ujkeletlive
Iráni nukleáris alku, elvileg létrejöhet
Az Egyesült Államok továbbra is várja Irán válaszát Donald Trump elnök megbízottja, Steve Witkoff részéről múlt hétvégén bemutatott azon nukleáris megállapodást vázoló javaslatára, amellyel kapcsolatban Izraelben úgy vélekednek, hogy elutasításra kerül.
Teherán mindeközben valóban tett olyan utalásokat miszerint nem áll szándékában teljes mértékben lemondani a [polgári célú] urándúsítási képességéről, miközben az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy nem fogja megengedni Iránnak az urándúsítást egy esetleges atomalku keretében. Emellett, iráni tisztviselők már korábban kijelentették, hogy több tisztázást szeretnének azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok mikor és miként oldaná fel a javaslatban állítólag szereplő szankciókat.
Az Axiosnak nyilatkozó források úgy tudják, hogy Witkoff, és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter közötti, és ománi közvetítéssel zajló tárgyalások hatodik fordulójára ezen a hétvégén kerülhet sor a Közel-Keleten.
Az ellentmondásos kijelentések közepette, a legújabb hírek szerint Irán mégis nyitott lenne az iránt, hogy az Egyesült Államokkal létrejövő nukleáris megállapodást egy regionális urándúsító konzorcium garanciájára alapozza, feltéve, hogy az országán belül helyezkedne el, – jelentette az Axios magas rangú teheráni tisztviselőt idézve.
„Ha a konzorcium Irán területén működik, megfontolásra érdemes lehet. Ha azonban az ország határain kívül van a székhelye, akkor minden bizonnyal kudarcra van ítélve,” – közölte a magas rangú iráni tisztviselő, arra utalva, hogy Teherán elvileg nem utasítja el Witkoff ajánlatát, hanem a részletekre összpontosítva irányítanák a tárgyalások további folytatását.
Az említett regionális urándúsító konzorcium kulcsfontosságú eleme a Witkoff-féle javaslatnak a felek eltérő álláspontjának összeegyeztetése érdekében, ezen belül konkrétan nem teszi egyértelművé, hogy hol kellene lenne a konzorcium székhelyének, bár Witkoff kétségtelenül Irán határain kívül szeretné tudni.
Továbbá, a konzorciumban az Egyesült Államok, Irán és olyan országok vennének részt, mint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar vagy akár Törökország, feladata pedig az lenne, hogy nukleáris fűtőanyagot szállítson a polgári célú nukleáris programokat fejleszteni kívánó országoknak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete mellett.
Összegezve – az Egyesült Államok javaslata a nukleáris megállapodás alapjaként egy regionális dúsítási konzorcium létrehozása keretében a következő feltételek teljesítését írja elő:
- Irán nem fejleszthet ki dúsítási kapacitásokat polgári célokon túl;
- a megállapodás aláírása után átmenetileg 3%-ra kell csökkentenie a dúsított urán koncentrációját – hogy milyen időintervallumon további tárgyalások függvénye;
- Irán földalatti dúsító létesítményeinek a felek által megállapított időn belül „működésképtelenné” kell válniuk;
- föld feletti létesítményeiben a dúsítási tevékenységet átmenetileg az atomreaktorok üzemanyagához szükséges szintre korlátozzák.
A felek közötti megegyezés kizárólag abban az esetben jöhet létre, ha mindketten hajlandóak lennének kompromisszumra – azaz az Irán által hangoztatott merev elutasítás a dúsítás korlátozására vonatkozóan, és a Trump elnök által bejelentett vörös vonal egyaránt a további tárgyalások és engedmények alapjául, és nem a feszültség eszkalálódására szolgálna.
Számos kiszivárgotatott médiajelentés szerint Izraelben úgy vélik, hogy a teheráni nukleáris létesítmények ellen sürgősen megsemmisítő csapást kell indítani, jelen helyzetben Trumpnak, és a szankciók feloldásában mindenképpen érdekelt Iránnak azonban nem érdeke a tárgyalások végleges felmondása, így a közvetítők, élükön Ománnal valószínűleg mindent meg fognak tenni a kompromisszumokon alapuló megbeszélések kereteinek fenntartása érdekében.
Ultraortodox sorozás – időhúzás végett Netanjahu ezúttal Edelsteint menesztené, de nem biztos, hogy van értelme
A függőben lévő ultraortodox sorozási mentességet biztosító törvény miatt a kormányból való kilépés végtelen számú fenyegetéseinek legutóbbi ultimátuma Savuot ünnepével bezárult. A koalíción belüli válság ugyan nem oldódott meg, de a beígért kormánybuktatás – élén a Jahadut HaTora frakciót vezető Jichák Goldknopf építés és lakásügyi miniszter kilépése, a várakozásoknak megfelelően elmaradt.
Számos elmélet, és fenyegetések sorozata közepette, a felek egyelőre az időhúzás mögé bújva egyetlen egy dologban értenek hellyel közzel egyet, miszerint a háredik katonai szolgálata alóli felmentésről szóló döntést már nem lehet tovább húzni-halasztani.
A lényeget tekintve egy dolog biztos – a jelenleg is zajló és a sorkatonai állományon kívül több mint 400 ezer tartalékost terhelő súlyos gázai offenzíva közepette, az egyelőre a Külügyi és Védelmi Bizottságnál megakadt törvény továbbküldése Kneszet-szavazásra semmi esetre sem fog megtörténni.
A koalíción belüli két háredi frakció, a szefárd Sász, illetve az askenázi Jahadut HaTora szövetség jelenleg a következő politikai lépésre összpontosít. Ilymódon a guri rebbe már utasította közösségét, hogy dolgozzák ki a Kneszet feloszlatását célzó törvényt, de mindenekelőtt azt szeretnék elérni, hogy az ultraortodox parlamenti képviselők mindannyian tegyenek lépéseket a kormány megbuktatása végett.
Az időhúzás jegyében tegnap este újabb megbeszélésen az illetékes Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke Juli Edelstein, [Likud] és az érintett ultraortodox politikusok újabb találkozójára került sor. Edelstein hivatala szerint a több mint négy órán át tartó megbeszélés azzal a jószándékkal zajlott, hogy folytassák a tárgyalásokat és próbáljanak megegyezésre jutni, amit azonban egyik fél sem gondol komolyan.
A Kikar HaSabat háredi média riportere, Jisai Cohen úgy tudja, hogy az ultraortodoxok és Edelstein közötti fő vitapontot az jelenti, hogy ki számít a sorozás tulajdonképpeni alanyának. Míg Edelstein kizárólag, valódi katonai szolgálatot követel, az ultraortodoxok viszont a nemzeti/polgári szolgálathoz ragaszkodnak, ami a szolgálat alóli kvázi kibújást jelenti, szankciók és juttatások megvonása nélkül. Továbbá, Edelstein ragaszkodik a megállapított katonai kötelezettség felének öt éven belüli teljesítéséhez – olymódon, hogy kizárólag csak az Izraeli Védelmi Erők harci és harci támogató pozícióiba bevonuló ultraortodoxok számát írják jóvá a kvótában.
Ilyen és hasonló követelések, minden esetre az ultraortodox vezetők számára elfogadhatatlanok, még elméleti szinten is. Így aztán Binjámin Netanjahu miniszterelnök fontolgatja Edelstein menesztését a bizottság éléről abban a reményben, hogy az ilymódon nyert időhúzás elengendő lesz a Kneszet nyári ülésszaka hátramaradó 50 napján a túléléshez, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna.
Az első nap eltelt, és úgy tűnik a tegnap beígért szigorítások elmaradtak annak ellenére, hogy a bizottság ülésén semmilyen előrehaladás nem történt. A drámai kormánybuktatás ígérete nem szerepel a litván háredi Jated Ne’eman ma reggeli nyomtatott számának címlapján, bár a színfalak mögött egyértelműen a Kneszet feloszlatása a cél, ami csak az egységes felállás esetében lehetne teljes mértékben és azonnali hatállyal sikeres. A Jahadut HaTora 7 mandátummal rendelkezik, így ha kilépnek a kormányból csak annyit érnek el egyelőre, hogy a meglehetősen billegő 61 mandátummal még valameddig túlélő koalícióban minden miniszteri és egyéb előnyös pozíciót elveszítenek. Ezért mindenképpen a Kneszet feloszlatását tűzték ki célul, amelyhez a Sász mindenható főnökét – Árje Derit kell meggyőzni.
Amennyiben a Kneszet felosztását célzó törvény első olvasatban átmegy, a kormány teljes egyetértésben akár egy nap alatt megszüntethető, de a véglegesítő, utolsó olvasatok nélkül akár még egy évig is húzható az új választások kiírása.
A háttérben közben minden szinten zajlanak az egyeztetések. A felek gondoskodtak arról, hogy széles média nyilvánosságot kapjon Goldknopf jobbkeze, és a guri rebbe bizalmasa Moti Babchik tegnapi találkozója a Nemzeti Egység párt vezetőjével, Beni Gantzal.
Összegzésként, a fenyegetések és ultimátumok folytonos elodázását, vagy újabbak bejelentését már senki sem veszi komolyan, sem a választók, sem a koalíció partnerei, ezért a 12-es csatorna riportere Amit Szegal szerint az ultraortodoxnak dönteni kell. Vagy valamilyen formában, de végérvényesen lezárják az ügyet, vagy olyanná válnak, mint egy fagylaltárus, aki a negyven fokos hőségben szaladgálva azt kiabálja, hogy mindjárt elolvad.
The post Irán hajlik a nukleáris konzorcium elfogadására; és a háredi fagylaltárus patthelyzet first appeared on Új Kelet Live.