentésében is megnyilvánult. A vizsgálat megállapította, hogy október 7-én összeomlott a konfliktuskezelés koncepciója.

Az a gondolat is összeomlott, hogy a demarkációs vonal alapján védekezni lehet az ellenség ellen. ,,A koncepció mélyen gyökerező volt, nem volt szisztematikus erőfeszítés, hogy megkérdőjelezzék” – áll a vizsgálatban.

A legrosszabb forgatókönyv – mintegy 70 terrorista beszivárgása

A háború előtti nyáron a Déli Parancsnokság megállapította, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint körülbelül 70 terrorista váratlanul beszivárog Gázából, két helyen. A valóságban körülbelül 5000 terrorista szivárgott be. Három hónappal október 7-e előtt Binjámin Netanjahu miniszterelnök utasította az Izraeli Védelmi Erőket, hogy összpontosítson az iráni, a Hezbollah, valamint a júdeai és szamáriai arénára – és nyugtassa le a gázai arénát.

A Hamászról alkotott értelmezések és felfogások – és a valóság között folyamatos szakadék tátongott a Katonai Hírszerzés Kutató Osztályán és az izraeli hadsereg vezetésében. A háborút megelőző két évben 10 jel és elszalasztott lehetőség volt a koncepció megváltoztatására – de a katonai hírszerzés vak volt.

,,Olvastuk, de nem láttuk, hogy mi áll a sorokban. Az osztályon az átverés érzése, nem a meglepetés volt a gondolkodás középpontjában” – mondták.

Ezenkívül a katonai hírszerzés vizsgálatai megállapították, hogy egyik fél részéről sem történt hanyagság vagy gondatlanság, amely a kudarchoz vezetett, beleértve az inváziót megelőző éjszakát sem. Vagyis nem volt senki, aki „elaludt az őrségben”, elhanyagolta volna küldetését, vagy nem jelentett volna egy gyanús jelet, amit észlelt.

A radikális iszlám megértése nélkül, megkérdőjelezés nélkül

De a katonai hírszerzés kutatási módszere nem volt kritikus, és nem értette a radikális iszlám nyelvét és kultúráját. Izrael csak a Hamász szándékaival foglalkozott, képességeivel nem. Emellett a katonai hírszerzés szervezeti kultúrájában az évek során folyamatos hiányosságokat és kudarcokat találtak, amelyek között szerepelt az is, hogy nem sikerült kétségbe vonni és megkérdőjelezni minden színteret – még október 7. után is. A katonai hírszerzésnél legalább két tisztről kiderült, hogy alkalmatlan a feladatára.

A vizsgálat feltárta, hogy a hírszerzési kudarc ,,mély, alapvető és rendszerszintű problémák eredménye, amelyek a hírszerzési rendszer, a szakma és a szervezeti kultúra középpontjában állnak”. A vizsgálat három fő kudarcot tárt fel: nagy és tartós szakadék a hírszerző közösségben a Hamászról kialakult felfogás és a valóság között; A megelőző napokban a meglepetésszerű támadásra való figyelmeztetés elmulasztása; És hiányosság a Hamász alapvető kérdéseivel kapcsolatban.

Október 7 előtt a Hamászról való felfogás az volt, hogy a terrorszervezet és vezetője, Jechíje Szinwar napi szinten „pragmatikus”, még ha nem is adják fel a „víziót”, stratégiai eszköznek tekintik a hatalmat, és a rendet és a csendet pedig vezető stratégiának tartják. A Hamászt elrettentették a háborútól, és a védelemre és a rakétatűzre összpontosít. 2023-ban azt írták, az elrettentés károsult az izraeli gyengeségtől, de még akkor is azt hitték, hogy a Hamász elkötelezett a nyugalom fenntartása mellett, és Júdeára és Szamáriára összpontosít.

Retrospektív elemzés: A Hamász útja a háborúhoz

A Hamász tényleges háborúhoz vezető útja – utólag elemezve – megmutatta, hogy a valóság teljesen más. „Palesztina felszabadítása” volt a Hamász vezető célja, és a terrorszervezet reálisnak és megvalósíthatónak tartotta. A katonai lépések előmozdítása volt a vezető stratégiai út az átfogó célok eléréséhez, míg az Izraellel kötött megállapodás nem jelentett stratégiai alternatívát, és a polgári helyzet kezelésére szolgált.

2016 óta a Hamász fokozatosan kidolgozott egy ,,tervet a Gázai Hadosztály védelmének megtörésére”, és a 2022-es Falak őrzője hadművelet valójában megerősítette a terrorszervezet felfogását a katonai képességekről, és valósággá tette a „felszabadítás” gondolatát. Ő hozta létre a Hezbollah és a tengely által koordinált proaktív háború stratégiai vázlatát – egészen az Izrael elpusztítását célzó háborúig.

Az inváziót megelőző éjszaka árulkodó jelei voltak többek között rakétatűz jelei, a Hamász alagutakba vonulása, valamint több tucat izraeli SIM aktiválása este 21 óra körül. A vizsgálat megállapította, hogy ezek és más jelek mellett megnyugtató jelek is voltak. ,,Az egyes jelek külön-külön nem utaltak jelentős tevékenységre, de a jelek együttes felhalmozódása szokatlan volt” – állapította meg a nyomozás. A SIM-kártyákkal kapcsolatos információkat az invázió előtti este WhatsApp-üzenetben továbbították a Sabaktól a katonai hírszerzésnek a hírszerző részlegek nem működtek megfelelően, és nem emelték a háborús riasztási szintet. Ennek okai között megjegyezték, hogy ,,a távmunka és a titkosított kommunikációs rendszereken keresztüli munkavégzés szervezeti kultúrája oda vezetett, hogy az egységek hadműveleti parancsnokságai és hírszerző központjai nem a hírszerzési munka irányításával, hanem a közvetítéssel foglalkoztak”.

Nem mindenki, aki az invázió előtti éjszakán a hadsereg titkos ügyeivel foglalkozott, tudott minden árulkodó jelről. Az éjszakai helyzetértékelések összefoglalóit valós időben továbbították a miniszterelnök és a védelmi miniszter irodájába, de a katonai titkárok nem ébresztették fel Binjámin Netanjahu miniszterelnököt és Joáv Gallant akkori védelmi minisztert. A vezérkari főnök éjszaka nem beszélt a Sabak vezetőjével, a katonai hírszerzés vezetőjével és a légierő parancsnokával, és megelégedett a Déli Parancsnoksággal és a Hadűveleti Osztállyal folytatott telefonos megbeszéléseket.

A Gáza Hadosztály összeomlott, a vezérkar nem értette meg valós időben

A gázai határvidéken történt fő csaták vizsgálatának nagy része – a lefolytatott 41-ből – még nem fejeződött be. A munkálatok a következő hónapokban zárulnak. Az elkövetkező napokban a kulcsfontosságú csatanyomozások egy részét bemutatják a közösségeknek, a gyászoló családoknak és a nyilvánosságnak: Nahal Oz, Kfar Azza, Nir Oz, Netiv Haaszara, a Nahal Oz előőrsben és a Nova fesztivál.

,,Meglepett minket maga a támadás, a terroristák száma és a helyszínek, a terroristák mobilitása, valamint az előre megtervezett és előkészített kegyetlenség” – áll a nyomozásban. Valójában az árulkodó jelek ellenére október 7-én reggel az erők rutin állapotban voltak. A katonákat és a képességek nem erősítették meg, néhány légi és vízi jármű kivételével.

6:37-kor a Gázai Hadosztályban kihirdették: „Paras Peleset”, a legszélsőségesebb beszivárgási forgatókönyv kódszava, nyolc perccel a Hamász kombinált támadásának megkezdése után. A Hamász szárazföldi offenzívája három támadási hullámot tartalmazott: Az első hullámban több mint ezer Nukba terrorista szivárgott be, szervezett terv szerint, hírszerzési adatok alapján, kiterjedt harci felszereléssel; A második hullámban további 2000 Hamász terrorista vett részt; A harmadikban pedig több száz terrorista csatlakozott más terrorista szervezetektől, valamint több ezer kötetlenül, akik fosztogattak, gyilkoltak és túszokat ejtettek. Összesen mintegy 5000 terrorista szivárgott be Izrael területére.

A Gázai Hadosztály néhány órára összeomlott. Ezt a valós időben nem sikerült megérteni, és ez jelentős réshez vezetett a helyzetkép kialakításában, oly módon, ami a Déli Parancsnokságnál és a vezérkarban hozott döntéseket is befolyásolta. A Déli-dandár parancsnoki és irányítási lánca jelentősen megsérült, ami méginkább megkérdőjelezte a helyzetkép kialakítását és a harci eseményekre adott műveleti választ.

A vizsgálat során kiderült, hogy a légierő teljesítette a meghatározott készültségi szinteket és túl is lépte azokat, kivéve két rendkívüli eseménynél, amely a légierő bázisaira irányuló rakétatűzből eredt. De a rutin előkészületek nem feleltek meg egy széles körű meglepetésszerű támadásra vonatkozó becsléseknek. Valójában a légierőnek nem volt vészhelyzeti terve a Hamász terroristák ezrei által tervezett szárazföldi invázió forgatókönyvére – és a kritikus órákban nehéz volt helyzetképet felépíteni a szárazföldi erők segítségével.

A vizsgálat szerint a légierő parancsnokának, Tomer Bar vezérőrnagynak másként kellett volna megosztania a figyelmét azokban a reggeli órákban a légierő irányítása illetve a vezérkar helyzetértékelésén való részvétel között. Az egyik dolog, ami a légierőt meglepte, hogy a Hamász képes volt terroristákat bejuttatni légi úton.

A különböző vizsgálatok némelyike etikai problémákat talált a terepen tartózkodó parancsnokok és harcosok körében, de kis számban, ahhoz képest, hogy az erők hősiességéről, találékonyságáról és konfrontációra való törekvéséről több száz esetet mutattak be.

A nyomozások során egyes hírszerzési tiszteknél is megállapítottak bizonyos diszfunkciókat, de Halevi az elbocsátást és a parancsnoki intézkedéseket a helyettesére, Ejal Zamir vezérőrnagyra bízza, aki szerdán lép hivatalba.

A dandárparancsnok, aki soha nem ment terepre – és még mindig ugyanabban a beosztásban szolgál

Az egyik vizsgálat feltárta a Gázai Hadosztály Északi-dandár parancsnokának, Haim Cohen ezredesnek problémás magatartását október 7-én reggel. A mészárlás reggelén a dandár műveleti központjában maradt a szintén megtámadott Re’im bázison, és nem ment ki a terepre, mint kollégája, a Déli-dandár parancsnoka, Aszaf Hamemi ezredes, aki a harcokban elesett, és akinek a holtteste a Hamász fogságában van. Meglepő módon Cohen ezredes még mindig a posztján van, és csak a közelmúltban döntöttek úgy, hogy hamarosan befejezi mandátumát, annak ellenére, hogy a Nahal Oz, a Nova fesztivál, Szderot, Be’eri és Netiv Ha’aszara területén elkövetett gyilkosságok és emberrablások az ő körzetében történtek.

A következtetések egy része többek között kimondja, hogy a határ közelében tilos fenyegetés kialakulását megengedni, és helytelen ,,konfliktuskezelést folytatni” az elpusztításodat akaró ellenséggel szemben; az Izraeli Védelmi Erőket széles körű offenzívára kell felkészíteni, és a közösségek biztonsági osztagainak kiképzési területét át kell adni a Polgárvédelmi Parancsnokságnak. Ezen túlmenően, a sorkatonai törvénytervezetről folyó viták hátterében, az egyik következtetés kifejezetten kimondja, hogy ,,a haderőt növekelni kell, még a határokon belül is”.

Bár a jelenleg bemutatott nyomozások közül sok a hírszerzéssel és annak kudarcával foglalkozik, a Sabak belbiztonsági szolgálat rész hiányzik belőlük: A Sabak egyelőre nem ismertette a nyilvánossággal a szervezet által lefolytatott vizsgálat eredményeit, és részben együttműködött az izraeli hadsereggel a katonai vizsgálatok során. A Sabak vezetője, Ronen Bar vállalta a felelősséget kudarcáért.

Netanjahu miniszterelnök a Legfelsőbb Bíróság felszólítása ellenére továbbra is blokkolja az izraeli hadsereg kéréseit és a közvélemény többségének álláspontját számos közvélemény-kutatás szerint, két, hadseregen kívüli vizsgálati csatornára: egy állami vizsgálóbizottság felállítása, amely szükségszerűen a Netanjahu által vezetett politikai kört is kivizsgálja, valamint külső vizsgálóbizottságokét, amelyek az Izraeli Védelmi Erőket vizsgálják majd.

Halevi vezérkari főnök kezdeményezte e bizottságok felállítását, amelyek őt személyesen is kihallgatják, hasonlóan a 2006-os második libanoni háború után létrehozott külső vizsgálóbizottságokhoz. Ezt a kezdeményezést Netanjahu szintén blokkolta körülbelül egy éve.

A nyomozás alatt álló tisztek egy része, köztük magas rangú tisztek, konzultáltak a katonai főtanácsnok által javasolt ügyvédekkel, amint azt a Ynet tavaly feltárta. Maga Halevi vezérkari főnök ezt elkerülte, és csalódottan látta ennek a konzultációnak a jeleit a vezető tisztek által a kihallgatócsoportoknak adott magyarázatokban.

The post A hadsereg vizsgálata október 7-ről – I. rész first appeared on Új Kelet Live.