ujkeletlive
A miniszterelnök a Fehér Házba készül, mivel
„Mindkét fél kölcsönös érdeke, hogy az Iránnal vívott háború után győzelmi partit rendezzenek,” – indokolja az utazást az Axiosnak nyilatkozó izraeli politikai forrás.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök úgy véli, hogy meghívást kap a napokban, és második hivatalba lépése óta immár harmadik alkalommal is találkozni fog Trump elnökkel a Fehér Házban, hogy megünnepeljék az iráni nukleáris program elleni közös amerikai-izraeli győzelmet, – jelenti az Axios, hozzátéve, hogy az időnként eléggé nyilvánvaló feszültségek ellenére a két vezető közötti kapcsolat a lehető legszorosabb, mivel a 12 napos iráni háború sikerét politikai karrierjük legnagyobb eredményének tekintik. Ilymódon Netanjahu tanácsadói, és a Fehér Ház tisztviselői már egyeztetnek – az állítólag július második hetében várható látogatást illetően.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke megerősítette Netanjahu kérését, és bár Trump nyitott a látogatásra, de végleges időpontot még nem tűztek ki. Az elnök várakozása valószínűleg összefügg az iráni közös hadművelet árnyékában állítólag a miniszterelnökkel megegyezésre kerülő gázai háború két héten belüli lezárása, a túszok kiszabadítása és emellett Ábrahám Egyezmény villámgyors bővítése, ami megkoronázná a Fehér Házi ünneplést.
„Bátran harcoltunk Irán ellen – és nagy győzelmet arattunk. Ez a győzelem lehetőséget nyit a békemegállapodások drámai kiterjesztésére. Túszaink szabadon bocsátása és a Hamász legyőzése mellett itt egy olyan lehetőség kínálkozik, amelyet nem szabad kihagyni. Egyetlen napot sem szabad elvesztegetni,” – ígéri Netanjahu egy tegnap közzétett videóüzenetben, de nem említi a gázai háború befejezését.
A Felkelő Oroszlán hadműveletbe Trump olyan gyorsan kapcsolódott be, amilyen sebtében alig két nap múlva bejelentette a felek közötti tűzszünetet. Befejezettnek tekintve a háborút, most nagy erőkkel a gázai offenzíva lezárására, illetve Izrael és a szomszédos arab országok közötti normalizáció előmozdítására összpontosít.
„Úgy gondoljuk, hogy néhány meglehetősen fontos bejelentést fogunk tenni azokkal az országokkal kapcsolatban, melyek most csatlakoznak az Ábrahám Egyezményhez, és reméljük, hogy a normalizáció olyan országok között is bekövetkezik, melyek csatlakozására talán soha nem is gondoltak volna,” – erősítette meg a terveket Steve Witkoff, az elnök különmegbízottja egy tévés interjú során.
Eközben még mindig nem világos, hogy az Iráni nukleáris létesítményei és dúsított uránkészletének megsemmisítésére irányuló közös hadművelet során mit és milyen mértékben sikerült elérni. Az viszont kiderült, hogy az Egyesült Államok 20-30 tízmilliárd dolláros befektetést ajánlott Teheránnak egy saját, polgári nukleáris program létrehozására – amelyet kizárólag az öbölmenti országok finanszíroznának. A CNN riportja rávilágít, hogy ezenkívül a paktum révén számos szankciós enyhítést, és mintegy 6 milliárd dollárnyi zárolt összeg felszabadítását is felajánlott a Fehér Ház.
A megállapodás háttértárgyalásai állítólag még a fordói bázis amerikai bombázása közepette is zajlottak, az iráni külügyminiszter Abbász Aragcsi azonban azt állítja – „nem született olyan megállapodás, amely újraindítaná a tárgyalásokat.”
Aragcsi továbbra is nehezményezi a Fehér Ház felől irányuló folyamatos nyomást, és bár támogatja a diplomáciai úton történő megállapodást, nem hajlandó a Washington által megszabott feltételek mellett, és közvetlenül folytatni a tárgyalásokat, ezért közvetett kommunikációt javasol, új feltételekkel.
Összességében, a CNN megjegyzi, hogy bár az elnök úgy állította be, miszerint nem érdekli, hogy lesz-e megállapodás vagy sem, valójában tisztában van azzal, hogy egy kétes kimenetelű tűzszünet (amelyről nem is született megegyezés) helyett sokkal többet nyom a latban egy hosszú távú megállapodás, és amely összehozására ismét a mindenhol felbukkanó Katar közvetítői szolgálatait veszi igénybe. A megállapodás érdekében több lehetséges terv is szóba került, többek között az öbölmenti arab országok által finanszírozott fordói nukleáris létesítmény polgári célú újbóli üzembehelyezése.
Eközben, az izraeli közvéleményt váratlanul érte Trump harsány utasítása Netanjahu korrupciós ügyével kapcsolatban
A héber médiában megjelent riportok az elnök beavatkozását Izrael belügyeibe, különös tekintettel a büntetőjogi folyamatba a régiót megváltoztató nagyszabású tervével hozzák kapcsolatba.
Netanjahu korrupciós pereinek Trump utasítására való törlése – amellett, hogy megsérti egy szövetséges ország szuverenitáshoz való jogát, azt sem tisztázza, miként illeszkedik az Ábrahám Egyezmény regionális megállapodásainak bővítéséhez.
A miniszterelnök és kormányának egyes tagjai azonban üdvözölték Trump felszólítását, majd Netanjahu ügyvédei a bírósági meghallgatás két hetes halasztását kérik – pontosan addig, amikor a Fehér Házi utazást tervezik, arra hivatkozva, miszerint „az iráni háború után, valamint a regionális és nemzetközi fejlemények miatt a miniszterelnök idejének nagy részét külpolitikai és nemzetbiztonsági kérdéseknek kell szentelnie, beleértve a gázai háborút és a túszok szabadon bocsátására irányuló erőfeszítéseket.”
Trump tegnapi közösségi oldalán közzétett bejegyzése Netanjahu perének azonnali lemondását, vagy kegyelmet követelt, és bár az ajándékok elfogadására vonatkozó politikai indíttatású boszorkány üldözést emelte ki, a miniszterelnök valójában három különböző ügyben – vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés miatt áll vádemelés alatt.
A 1000-es ügy vádirata szerint, amelyben nem szerepel vesztegetés, Netanjahu és családja mintegy 700 ezer sékel értékben kapott különféle ajándékokat Árnon Milchan, és James Packer üzletemberektől.
A 2000-es ügy szintén nem tartalmaz vesztegetést, Netanjahu a Yedioth Ahronoth című lap kiadója Árnon [Noni] Mozeszt arra kérte, hogy az újság pozitív színben tüntesse fel őt és családját, cserébe előnyös szabályozási lépésekért az Israel Hayom napilap rovására.
A 4000-es ügy vesztegetési vádirata szerint Saul Elovitch, a telekommunikációs óriás Bezeq főrészvényese utasította a tulajdonában lévő Walla híroldalt, hogy biztosítson pozitív média visszhangot Netanjahu és családja számára, Netanjahu utasítására történő szabályozási kedvezményekért cserébe, amelyek közvetlenül és közvetve, több mint 1,8 milliárd sékelre becsült bevételt jelentettek Elovitch javára.
A miniszterelnök pereinek lezárására utaló törekvésekre korábban is volt példa. Vádalku aláírására irányuló kezdeményezés mellett napirenden volt egy közvetítői eljárásra vonatkozó javaslat is – ám mindkét próbálkozás kudarcot vallott. Az ok minden esetben a miniszterelnök elutasítása volt, mivel például az 1000-es ügy – ami sokkal összetettebb vonatkozású, mint „csak” az ajándékok elfogadása, ugyanis emellett súlyos összeférhetetlenség is fennáll, amely miatt a vádalkunak szükségszerűen tartalmaznia kellene a „közéleti szégyenbélyeg” megállapítását, ami értelemszerűen kizárná a politikai karrier folytatását.
A korábbi államügyész Sáj Nicán, valamint az előző főügyész Avichaj Mandelblit állásfoglalásával ellentétben – akik nyitottabbak voltak a vádalkukra, a jelenlegi államügyész Amit Iszman ideológiai alapon, általában ellenzi a vádalkut, mondván az ügyeket a bíróságon kell végig vinni, és nem a védőügyvéd illetve az ügyész közötti alkuk révén.
Így aztán reális esély az ügy lezárására az eljárás folytatása az ítélet meghozataláig, vagy pedig az elnöki kegyelem. A miniszterelnök ügyvédei az ügyek ejtésére irányuló szövevényes próbálkozásai nem valószínű, hogy sikerrel végződnek, a vádalku pedig a miniszterelnök számára elfogadhatatlan az említett „közéleti szégyenbélyeg” megállapítása miatt, így az elnöki kegyelem lehet utolsó esély az ügyek lezárására.
A héber médiában megjelent belső információk szerint Jichák Herzog elnök hajlandó lenne kegyelmet adni, de kizárólag az alábbi feltételek együttes vállalása mellett:
- a miniszterelnöknek kell kérelmezni;
- be kell ismernie az ellene felhozott büntetőjogi vádak legalább egy részét;
- morális megállapodás megkötése, amely nem zárja ki a választásokon való indulás lehetőségét;
- előrehozott választások kiírása;
- a jogi reform keretében zajló további jogalkotás megakadályozására, valamint a társadalmi szakadék áthidalását célzó lépések ígérete.
Herzog minden bizonnyal ragaszkodni fog a szigorú feltételekhez. A 80-as években joghallgatóként tanulhatott abból, amikor az akkori elnök – édesapja, Chaim Herzog kegyelmet adott a Sábák vezetőinek. Az úgynevezett 300-as ügy az egész országot megrázta akkoriban, végül a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta az ítélet előtti kegyelem lehetőségét, amellyel Herzog elnök és felmentést adott a gyilkosság, és az igazságszolgáltatás akadályozása többrendbeli bűncselekményeire vonatkozóan, hogy ezáltal megakadályozza a Szolgálat összeomlását.
The post Netanjahu a Fehér Házban ünnepelné meg a győzelmet first appeared on Új Kelet Live.