ujkeletlive
Donald Trump elnök az amerikai olaj- és gázipari vállalatok vezetőivel folytatott találkozóján ismételten hangsúlyozta a venezuelai olajkészleteken túlmutató, és akár Mexikó, vagy Kolumbia, és Grönlandra vonatkozó stratégiai követeléseit, elmondása szerint annak érdekében, hogy megakadályozza a rivális hatalmak befolyásszerzését a kritikus erőforrások felett.
Beszéde közben az elnök érintette az iráni forradalmi helyzetet is, azt állítva, hogy a teheráni rezsim „hatalmas bajban” miközben állampolgárai saját kezükbe veszik az irányítást. Trump ugyan hangsúlyozta az amerikai beavatkozás lehetőségét, amennyiben a rezsim „elkezdi ölni az embereket, ahogy azt a múltban tette,” ugyanakkor jelezte, hogy a Fehér Ház egyelőre „nagyon óvatosan” figyeli az eseményeket.
Míg Iránnal kapcsolatban az elnök az „akkor, ha” feltételes módban fogalmazott, ami egyelőre nem lépett túl a figyelmeztetés szintjén, a grönlandi inváziót azonban kész tényként említi felszólalásaiban.
Ilymódon Trump tegnapi nyilatkozatai során ismételten ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államoknak „be kell vennie” Grönlandot, ha nem akarja, hogy Oroszország vagy Kína legyen a „közvetlen szomszédja,” majd ismertetve szándékát, bejelentette miszerint „vagy a szép módszer révén, vagy a nehezebb úton” fog kezdeni valamit Grönlanddal. Az elnök úgy tűnik kizárja a területek megszerzése nélkül történő esetleges biztonsági megállapodást, mondván „az országoknak birtokolniuk kell. A tulajdont véded meg, nem a bérleményt.”
Az egyébként NATO tagállam Grönland megtámadását Dánián, és általában a nemzetközi elutasításon kívül, az Egyesült Államokban is aggodalommal fogadták. Az elnök meggyőzésére tizenöt korábbi magas rangú, egyaránt republikánus és demokrata tisztviselő memorandumban fordult a Fehér Házhoz, a Külügyminisztériumhoz, és a Kongresszus tagjaihoz, amelyben óva intenek a katonai erő alkalmazásától Grönland átvétele érdekében, – derül ki az Axios birtokába jutott dokumentumból.
A memorandum mögött álló csoport tagja négy korábbi amerikai NATO-nagykövet, három korábbi európai ügyekért felelős külügyi államtitkár-helyettes és a Fehér Ház három korábbi Európa-ügyi felelőse. Az aláírók között
olyan korábbi NATO-nagykövetek is tiltakoznak, mint Nicholas Burns, Douglas Lute, Ivo Daalder és Julie Smith, illetve korábbi fehér házi és külügyi tisztviselők, mint Michael Carpenter, Eliot Cohen, Eric Edelman, Daniel Fried, Frank Kendall, Jon Finer, Phil Gordon, James O’Brien, Liz Sherwood-Randall és Thomas Wright.
A feljegyzést a Trump-adminisztráció vezető tagjainak, köztük JD Vance alelnöknek, és Marco Rubio külügyminiszternek –, valamint mindkét párt kongresszusi képviselőinek elküldték, azzal a kéréssel, hogy fokozzák a törvényhozói ellenállást.
A cél Dánia szövetségesi szerepének hangsúlyozása volt, és annak jelzése, hogy Grönlandot illetően „számos módja van stratégiai és gazdasági érdekeink biztosításának az erőszakkal való fenyegetés vagy annak alkalmazása nélkül is,” – nyilatkozta az Axiosnak az egyik aláíró, Phil Gordon.
A hírportálhoz eljutatott memorandum rávilágít: „az elnök fenyegetései, miszerint katonai erőt, vagy más kényszerítő intézkedéseket alkalmazna Grönland elvételére szövetségesünktől – Dániától, stratégiai szempontból ostobaság, mind rövid, mind hosszú távon. Ellenfeleinknek már most csorog a nyála a lehetőség láttán, hogy egy ilyen szakítás révén a helyünkbe léphessenek. Szövetségeink jelentik a legnagyobb geostratégiai előnyünket a versenytársakkal szemben. Oroszországnak és Kínának nincs ehhez fogható eszköze,” – áll a memorandumban, hangsúlyozva azt is, hogy az emlegetett invázió tönkretehetné a NATO-t, és az USA ellen fordíthatná Európa egyik leginkább Amerika-barát országát.
A nyilatkozat aláíró emlékeztetnek, hogy Dánia gyakran az elsők között támogatóan reagált korábbi amerikai kérésekre a koreai, a balkáni és az afganisztáni háborúk idején, illetve az ISIS elleni műveletek során, és egészen napjainkig az orosz és kínai sarkvidéki tevékenységek ellensúlyozásában. Végezetül, azt javasolják a Trump-kormányzatnak, hogy a szigetország erővel történő átvétele helyett a NATO-n keresztül, és a Dániával való együttműködés révén kezeljék a sarkvidéki fenyegetéseket.
Az elmúlt órákban több amerikai magas rangú tisztviselő, köztük Vance próbálta tompítani Trump Grönlanddal kapcsolatos retorikáját, Dániában azonban azt veszi számításba, amit maga az elnök helyezett kilátásba.
Az ügyben Keir Starmer brit miniszterelnök a hét közepén magával az elnökkel beszélt telefonon kifejezve aggodalmát, míg a dán és a grönlandi külügyminiszter jövő héten látogatnak Washingtonba, és Rubióval fognak tárgyalni a válságkezelés végett.
The post Trump nem bérleményt, hanem Grönlandot akarja megszerezni first appeared on Új Kelet Live.
