A hagyományos török-magyar barátság jegyében, a keleti nyitás politikájához igazodva vette fel a kapcsolatot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és Isztambul tartomány. Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke a Megyeházán fogadta pénteken a Kazim Tekin tartományi kormányzó-helyettes által vezetett török delegációt. A tárgyalás végére „mindenki megtalálta a párját.”
A magyar kormányzat keleti nyitás politikájával összhangban, a gazdasági együttműködést a középpontba helyezve alakította az elmúlt években nemzetközi kapcsolatrendszerét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat. Törökországon belül a legfejlettebb régióval, Isztambul tartománnyal indult el az együttgondolkodás. Dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke tavaly áprilisban ismerkedő látogatás keretében személyesen egyeztetett az együttműködési lehetőségekről Avni Mutluval, Isztambul tartomány kormányzójával. Az idén április közepén a török és uniós régiók közötti partnerkapcsolatok kialakítását segítő EU program (VABPro) keretében Ankarában szándéknyilatkozatot írt alá a két fél. Ennek folytatásaként látogatott megyénkbe csütörtökön a török delegáció.
„A mai nap folyamán arról történtek egyeztetések, hogy melyek lehetnek azok a területek, amelyek mind két fél kölcsönös előnyére, megelégedésére szolgál, amikben a következő hónapokban, években előre tudunk lépni” – vázolta fel a tárgyalás célját dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke.
Mint megtudtuk szóba került az autóipar, a gépipar, a vegyipar és a pénzügyi szektorok közötti együttműködés, amelyekhez az idegenforgalomnak is be kell csatlakoznia. Az egyetemek közötti kapcsolatnak pedig a diákcserén túl ki kell terjednie a mellettük működő technológiai és innovációs parkokra is. A közgyűlés elnöke szólt a megye szénvagyonának hasznosításával kapcsolatos együttműködési és a logisztikai célú befektetési lehetőségekről. „Odáig jutottunk ezen a megbeszélésen, hogy mindenki megtalálta a párját”- értékelte a tárgyalást az elnök. A következő lépés a konkrét vállalatok, projektek mentén történő egyeztetés lesz.
„Előzetesen kijelöltünk bizonyos irányvonalakat, hogy milyen lehetséges együttműködési területek jöhetnek szóba” – vette át a szót Kazim Tekin, aki röviden bemutatta Isztambult. A nagy múltú világváros lakossága meghaladja a 15 milliót. „Számunkra nagyon fontos Magyarország és Borsod, ez a régió”- jelentette ki. Ennek megfelelően nagyon sok mindenről tárgyaltak. Kiemelte a kamarák közötti és a külgazdasági kapcsolatfelvételt, illetve próbálták körülhatárolni az együttműködési lehetőségeket.
„Tájékoztatjuk majd a törökországi vállalatokat az itteni adottságokról, befektetési, együttműködési lehetőségekről, környezetről. A végső cél, hogy meg tudjuk győzni a török befektetőket: érdemes ide jönni, illetve, hogy elmélyítsük a gazdasági és kereskedelmi együttműködést Borsod és Isztambul tartomány közt” – fogalmazta meg a maguk elé állított célt Kazim Tekim. Reményét fejezte ki, hogy a két testvéri nép még eredményesebben jelenhet meg a világpiacon.
Kiss Gábor, Magyarország isztambuli főkonzulja kijelentette, hogy 2013 a külügyi szótárba úgy került be, mint a kétoldalú kapcsolatok áttörésének az éve. Előbb a török miniszterelnök látogatott hazánkba, majd Orbán Viktor járt viszonzásként Ankarában és Isztambulban is tárgyaltak. A magas rangú látogatások is arra biztatják a gazdaság, a kultúra, oktatás és tudomány területén dolgozókat, hogy kivegyék részüket az együttműködésből, konkrét projekteket hozzanak létre.
A tények: 2013-ban 2,6 milliárd dolláros volt a két ország közötti forgalom, ami 27 százalékos növekedést jelent. Az első negyedévben újabb 19 százalékkal nőtt a kétoldalú árucsere. A keleti nyitás politikájához igazodva a nagyköveteknek, főkonzuloknak a klasszikus diplomácia mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a gazdaságra is. Kitért arra, hogy Törökország két pólusú ország, Ankara a politikai, Isztambul pedig a gazdasági főváros. Az országos vállalkozási nyereségadó közel felét Isztambulban fizették be, óriási gazdasági potenciállal rendelkezik a város és térsége.
