ujkeletlive

Kettő az egyben – a miniszterelnök meneszteni akarja a Sábák főnökét, de akkor a főügyészt is ki kell rúgni

Korábbi védelmi minisztere, Joáv Gallant [Likud], és a hadsereg volt vezérkari főnöke – Herci Halevi lemondásának túlságosan szembetűnő sürgetése mellett, Binjámin Netanjahu miniszterelnök Gali Baharav-Miara főügyész, illetve A Sábák belbiztonsági szolgálat főnökének menesztésére utaló megjegyzéseire vonatkozóan a demokratikus politikai rendszerre épülő izraeli közigazgatásban jártas szakértők eddig is úgy vélték, hogy mondani sokkal könnyebb, mint véghezvinni.

A koalíció ügyeit rendre az izraeli jogrendszer szabályainak betartására figyelmeztető főügyész, és az ország belbiztonságát az átláthatóság és az  egyenlő elbírálás alapjaira építő, illetve a túszok kiszabadítását munkája során előnyben részesítő Bar menesztésének vágya nem újkeletű, Netanjahu tanácsadói szerint a miniszterelnök február eleji washingtoni látogatása adta meg a végső lökést, mondván, a bejelentést végül Donald Trump lépései inspirálták ,,a deep state ellen,” illetve az elnök azon döntése, miszerint kizárólag hozzá lojális jelölteket nevez ki kulcsfontosságú pozíciókba, akár a szakmai követelmények kárára.

Bár a miniszterelnök tegnapi lépését elmondása szerint a folyamatos bizalom hiány vezérelte saját biztonságunk érdekében, az egyébként általa kinevezett Sábák-főnök, a miniszterelnökkel ellentétben és hasonlóan a hadsereg és általában a védelmi rendszer vezetővel egyetemben már a kezdetektől fogva elismerte a Szimchát Tóra-i mészárlások felelősségét, következésképpen lemondását is már jóval korábban bejelentette. Netanjahu folyamatos sürgetése ellenére azonban hozzátette, hogy addig marad a szolgálat élén, míg kötelezettségeit, a túszok hazahozatalát, illetve számos „kényes nyomozás” lefolytatását nem teljesíti, beleértve lehetséges utódainak optimálisan felkészítését.

Bar sürgőssé vált menesztése, illetve a Sábák és vezetője által kezelt, a miniszterelnök tanácsadóinak katari kapcsolataira vonatkozó – úgynevezett Katar-gate vizsgálat közötti összefüggés nehezen mondható véletlen egybeesésnek. Hasonlóképpen a főügyész korábban már figyelmeztette Netanjahut, hogy esetleges érintettsége miatt köteles konzultálnia vele mielőtt a belbiztonsági szolgálat vezetőjének menesztéséről döntene, de ilyen megkeresés nem történt.

„Aggodalomra ad okot, hogy a döntést törvénytelenség és összeférhetetlenség szennyezi,” – jelezte Baharav-Miara a miniszterelnök tegnap esti bejelentését követően.

A politikai spektrum ellenzéki oldala  nyilvánvalóan a menesztés jogi következményeire figyelmeztet, emellett az ügy nyilvánvalóan vitatott árnyékban Netanjahu koalíciója nem teljesen egységes.

A jogi reformhoz már-már megszállottan, és bármi áron ragaszkodó Járiv Levin [Likud] igazságügyi miniszter részéről a történtek után a főügyész támadása borítékolható volt, ezért Netanjahu döntését illetően már tegnap este támogatásáról biztosította a miniszterelnököt. Levin nem látja semmi akadályát Bar kirúgásának, mondván – „a Sábák törvénye egyértelműen kimondja, hogy a kormány jogosult megszüntetni a szolgálat vezetőjének megbízatását annak lejárta előtt.”

Majd a főügyészt vádolva, kijelentette – „ezt a törvényt a főügyésznek is ismernie kellene. Ha valaki esetleg összezavarodott volna, Izrael egy demokrácia, és ebben a demokráciában mindenki – beleértve a főügyészt is – a törvénynek van alávetve.”

Levin továbbá visszatér saját jogi reformja sokat hangoztatott refrénjéhez, hangsúlyozva – „nem szabad meghátrálni fenyegetések vagy a kormány hatáskörének megvonására tett kísérletek előtt. A 2023 márciusi erőszaknak és engedetlenségnek való behódolás vezetett a jelenlegi kormányzási válsághoz. Most mindannyiunk számára próbatétel következik. Eljött az idő egy demokratikus Izrael számára, ahol a döntéseket a választott vezetők hozzák meg, nem pedig a jogászok, akik a nép fölé helyezik magukat.”

A Levin által idézett kormányzati jogosultság, azonban kihagyja a legfontosabb részt – azaz a miniszterelnök nem rúghatja ki a Sábák belbiztonsági szolgálat vezetőjét, abban az esetben, ha összeférhetetlenség áll fenn. Az igazságügyi miniszter által kritizált Baharav-Miara egyébként nem is tagadta  a miniszterelnök jogát a menesztésre, arra figyelmeztetve, hogy mindenekelőtt annak tisztázása szükséges, hogy jelenleg jogosult-e (Netanjahu] ezzel a kérdéssel foglalkozni.

Netanjahu sebtében bejelentett döntése közben ugyanis nem tartotta be, a törvényben előírt szükséges eljárás folyamatának biztosítását.

A főügyész helyettese, Dr. Gil Limon jogi véleményében egyértelművé tette, hogy Netanjahu nem zárhatja le a Sábák vezetőjének megbízatását önkényes módon annak lejárta előtt. Amennyiben menesztésének eljárását kezdeményezné, a kormánynak előzetesen a főügyészség jogi vizsgálata elé kell terjesztenie az ügyet, még mielőtt előmozdítaná a döntést – ami a jelenlegi állás szerint nem történt meg.

Dr. Limon jogi véleménye továbbá egyértelművé teszi, hogy a Sábák vezetőjének menesztésére vonatkozó jogkör a kormány teljes üléséhez tartozik, a felmentési eljárás megindítása közigazgatási döntésnek minősül, amelyre a „rendezett eljárás” szabályai vonatkoznak – akárcsak minden más, a bűnüldöző szervek élén álló tisztviselő esetében. Vagyis, a Sábák vezetőjének menesztése „megalapozott indokok” felmutatásával lehetséges, amelyek „szilárd ténybeli alapokon nyugszanak, mentesek külső megfontolásoktól, és megfelelnek a jogszabályoknak, beleértve a közigazgatási jog szabályait is.”

Míg a miniszterelnök bizalomvesztésre hivatkozott, amit semmilyen konkrét bűncselekménnyel nem támasztott alá, a menesztés inkább politikai, és személyes jellegűnek tűnik, ezért a Jáir Golan vezette Demokrata Párt levélben szólította fel a főügyészt, hangsúlyozva – „a miniszterelnök úgy döntött a szolgálat vezetőjének leváltásáról, hogy közben hivatalának több munkatársát is kémkedéssel és államtitkok kiszivárogtatásával kapcsolatban vizsgálják – olyan ügyekkel, amelyek felügyelete éppen a szolgálat hatáskörébe tartozik.”

A levélben a Demokrata frakció azt is kérelmezi, hogy addig ne terjesszék a kormány elé Bar menesztését, „amíg teljes bizonyossággal ki nem derül a menesztés indoka, és amíg nem tisztázódik, hogy van-e bármilyen kapcsolat e döntés és a miniszterelnöki hivatalban folytatott biztonsági és büntetőjogi nyomozások között.”

A Katar-gate néven ismert ügy vizsgálata a Miniszterelnöki Hivatal egyes tagjainak kapcsolatát érinti a Hamász fő finanszírozója – a dohai vezetőkkel, akik egyben a túsztárgyalások közvetítőjeként is szerepet játsznak. A médiában tovább dagadó botrány közepette, a bíróság az ügy részleteire szigorú hírzárlatot rendeltek el, egyelőre 30 napig.

Eközben, a rendőrség vasárnap meghallgatásra beidézte Ronen Bar elődjét Nadav Argamant, azt követően, hogy Netanjahu zsarolással vádolva a múlt héten rendőrségi feljelentést tett.

Argaman a múlt héten egy tévéinterjú kapcsán kijelentette, bizonyos információkat eddig azért tartott vissza, mert meg akarta őrizni „a Sábák vezetője, és a miniszterelnök közötti kapcsolat jelentőségét, amelyet nem tart helyesnek megingatni.”

  • „ez az oka annak, hogy jelenleg minden, ami négyszemközt történt köztem és a miniszterelnök között, nálam marad. Teljesen világos, hogy rengeteg információval rendelkezem, és használhatnám is, de nem teszem – pontosan azok miatt az okok miatt, amelyeket említettem. Ha azonban úgy látom, hogy Izrael Állam, vagy arra a következtetésre jutok, hogy a miniszterelnök törvénytelenül cselekszik, nem lesz más választásom – mindent elmondok, amit tudok, és amit eddig visszatartottam.”

Netanjahu feljelentése után Baharav-Miara előzetes tájékoztatást kapott a rendőrségtől az Argaman elleni nyomozásról – miszerint zsarolás és fenyegetés gyanúja merült fel. A Maariv riportja szerint a főügyész nem ellenezte a rendőrség vizsgálatát, ami a vonatkozó törvények szerint, bár Argaman civil, mégis a magas rangú közszereplők kategóriájába, és azon bűncselekményekre vonatkozik, melyeket „korábbi magas rangú közszereplő követett el, és amelyek összefüggnek hivatali státuszával vagy közfunkciójának ellátásával.”

Az Argaman elleni vizsgálat elindítását a rendőrség nyomozati és hírszerzési osztályának vezetője rendelte el, állítólagos „több tucat oldalas” szakvélemény elemzését követően.

Visszatérve a Sábák jelenlegi vezetőjére, és várható menesztésére Netanjahu koalícióján belül a szélsőjobboldali Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] pénzügyminiszteren és frakcióján, illetve  Levinen kívül egyelőre Netanjahut környezetéből eddig nem sokan jelentkeztek, mint a jogilag megkérdőjelezhető döntés támogatói.

Az ultraortodox frakciók mellett, a választók körében amúgy sem különösebben értékelt Gideon Sza’ar [Egyesült Jobb]  külügyminiszter hallgatása szembetűnő. Sza’ar a múlt héten jelentette be, hogy folyamatban van frakciójának Likudba való beolvadásának véglegesítése, még a következő választások előtt. Hogy ez pontosan milyen együttműködést jelent nem tudni, de egyazon kormányba immár másodjára belépő Sza’ar vétó jogot biztosított magának az igazságügyi reformhoz kapcsolódó kérdésekben, amit úgy látszik erre az esetre is ki akar terjeszteni, ugyanakkor Gali Baharav-Miara főügyész menesztését azonban támogatná, annak ellenére, hogy igazságügyi miniszteri hivatali ideje saját maga kinevezte ki.

Bar menesztésének hírére a tüntetések szervezői tegnap este sürgős konzultációt hívtak össze, hogy megvitassák „a lépés következményeit.” A költségvetés jövő hétre tervezett megszavazására tervezett parlamenti tiltakozás szervezői, illetve más szervezetek, mint a Bajtársak holnap reggel minden érdekeltet egybegyűjtve sürgősségi találkozót tartanak, és bemutatják a lehetséges cselekvési irányokat a biztonsági intézmény súlyos károsodásának, illetve a Katar Gate ügy kivizsgálásának ügyében.

Nyilatkozatukban a tiltakozó szervezetek felszólítják az ellenzék tagjait, a gazdaság vezetőit, az egyetemeket, a hallgatói szervezeteket, a szakszervezeteket, a csúcstechnológiai központot, az üzleti fórumot, a kórházigazgatókat, az orvosokat és a Hisztadrut szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a tiltakozáshoz.

Eközben Roni Alsheich volt rendőrfőnök, a Sábák volt helyettes főnöke, és a tartalékosokat összefogó szervezet alapítója Jaja Fink tegnapi beszélgetése [Ynet] kapcsán, Alsheich azt mondta – „nem lehet nem összekapcsolni [a menesztést] azzal, ami történik, mert az elmúlt hetekben nem történt semmi, csak a gyanúk, amelyeket vizsgálnak. Valami itt nem elfogadható.”

Elmondása szerint nagyon problematikus aközben kirúgni a Sábák vezetőjét, amikor a felmerült gyanút kéne kivizsgálni, majd hozzátette – „feltételezem, hogy lesz Legfelsőbb Bírósági petíció. Nem vagyok jogász, de egy olyan helyzetben, ahol súlyos összeférhetetlenség áll fenn, ez rendkívül súlyos. Világos, hogy mi van emögött, és mi a politikai szint elrettentése – ha nem szolgálsz minket, nem maradsz a játékban. Feltételezem, hogy a Sábák vezetője azt fogja tenni, amit a törvény előír neki. Szeretném hinni, hogy valaki megállítja ezt a romlást,” – tette hozzá.

The post A Sábák főnökének menesztése – mondani könnyebb first appeared on Új Kelet Live.