Avi/ujkelet.live

A háború 570. napja: A Yedioth Ahronoth hétvégi számában Nadav Ejal arról számolt be, hogy a múlt héten találkozót terveztek a Déli Parancsnokságon. A parancsnokság magas rangú tisztviselői, köztük Janiv Aszor vezérőrnagy, valamint a légierő magas rangú tisztviselői, köztük annak parancsnoka, Tomer Bar vezérőrnagy részvételével. A találkozót elhalasztották. A háttérben az Izraeli Védelmi Erőkön belül egyre láthatóbbá váló feszültségek állnak. Egy magas rangú védelmi tisztviselő szerint sürgős kezelés nélkül valódi bizalmi válsággá fejlődik a Déli Parancsnokság és a légierő között. Ennek egyik központi hátterében az úgy nevezett NAZA áll. Ez az Izraeli Védelmi Erők elnevezése a konfliktusban nem érintett civilekre, akik légicsapás következtében megsérülnek. Civilek, akik meghalnak a bombázás következtében, melynek nem célpontjai.

Az Izraeli Védelmi Erőkben a Déli Parancsnokság parancsnoka a gázai hadjárat parancsnoka. Ő kapta a felhatalmazást az Izraeli Védelmi Erők haderő komponenseinek bevetésére. A célpontok kiválasztása történhet azonnali operatív igény alapján, a parancsnokság hírszerzésétől, a Sabak belbiztonsági szolgálattól és a katonai hírszerzés minden részlegétől származó hírszerzési adatokból. A légierő határozza meg a támadás jellegét és a fegyverzetet, és természetesen semmit sem bombáznak a légierő jóváhagyása nélkül, de a parancs kiadásáért maga a Déli Parancsnokság vezérőrnagya felelős; Ő vezeti azt a fórumot, amely naponta jóváhagyja a célokat, általában a végrehajtás előtti este. Ő az, aki rangsorolja a célpontokat, és a fegyverzettel kapcsolatos ügyekkel is foglalkozik. Gyakorlatilag ez a parancsnokság tervező központján keresztül történik. Itt történik az övezet elleni minden támadás – földi, tüzérségi vagy légi – megtervezése és ellenőrzése, a rakéta kilövésétől kezdve egészen a becsapódásig.

Az elmúlt két hónapban egyre nagyobb elégedetlenség mutatkozott a légierőn belül a Déli Parancsnoksággal szemben. Többek között – és vannak más okok is – ez abból fakad, hogy mennyi civil halt meg a támadásokban, mióta az izraeli hadsereg újraindította a műveleteket a Gázai övezetben. A feszültség olyan nagy, hogy a múlt héttől kezdve Tomer Bar a légierő parancsnoka személyesen hagy jóvá minden olyan támadást, amelyet a légierő végrehajt Gázában. Lényegében azt mondja a pilótáknak – lehet, hogy nem bíztok egyes emberekben az Izraeli Védelmi Erőknél, de bízzatok meg bennem. Kapuőrként fogok működni, hogy biztosítsam, hogy tetteink megfeleljenek az Izraeli Védelmi Erők értékeinek. Ez nem csak értékrend, hanem professzionalizmus kérdése is. Minden olyan helyzet, amelyben a vártnál nagyobb „véletlenszerű kár” avagy járulékos veszteség keletkezik, komoly veszélyt jelenthet a túszok életére.

Íme, ami történt az elmúlt két hónapban: A pilóták befejezik a támadást, miután megkapták a járulékos veszteségek bizonyos becsléseit, valamint annak lehetőségét, hogy a katonai célponttal együtt nem érintett civilek halnak meg. Aztán megnézik a telefonjukat, és teljesen más számokat találnak. Sokkal magasabbat. Április 19-én szombaton például a palesztinok 52 halálesetet jelentettek Gázában (este 7 óráig). Amikor ki akarják vizsgálni, hogy miért, és a légierő utólag próbálja meg kivizsgálni – és ez egy olyan testület, amely a leghitelesebb szinten vizsgálódik az Izraeli Védelmi Erőkön belül –, nincs megfelelő együttműködés vele, a haderő prominens forrásai szerint.

Érdemes hangsúlyozni: A légierő és a Déli Parancsnokság minden nap, minden órában szorosan együttműködik. A munkakapcsolatok teljes mértékben működőképesek, és egy magas rangú légierős forrás szerint ,,a Déli Parancsnoksággal való munkakapcsolat nagyon jó”. A célpontok kiválasztásával kapcsolatban nincsenek viták, és ha vannak is, azokat a támadás előtt lezárják. „Minden cél értékes” – mondta a forrás. A lényeg az előtte érkező információk, amelyek a támadáshoz vezetnek, és hogy mi történik azok eredményeivel. Hibák történnek. De amikor nem vizsgálják ki őket alaposan, és ez ismételten megtörténik, a hadsereg rangidős tisztjei között az a benyomás alakul ki, hogy amatőr ujjal nyomogatják a ravaszt. Hogy leveszik a vállakról a terhet egy olyan fegyver elsütésénél, ami civileket öl. És hogy talán ez mégsem egy hiba.

Néhányan azt fogják mondani: Mi változott most, több mint 18 hónapnyi harc és a Gázai övezetben meghalt több ezer civil után? Hirtelen felébred a légierő. A válasz: A légierőnél és a katonai hírszerzés egyes részlegeinél az az érzés, hogy rosszabbra fordul a helyzet. Ezt a Gázai övezetben indított új hadműveletnek, a magas minőségű célpontok számának csökkenésének és a lemorzsolódásnak, valamint a Parancsnokság új parancsnokának, Janiv Aszor vezérőrnagynak a posztra lépésének tulajdonítják.

Az az érzés, hogy a támadások agresszívabbak, és a civil halálesetekkel kapcsolatos megfontolás csökkent – és a hadműveleti eredmények emiatt nem javulnak. Aszort „vágtázó lónak” tekintik; az a fajta parancsnok, akinek az Izraeli Védelmi Erőkben uralkodó felfogás szerint „totális győzelmet” kellene hoznia. A vezérőrnagy a legfontosabb személy ebben az összefüggésben; A célpontok jóváhagyásakor feltételeket szabhat a járulékos károk csökkentése érdekében, vagy valós időben, harc közben jóváhagyhat vagy elutasíthat egy támadást.

Különböző szélsőjobboldali politikusok kijelentései mellett, akik lekicsinyelik a túszok hazahozatalának értékét, tökéletes vihart lehetne kavarni a légierő számára: Egyrészt aggodalomra adott okot a fegyverek tisztasága, másrészt gyanakvás merült fel a háború céljaival és a túszok prioritásával kapcsolatban. A gyanú tükröződött abban a petícióban, amelyre a légierő parancsnoka keményen reagált, és elhatározta, hogy az aláírók nem folytatják a szolgálatot (bár hangsúlyozni kell, hogy nem bocsátották el őket teljesen a tartalékos szolgálatból). Ez egy lehetetlen pillanat egy ilyen válsághoz, amikor a légierő folytatja az előkészületeket egy hatalmas támadásra Irán nukleáris létesítményei ellen is.

A légierő rendkívül sikeresen ötvözi az állandó személyzetet a tartalékos személyzettel, azokkal, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek. Aki azt mondja – teljesítsék a parancsot és kuss legyen, az nem érti, hogyan épül fel egy repülőszázad. Ez nem az orosz légierő, és az Izraeli Védelmi Erők nem zsoldoshadsereg. Nincs olyan célpont Gázában, amelyet meg akartak volna támadni és amit a légierő ne támadott volna meg, és a légierő a felelős az iráni ellenállási tengely erejének nagy részének felszámolásáért (és nem a csipogó-hadművelet). De a hadseregben érezhető a harc értékeinek eróziója, és ezt nem lehet tagadni. A tisztviselők a légierőben aggódnak. Különösen aggasztja őket az, hogy mi fog történni, ha és amikor a pilótáknak – az itt bemutatott háttér fényében – menniük kell, és végre kell hajtaniuk az Izraeli Védelmi Erők által készített két fő terv egyikét, amely az egész övezet megszállását célozza, aminek súlyos következményei lehetnek a túszok sorsára nézve.

Az Izraeli Védelmi Erők szóvivőjének válasza: Az Izraeli Védelmi Erők minden szerve teljes mértékben együttműködik és egységes céllal működik a háború céljainak elérése érdekében. A részlegek között vizsgálati, tanulságlevonási és tanulási folyamatok zajlanak. Az Izraeli Védelmi Erők lépéseket tesz a polgári infrastruktúra középpontjában lévő terrorista elemek elleni intézkedéseikor a konfliktusban nem érintetteket érő károk csökkentése érdekében.

The post Növekvő feszültség a Déli Parancsnokság és a légierő között first appeared on Új Kelet Live.